Jóreménység-fok

Út és érkezés.

A kanapén aludtam el tévézés közben. Sosem fogtam fel eddig a pontig, hogy miért köti le az embereket a tévé. 

Reggel a halk csörtetésre ébredtem fel. 

-Felébresztettelek?

-Nem tudom..-nyújtóztam.

-Azt hittem, hogy a vendégszobában fogsz aludni. 

-Bealudtam a film közben. Szerintem, ez a kanapé többet ér, mint az összes többi ágy a bázison. Az erkélyen szabad dohányozni? 

-Persze. Kávét? 

Megráztam a fejemet, majd kimentem. Az utcát vastag hótakaró borította be. Álmos fejjel nézelődtem, gyújtót kerestem. 

-Tessék.-nyomott a kezembe König egy pohár kávét és egy csomag gyufát.-Feketén. 

-Pontosan..-döbbenten néztem rá. 

-Mi is történt pontosan az este? 

-Hazamentem a nevelőszüleimhez. Nem fogadtak szívesen, de kénytelenek voltak. Most zárult le valamilyen örökösödési ügy, amiből nekem is jár..Nem kevés. 

-Igencsak? 

-Egy ház, a hegyekben. Rengeteg pénz, amit el sem tudsz képzelni. Anyám titkos számlát írt a nevemre, ami az idők alatt csak gyarapodott. Fél perc alatt milliók kerültek hozzám, de ez a legkisebb dolog. 

-Igen?

A kezébe adtam az aktát, amit a kabátomból vettem ki. Lassan lapozta át, értetlenül nézett rám.

-Szóval nem nevezték meg a gyilkost, aki eltette őket láb alól? 

-Tudom, hogy ki tette. A rendszerből eltűnt az emberke, elméletileg halott, gyakorlatilag pedig vígan éli az életét. A nevelőszülők kidobtak a házból, miszerint veszélyt jelentek rájuk. 

-Miért?

-Szerintük vadásznak rám. 

-Te csak szórakozol, ugye? Katerina, ha igen, akkor ez nem vicc, meg is ölhetnek. 

-König, sok ember kívánta a halálomat, már születésem óta. Német vagyok, katona. Nem tudnak megölni. 

-Az egy dolog, de egy fegyver ellen nincs esélyed. 

-Nem kell aggódnod.-nyomtam el a cigarettát.-Sok kiképzésen átestem már, tudom, hogyan védjem meg magamat. Én nem az a lány vagyok, akit elvesztettél.

-Abban biztos is vagyok, de..De nem veszíthetek el még egy embert a csapatból. 

-König, mi emberek halandók vagyunk. Sokunk gyarló, sokunk pedig egy jó ember, akinek nem szabad idő előtt távoznia. Isten útjai kifürkészhetetlenek, a Sátán pedig segít más szemmel nézni a dolgokra. Lehet nem látszik, de be vagyok fosva, hogy akár most is fejbelőhetnek és nem marad belőlem semmi. 

-Menjünk be.-szinte már rángatott.

Csuklómat szorosan fogta, szinte a falnak nyomott. 

-Egyszer mondom el, többször nem. A bajtársaimért képes vagyok ölni, és ez alól nem vagy kivétel. Kötelességed élve visszatérni a bázisra Soappal az oldaladon, mert ha nem..

-König.-elmosolyodtam.-Tudom, hogy szimpatikus vagyok neked. Nem tudod tagadni, de ne felejtsd el, hogy katonák vagyunk. Induljunk, el fogunk késni. 

Meghökkenve nézett rám, majd megemberelte magát és elindultunk a kocsihoz. Alig egy óra alatt értünk oda, majdnem a felszállásig kísért. 

-Vannak előnyei, ha katona vagy.-kuncogott.-Nagyon vigyázz magadra. Parancs.