Outer Banks-Váratlan változások (FF)

23. f e j e z e t

A többiek kérésére bementem JB házába, és ott a nappaliban lévő kanapéra rádőltem, és a gondolataim nyomasztottak. A szemem megtelt könnyel, de nem akartam sírni. Visszapislogtam a könnyeimet, de csak még rosszabb lett. Éreztem, hogy a testem elkezd remegni. Először a kezem, majd az összes többi végtagom. Elállt a lélegzetem. Jött egy újabb pánik rohamom...

JJ szemszöge:

-Mintha Emmán nem is látszana, hogy szomorú-gondolkodtam hangosan.-Olyan lazán kezelte az apjával való helyzetet.
-Mert Emma csak megjátsza, hogy jól van, te elmebeteg!-csapott a fejére Kie.-Gondolom erősnek akar tűnni, nem?
-De itt vagyunk neki, bár is mi lesz-mondta Sarah.
-Bemegyek hozzá-álltam fel.
-Most mondtuk neki, hogy pihenjen-szólt utánam Pope.
-De aggódok érte-ráztam meg a fejem, majd bementem.

Emma szemszöge:

Hallottam JJ lépteit be a házba, de a remegésem nem csitult. Sőt, egyre erősödött. A pánikrohamom egyszerűen nem múlott el, bármennyire is szerettem volna, hogy véget érjen. Nem akartam, hogy Jajy ilyen állapotban lásson. Remegő lábakkal az ablakhoz léptem, és már ott sem voltam.

JJ szemszöge:

-Emma?-léptem be a házba, de nem láttam sehol.-Emma??-kerestem a fürdőszobában is, de ott sem volt. Idegesen mentem vissza a többiekhez.
-Mi van a csajoddal? Jól van?-kérdezte John B.
-Eltűnt!-rágtam a szám idegesen.
-Hogy érted azt, hogy eltűnt?-szaladt fel Sarah szemöldöke.
-HOGY ELTŰNT *******!!!-akadtam ki.
-Hé, haver, csillapodj, jó?-szólt rám mérgesen John B.
-Gondolkodjunk logikusan. Ha Emma nem úgy szökött el, hogy kijött az ajtón sunyin, na és ugye végig a házban volt, és egyszer csak nyoma veszett, akkor...kimászhatott az ablakon-emélkedett Kie.
-Miért mászott volna ki az ablakon?-tette fel a kérdést Pope értetlenül.
-Ez csak egy tipp, te nagyokos!-fogta a fejét a lány.
-Igaza lehet Kie-nek-adott igazat Kiarának Sarah.-Keressük meg!

Emma szemszöge:

Időközben besötétedett, és
elkezdett esni az eső. Keresztbe tettem a csuromvizes karom magam előtt. Lépteket hallottam magam mögül, mire megfordultam, és Kiaráékat láttam felém közeledni.
-Te meg mit csinálsz itt a viharban?-jött oda hozzám JJ.
-Pánikrohamom volt, és mikor hallottam a lépteidet a nappaliba jövet, nem akartam, hogy ilyen állapotban láss, ezért kiszöktem az ablakon. Sajnálom-néztem szomorúan a barátom szemébe.
-Ilyet leközelebb ne csinálj-kérte, és összekulcsolta a kezünket.-Elmondhattad volna, hogy pánikbeteg vagy.
-Nem akartalak titeket ezzel terhelni...-vallottam be.
-Amúgy sem terheltél volna ezzel-nézett a szemembe, majd megcsókolt a zuhogó esőben. Mintha már ezer éve nem csókolóztunk volna, hisz az utóbbi időben kissé eltávolodtunk egymástól.
-Szeretlek-suttogta.
-Én is téged-néztem az óceán színű kék szempárba...
-Nem akarom megzavarni a szerelmes párt, de nem megyünk vissza a Kastélyhoz?-kérdezte Kie mögölünk.
-De, menjünk-bólogattunk, majd vissza is indultunk.

[...]

A többiek filmet szerettek volna nézni, de JJ-vel mi egymásra szerettük volna szentelni az időt, így azt hazudtuk John B-éknak, hogy aludni megyünk, mert már álmosak vagyunk.
-Biztos, hogy inkább mást fogtok csinálni?-kérdezte Pope huncutul vigyorogva.
-Basszus, ilyen feltűnőek vagyunk?-játszotta a szerepét JJ, mire felnevettem.
-Na de csak óvatosan-szólt mosolyogva Sarah.
Mi JJ-vel csak nevetve bólogattunk, majd bementünk a szobájába. Gondolhatjátok, hogy ezután mi történt. :)

Másnap reggel JJ mellkasán aludva arra kelltem, hogy egy üzenetem jött. Egy ismeretlen számtól.
,,Tudom, hogy ki vagy, és megtallálak. Bárhol is legyél."
-Mi a...-mondtam ki véletlenül hangosan, mire Jajy is felkelt.
-Mi a baj?-kérdezte álmos hangon.
-Kaptam ezt az üzenetet egy ismeretlentől-mutattam felé a telefonomat, mire alaposan megnézte, majd megrázta a fejét.
-Tilsd le.
-Ne légy már ilyen lekezelő. Lehet hogy ő Rafe vagy Topper, akik direkt ilyesztenek halálra ismeretlen számmal, és írnak ilyet-pánikoltam be.
-Nyugi, csak tilsd le a számot-ismételte meg.
-Én azért még utána nyomozok a dolognak-pattantam fel, és kimentem a szobából.

Zavart, hogy JJ-t annyira nem érdekelte a dolog. Hogy úgymond lett egy ,,troll"-om. Mérgesen megráztam a fejem, majd kimentem a nappaliba. Ja amúgy aznap este mind a Kastélyban aludtunk, mert már amúgy is késő lett volna hazamenni. Kie már ébren volt, így odaszóltam hozzá.
-Van egy perced?
-Persze. Mi a helyzet?-kérdezte érdeklődve.
-Szóval kaptam ezt az üzenetet valakitől-mutattam felé a telefonomat,-és eléggé megijesztett, de JJ-t egyáltalán nem izgatta. Szerinted?-néztem rá kétségbeesőn.
Kiara egy darabig gondolkodott, majd megszólalt:
-Ide kell Sarah is!
-Mi?-ráncoltam össze a szemöldököm.
-Ez után az ügyért, csak csajok járnak utána!-elevenítette fel az ötletét.
-John B-t és Pope-ot ne avassuk be?-kérdeztem tanácstalanul.
-Nem! Végre van egy olyan küldetés, amit csak mi, lányok, oldanak meg!-lelkendezett boldogan.
-Hát jó...
-Na gyere!
Jajj, mi lesz ebből...