Yeolses

65 5 0
                                    

Körülbelül csak egy fél órányira voltunk az otthonunktól de... nem várt akadályba ütköztünk.

-Ez... -nem tudtuk mire vélni most ezt az egészet.

Az utat lezárták, amin mi mentünk volna éppen haza, és rendőrök állták el azt.

Lehúztam az ablakot és hallgattam, hogy Jungkook, aki odament az egyik férfihez, mit beszélt.

-Elnézést uram. Mi történt? -kérdezte tőle Kook.

-Az utat lezártuk, aki erre felé tartana, az azonnal forduljon vissza. -magyarázta az egyenruhás.

-De uram, mi arra lakunk és ez a legrövidebb út odafelé.

-Sajnálom, mostantól nem közelíthetik meg az otthonukat.

-Tessék?!

-Bizonyára mindenkihez eljutott a laboratóriumi katasztrófa híre. A gáz elérte az ország azon részét, amelyen önök laknak. Sajnálom. Ha odamerészkednek kicsi az esélye annak, hogy túl élik.

-De miért? Mi bajunk lesz tőle?

-Ez a szer egy új rovarirtonak indult, de sajnos egy nagy baleset folytán átalakult a vegyi összetétele és ha például egy légybe belekerül ez a méreg, akkor nem hal meg rögtön, hanem a puha testrészen keresztül behatol az emberi vagy éppen állati testbe és megöli azt. Csak ennyit mondhatok a többi információt nem árulták el titok tartási szerződés miatt.

Jungkookon látszott, hogy nagyon kell most a koncentrálás neki, hogy mindent helyre rakjon az agyában.

Anya meg inkább olvasgatott most itt az autóban, szegényt nagyon leterhelte már ez az egész, pedig ezt még csak a kezdet.

Én.... én pedig próbálok minnél reálisabban gondolkodni azon, hogy ha nincs étel, akkor az azt jelenti, hogy be kell törni valahova, az önvédelem fontos, szóval kell valami fegyver szerűség is gondolom. Ahogy láttam és hallottam nagy a probléma, de én nem adhatom fel. Kell hogy legyen kiút.
A figyelmem továbbra is a két férfinak szenteltem.

-De ezt honnan tudja, csak tegnap történt az egész.

-Az az igazság, hogy nem tegnap történt. Már korábban. Sajnálom. Ha még időben elérik a legközelebbi falut, akkor lesz még hely megszállni valahol. Viszlát uram. Vigyázzanak egymásra.

Azzal beült az egyenruhás a rendőr autójába.

Kook idegesen visszaült a volán mögé és se szó, se beszéd, elhúztuk a csíkot a másik irányba.

Tudtommal a legközelebbi falu az 10 percnyire van innen.

Egy autó sem jött szembe velünk. Konkrétan senkit sem láttam.

Üres minden. És ez nem kicsit volt rémisztő.
Mi történik itt?

_____

A 10 perc hamar eltelt, ugyanis már a falu közepén jártunk, majd a fekete hajú lehúzódott az út szélére.
Útközben anya is megtudta azt, amit még a fekete hajúnak mondott a rendőr és ha lehet, akkor megjobban beszart, úgy mint én.

Kiszálltunk az autóból, majd szétnéztünk.
Nagyon szívszorító volt az egész látvány.

Egy két helyen kitört az ablak néhány házon. Szinte az egész falu kiürült, mindenki elment. Az úton volt hagyva két autó, amik összeütköztek, gondolom a nagy sietségtől.
Mindenki itt hagyott mindent..

Észre sem vettem, ahogy végig folyt az arcomon egy könnycsepp, miközben azt képzeltem el magam elé, ahogy az egész falu ijedve, szétszórva hagyta el ezt a helyet, nem törődve másokkal.

𝐍𝐞𝐯𝐞𝐫𝐭𝐡𝐞𝐥𝐞𝐬𝐬 | 𝑱𝒖𝒏𝒈𝒌𝒐𝒐𝒌 |Where stories live. Discover now