Kör, se vége se eleje, csak végtelen,
Miért járok ha minden körbe megy?
Deja vu mégis minden ismeretlen,
Újból előttem áll ez az óriás hegy.
Látom, hallom, éhes szörnyeteg,
Bennem él pont úgy mint bennetek,
Üvölti: kérlek őriz meg!
Ha nem szólsz is hidd el értelek.
Néha újra játszom a régi képeket,
Párszor érzem újra élhetem,
Most él újra mi egykor elveszett,
Nem, nem ért véget a végzetem.
