... 1 évvel később...
Egy év telt el a nagy tragédia óta . Senkisem tudta feldolgozni . Pláne apu , de èn sem . A kórházban sokan szerették , sokaknak pedig csak egy értékes orvos volt. Mivel értékes munkaerőt veszítettek , így azonnal pótolni akarták a helyét .
Gülin Utay felfüggesztés alatt áll, anyu pedig... mint kiderült már az eset előtt felmondott, készült elhagyni a munkahelyét . Persze titokban , és erről apu sem tudott .A kapcsolatunk is teljesen megváltozott. Mármint ... úgy èrtem majdnem mindenkivel . Persze , rokonaim még mindig nincsenek . Nem bukkantak fel egy percre sem, ahogy magát Gülint se láttam. De apámmal is mindketten megváltoztunk . Talán továbbra is szeret , vigyáz rám , de látom a változást. Mély depresszióba esett , gyógyszereket szed és már így semmi sem a régi . A kórházban is sok időt töltök , hiszen suli után sokszor nincs hova mennem . Persze, apám sebész, én meg nem maradok egyedül. Nézzük a jó oldalát! Biológia kitűnő, anatómia kitűnő, biokémia hibátlan, fizika úgyszintén... tippelhetsz egyet ... naná hogy a kémia és az egészségtan is . A matematika valamivel rosszabb...
Tehát volt előnye , de hátránya is , ugyanis anyu halála után , már azok sem kedveltek , akik eddig elviseltek , most tekintsünk el például Gülintől .
És meg kell hogy mondjam volt nekem is egy pár értékes esetem ... persze , nem műtöttem. De néha nem is sejtik , hogy a várban is mi minden megtörténhet . Van egy pár ilyen eset . De legalább szereztem barátokat... na jó nem . De volt két különleges eset ...
Aztán pedig, mégerkezett a kórházba az úgynevezett erősítés vagy pótlás.
Két különböző kórházból felvettek egy új orvost és egy nővért , lényegében anyu és Gülin helyére.
Bár mèg nem találkoztam velük de féltem ... még mindig, hogy talán ők sem kedvelnek majd... és -és ki tudja mi lesz megint...
Na de visszatérve ide ... elmondom a történéseket...- Doktor Azlan! Kislány!- kiáltott utánunk Yacin professzor, amint a folyosón sétáltunk. - Azlan doktorúr, tudja nekem is van egy igen jólnevelt mostohalányom . Tudja , talán bemutathatnánk őket egymásnak. Közel egyidősek . - mondta .
- Rendben. Hagyjd játszanak el egy kicsit .
- Leyla!- kiáltott a professzor, mire egy barna hajú, hozzám hasonló lány lépett ki a szobából.
- Megyek ! - mondta a lány.
- Ő itt az én Leylam . Szerintem a két lány jól ellenne . És bár ő jelenleg nincs itt , de a fiam , Berk is csatlakozna .
.....
Mit ne mondjak ...
Ez azért nem egészen így történt. Nem, nem voltunk rosszban de azért nem is lettünk örök barátok ... legalábbis azt hiszem . Néha , ritkább esetekben elbeszélgettünk egymással. De mégsem volt köztünk semmi különös kötelék .Aztán itt volt ez a másik eset . Az izgalmasabb ... Sőt sorsfordító, talán nem nekem , de valakinek biztos. De kezdjük inkább, rögtön az elején...
A folyosón ülve unatkoztam szokásom szerint. Este volt már, mert talán elhúzodott a műtét. Unatkoztam, nem volt bent Berk , sem pedig Leyla . Nem tudtam mit tenni . Persze először próbáltam nyugodtan ülni a váróban, de már 3-4 órája ültem ott egyhelyben . Nem bírtam már sokáig . A sírás szélén voltam , amikor egy hirtelen zaj riasztott fel efféle álmodozásaimból . Nem halottam még ilyen zajt , furcsa és ijesztő volt . De azt tudtam hogy ez nem egyszerű "leejtettem valamit" típusú csörömpölés . Ez ordítozásból és üvegszilánkok vad hangjaiból állt össze. Ez lentről jött , én pedig hirtelen ötlettől vezérelve hatalmas bajba kevertem magamat .... ugyanis leszaladtam a sürgősségire .
Hírtelen azt láttam hogy egy nagyából velem egyidős fiú egy botot tart a kezében és azzal levert ... konkrétan mindent és mindenkit . Nem értettem mi folyik itt , nem tudtam mit tegyek . Mindenki fejt vesztve menekült, amerre látott. Kivéve én . Én ott álltam a lépcsőn, tőle egy picit távolabb de megis vele szemben kissé lefagytam. Egy 5 perc gondolkodási idő után , míg rajtam és rajta kívül maximum öten maradtunk a szobádban, elkialtottam magamat .
- Hé! - mire a fiú hirtelen megállt és kérdően rám nézett . - Nem értem... Mi folyik itt ? Mit csinálsz?
أنت تقرأ
A városi doktor ff - Kasaba doktoru
مغامرة[sori ff] Egy kórház, telis -tele nehéz múltú egészségügyi dolgozókkal. A kórház sokaknak a második esély és egy biztonságos otthon lett ahol titkaikkal elrelytőzhetnek a nyilvánosság elől... Legalábbis ez egy jódarabig így volt ... Mígnem egyszer...