1. rész 🌊

70 5 0
                                    

március 12. vasárnap

Anya ezen a napon halt meg. Ma, hogy pontosan három éve hagyott itt engem. Engem és apát. Apa anya halálát nem tudta feldolgozni ,nagyon szerették egymást. Ezért is nyúlt az alkoholhoz aminek a mai napig függője. Hiába próbáltunk a rokonságból segíteni neki nem ment.
Mivel ma van a "nagy nap" ezért úgy döntöttem ellátogatok a temetőbe anyához. Út közben betettem a fülhallgatómat a fülembe és csak gondolkoztam. Gondolkoztam mi lett volna ha nem történt volna meg, ha másképp alakult volna mindez, mi lett volna ha,ha,ha....
A temetőbe kiérve megkerestem anya sírját és leültem rá.

-Szia anya. Nagyon hiányzol. Nagyon nehéz nélküled minden. Apát fejben teljesen elveszítettem. Nincs mit tenni. Három éve mentél el, de még mindig fáj. - mondtam anyának teljesen érzéketlen arccal.
-Régen mindig azt mondtad hogy te fogod varrni az esküvői ruhámat. Meg hogy majd kényezteted az unokáidat. Elhittem. Elhittem neked mindent amit mondtál. De te itt hagytál engem teljesen egyedül. Kitől fogok tanácsokat kérni? Ki lesz az akinek elmondom a fiús problémáimat? Ki fogja majd a kezem amikor terhes leszek? - mondtam miközben vízesésnyi könnycsepp hullott le a szemeimből.
Ültem még ott egy jó pár percig, amíg befejeztem a sírást és lenyugodtam. Elindultam haza a fülesemmel amiben ordítva szólt az "another love" című dal ami édes anyukám kedvenc zenéje volt. Régen amikor élt mindig ezt hallgattuk a kocsiban és közösen énekeltük. Minden egyes nap. Azóta csak ezeken a napokon hallgatom meg.

Amikor haza értem nem volt otthon senki. Felmentem a lépcsőn a szobámba, bezártam az ajtót lefeküdtem az ágyra és csak néztem a fehér plafont. Hogy lehet ilyen baszott életem? Nem elég ,hogy anya már nincs köztünk apa alkoholista lett!  Minden nap amikor hazaér a munkából az első dolog amihez hozzáér az az alkohol. Két hónapja nem beszéltem vele rendesen. Mondjuk megmondva az őszintét nem is szeretnék.
Megcsörren a telefonom. A legjobb barátnőm Zoe hív. Az előbb annyira elmélyedtem a gondolataimban, hogy nem is vettem észre hogy már hét óra van. Felvettem.
-Szioo csajszi. Nem jössz bulizni? Lesz egy csomó Dj ,a kedvencünk is.
-Szius nem is tudom, tudod ma van a "nagy nap".
-Basszus el is felejtettem. Ne haragudj, ne menjek át?
-Dehogy nem kell. Adj egy fél órát és eldöntöm hogy megyek e vagy sem. -Nem volt olyan rossz ötlet bulizni menni. Legalább kiverném anyát egy kis időre a fejemből.
-Ez az én csajszim! De szólj ha menjek és tudod hogy két perc alatt ott vagyok, oké?
-Oké - Zoe már 4 éve a legjobb barinőm és imádom őt. Mindig tudja ha baj van mit kell csinálni.
-Na majd akkor hívj! Szia Lia. - köszönt el tőlem Zoe és meg sem várva a válaszom bontotta a hívást.
Nem gondolkodtam sokáig tudtam mit fogok tenni. Bulizni fogok! Hatalmasat! Visszaszóltam a barátnőmnek és készülődtem is. Egy kék farmert vettem fel egy fehér corset toppal. Dobtam egy kis sminket. Szempillaspirál, tus meg szájfény volt rajtam. Az alapból hullámos hajamat pedig úgy hagytam. Zoe megérkezett a kis csajos rosegold  fiat 500-asával. Imádom ezt a kocsit.
-De dögös ma valaki! -nézett meg engem Zoe fülig érő mosollyal. Amire én csak megforgattam a szemem, de azért egy mosolyt is toltam felé.
Út közben nem beszélgettünk csak zenét hallgattunk és énekeltünk. Amikor megérkeztünk a clubba a barátnőm egyből a pult felé rángatott.
-Kettő vodka narancs lesz köszönöm.
Lehúztuk egy pár másodperc alatt a vodkát és éreztem ahogy égeti a torkom az alkohol. Nem szerettem inni mert mindig apára emlékeztetett amitől a hányinger kapott el, de most próbáltam magam elengedni. Ittunk Zoeval még egy kört és még mellé egy egy pálinkát is. Itt már éreztem a hatását és már  ellazultam.
-Menjünk táncolni- húztam magammal a barátnőm. Nem ellenkezett jött egyből utánam.
A táncparketten már semmi sem érdekelt csak táncoltunk táncoltunk és táncoltunk.
Valaki hátulról nekem simult. Nem foglalkoztam vele ki az, hanem megfogtam a kezét és elkezdtem vele együtt ringatózni. Megfordultam és egy világos barna hajú kék szemű srác állt velem szemben. Egész helyes volt.
-Gyere veszek neked valamit inni. - nem ellenkeztem.
Oda adott a kezembe valami koktélt amiről fogalmam sem volt mi az. Beszélgettünk közben kortyolgattam a italt aminek kezdett egyre furább íze lenni. Éreztem hogy forog velem a föld és, hogy a lábaim nem bírják. Mielőtt összeestem volna megfogott felvett az ölébe és elvitt engem a privát szobák felé. Nem tudtam mi történik, mozogni sem bírtam.
Lefektetett az ágyra majd elkezdte kigombolni a nadrágom. A félelem átjárta a testem. Szűz voltam még és fogalmam sem volt mit fog velem tenni. Amikor már húzta volna le rólam a nadrágot bevágódott az ajtó és két srác jött be rajta. Az egyik bevert egyet az engem vetkőztető srácnak. A másik pedig hozzám sietett. Felhúzta a nadrágom és visszagombolta. Felkapott az ölébe majd én átkaroltam a nyakát.
-Minden rendben lesz. - súgta a fülembe.
Nem tudtam válaszolni csak bólintottam egyet. Visszanéztem a csávóra aki a földön szétverve feküdt.
Amikor magamhoz tértem kint voltunk a levegőn és a lábamra állítottak ,de nem sikerült megállnom úgyhogy megkapaszkodtam a srácban aki megmentett.
-Köszönöm- ennyit tudtam mondani mert a szememből könny áradat jött.
-Mi a neved? -csak ennyit mondott miközben a éj fekete szemével találkozott az enyém.
-Amalia de amúgy csak Lia. -mosolyogtam sírás közben. - És neked mi a neved? kérdeztem vissza én is, ha már kiváncsi voltam.
-Aaron. - felelte már ő is mosolyogva.

Első rész

Ha tetszett értékeljétek! 🤭😉
Legyen folytatása?
💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖💖

~Ölnék érted! ~Where stories live. Discover now