Valaki, mint Te /Lando Norris ff./✓

első

Lando

Mióta Luisinhiával szakítottunk egyre több meggondolatlan dolgot tettem. Szinte minden éjjel más lánnyal léptem ki különböző szórakozóhelyek ajtaján, ami persze nem kerülte el az újságírók szemét sem. Ahogy persze Andrea, a McLaren csapatfőnökének szemét sem. Reggel felhívott és jól kiosztott, hogy mégis mióta művelem ezt, és, hogy most azonnal hozzam rendbe azt, amit sikerült elcsesznem. Fejemben még mindig ott csengenek Andrea kíméletlen szavai;

-Jó reggelt!- szóltam bele a telefonba, reggeli nyekergős hangomon. Sok lány mondta már, hogy a reggeli hangom durván vonzó, de én egyszerűen nem tudom megérteni, hogy miért. Szerintem olyan, mintha a rozsdás fogaskerekek mozogni próbálnának.

-Jobbat Lando.- szólt hangosan a telefon túloldaláról Andrea.- Még most is ágyban vagy?

-Igen.- ejtettem ki nemtörődöm stílusban a választ.

-Nagyon örülök neki, a tegnap estéd is jól sikerült?- emelte fel kissé a hangját a csapatfőnök.

-Ömm nem.

-Nem is tudom, hogy higgyek-e neked Lando.- hangerejéből még mindig nem vett vissza. És itt már sajnos biztosra vettem, hogy tud a csajozós eseteimről.

-Andrea én...- de miért is vártam, hogy majd hagyja, hogy végig mondjam?

-Nem érdekelnek a kifogásaid Lando!- csattant fel hirtelen.- Tudod te mennyi cikkben láttam, hogy Lando Norris minden este más lánnyal van?! Elhiszem, hogy nehéz időszakon vagy túl, de ne így Lando. A rajongók is látják, amit én látok. Azt javaslom, hogy nagyon gyorsan tedd rendbe, amit elrontottál és akkor még talán nem kapja meg más az ülésed!

Szavai hallatán azt hittem, hogy itt nyomban leborulok az ágyról. Ezt nem teheti meg! Ugye nem teheti meg? Minden álmom az volt, hogy a királykategóriában versenyezzek és egy ilyennel képes lenne összedönteni mindent?

-És... és mégis, hogy hozhatnám rendbe?- tettem fel reménykedve a kérdést. Reméltem, hogy Andrea segíteni fog legalább ebben.

-Nem tudom Lando. Te rontottad el, te is hozod rendbe!- majd bontotta a vonalat.

És most itt vagyok, tehetetlenül. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy legalább egy órája csak nézek ki a fejemből. Nem tudom mi tévő legyek. Őszintén még az is megfordult a fejemben, hogy kiírom közösségi médiára, hogy a fiúkhoz vonzódom, de ezt az ötletet azonnal el is vetettem. Majd még kismillió rosszabbnál rosszabb ötlet jutott eszembe, de egyik sem volt oly hitető, hogy a közönség elhiggye. Végül keservesen másztam ki az ágyamból. Lementem a konyhába, ahol töltöttem magamnak egy pohár vizet, de azt most szívesebben borítottam volna az arcomba, minthogy megigyam. Hogy lehettem ekkora idióta?

Csináltam magamnak reggelit, igaz étvágyam nem nagyon volt, de, ha az edzőm megtudná, hogy nem eszek, akkor két hétig kínozna. Az asztalnál ülve megnyitottam a telefonomat, és pár cikket kezdtem el olvashatni, mikor megláttam, hogy egy híres pár csak kamuból volt együtt. Hát megvan! Szükségem van egy lányra, aki eljátsza, hogy a barátnőm, nem a rajongóm, és nem is esik belém.

Azonnal elkezdtem agyalni, hogy ismerek-e olyan lányt, aki megfelel ezeknek az elvárásoknak, de sehova nem lyukadtam ki. Nagy gondolkozásomból a kezemben lévő telefonom csörgése szakított ki. Mikor meghallottam, hirtelen azt hittem, hogy eldobom a telefont, úgy megijedtem. Egyik legjobb barátom, Max Fewtrell neve díszelgett a kijelzőn, így habozás nélkül fogadtam is a hívását.

-Szia Lando!- hallottam meg reggeli vidám hangját. Eleve lehet, hogy én is ilyen felpörgött lennék, de Andrea a létező összes életkedvemet eltemette a föld alá négy méterrel.

-Szia!

-Baj van? Olyan komor hangod van. Mi nyomja szíved, meséld el.- költőien megfogalmazott mondandója közben videóhívást kért, amit persze engedélyeztem neki. Látott már rosszabb passzban, sokkal rosszabban.

-Nem fogod elhinni, hogy mi történt!- legyintettem lemondóan. Max kíváncsi pillantásokat lövellt felém a kamera másik oldaláról.- Andrea ma reggel felhívott, hogy tud a lányos ügyeimről.- Max itt csak elhúzta a száját.- És azt mondta, hogy ha nem akarom, hogy más kapja meg az ülésemet, akkor hozzam rendbe a dolgokat.

-És mégis, hogy várja el egy 23 éves felnőtt gyerektől, hogy helyrehozza a dolgokat?- tette fel, az amúgy teljesen jogos kérdést.- És van valami ötleted?

-Ami azt illeti volt egy pár, de elvetettem őket.

-Mondj egy példát.- oh Max nem tudod mire vállalkozol.

-Hogy például bejelentem, hogy meleg vagyok.- közöltem teljesen nyugodtan, amúgy félreértés ne essék, nincs velük bajom, sőt mi több még támogatom is őket.

-Nem vagy normális Lando. Modjuk még el is játszottam volna, hogy a barátod vagyok.- nevetett fel, és erre a kijelentésére nekem is el kellett, hogy mosolyodjak.

-Viszont van egy valamivel jobb ötletem.- drámai hatásszünetet tartottam.- Kell egy lány, aki eljátszaná, hogy a barátnőm.

-Hát kimondottan jobb ötlet!

-De nem tudok olyan csajt, akiben megbízok és nem egy rajongóm.

Max elgondolkodó fejet vágott, majd a Max háta mögötti bejárati ajtó nagy lendülettel kinyítódott és belépett rajta Max húga, Mona. Max hátrakapta Monára a szemét, majd vissza rám. És ezzel mindent értettem.