Én és a BDSM (igaz történet)

2 Fejezet: A szürkeség homályában

A gimnázium utolsó éveiben beköszöntött a szürke láz. Lépten nyomon szinte mindenki A szürke ötven árnyalatáról beszélt, köztük az egyik barátnőm is. Akkor már felszabadultan beszélgettem a szexről, azonban folyamatosan kerültem A szürke ötven árnyalatát, mint beszédtéma. Hallani sem akartam arról, hogy mi van a könyvben, vagy a filmben. Így bár sokan beszéltek erről körülöttem, hozzám csak annyi jutott el belőle, hogy van benne szex jelenet. Azonban ez a tudatlanság nem tartott sokáig, mivel szerettem olvasni, ezért egyszercsak kaptam egy könyvet. Az egyik ismerősöm megvásárolta az első részét nekem. Mondanom se kell, hogy nem akartam elolvasni. De aztán ahogy ott árválkodott az asztalon jött a kíváncsiság. Vajon miért ilyen népszerű? Vajon miért beszélnek ennyit róla? Megnéztem a könyvről a véleményeket és aztán lassanként olvasni kezdtem a könyvet. Azt gondoltam ez egy romantikus könyv lesz, fogalmam sem volt még akkor hogy ennyi és ilyen sok szex jelenetet tartalmaz. Addig nem nagyon olvastam erotikus könyvet, csak olyan könyvet, ahol pár mondatban leírták mi történik és zajlott tovább a fantasy, vagy a krimi könyv. Előtte nem olvastam olyat, ami kifejezetten a szexről szólt, ami ennyire ezt állította a középpontba, szóval eléggé meglepett. Végigolvastam az első részét, amit a második, majd a harmadik része követett és a filmeket is megnéztem. Ezután csatlakoztam azokhoz, akik a szürkéről beszéltek. Én is beszéltem róla. Nagyjából egy hónapig mást se lehetett hallani tőlem minthogy szidom az egészet. "Nem értem miért ilyen népszerű, nagyon béna az egész." "Nem tudom, hogy lehet ilyen beteges a fantáziája valakinek" "Úristen Mr. Grey nagyon gáz, nem értem, hogy a lány mit keres mellette" "Ez az egész nagyon gáz".

1 hónapig mint egy felakadt lemez újra és újra elmondtam mennyire nem tetszenek a könyvek, meg a filmek. Aztán az egyik barátnőm rákérdezett, hogy akkor mégis mi tetszik nekem benne? Hiszen végigolvastam mindhárom részét, megnéztem mindhárom részét, szóval csak tetszik benne valami. És itt a valami alatt kifejezetten a szexjelenetekre volt kíváncsi, hogy azok közül melyik tetszett nekem benne. Emlékszem a kérdés után hirtelen elhallgattam és percekig meg se szólaltam majd nagy nehezen kinyögtem, hogy mi tetszett benne, de nem álltam meg egy jelenetnél, többet is felsoroltam. Aztán visszakérdeztem, hogy neki melyik tetszik, erre csak azt mondta: egyik sem. Ezen meglepődtem azt gondoltam ezért ilyen népszerű, mert mindenkinek tetszenek ezek a jelenetek, hiszen nagyon másról sem szólt a film, a könyv. Ráadásul tudtam, hogy nem hazudik, hiszen mindig őszintén, nyíltan beszélgettünk mindenről, ezért is tudtam bevallani neki azt, amit másnak nem, még magamnak sem, hogy valójában tetszik, hogy egyes jelenetek kifejezetten tetszenek annak ellenére, hogy maga az alapsztori nem igazán nyerte el tetszésemet. Ám bármennyire is tetszett azt nem gondoltam volna, hogy végül meg is fogom tapasztalni milyen a valóságban. Számomra akkor mégcsak egy érdekes fantázia volt, semmi több. Pont olyan volt mint amikor olvasok egy jó fantasy könyvet és egy pillanatra eljátszok a gondolattal, hogy ott vagyok a tündérek és a vámpírok között, de ettől még nem próbálok szárnyat növeszteni, se vért szívni. Amiket olvastam a könyvben, amiket láttam a filmben nem akartam megvalósítani, csak egy jó fantázia volt, semmi több. Legalábbis egy darabig...