5. év - Álom

150 16 2
                                    

A második szakköri óra alkalmával jóval száz fölé ugrott a résztvevők száma. Míg az elsősök kisebb, addig a másodikosok nagyobb érdeklődést mutattak, valamint minden házból érkezett egy-két új felsőbbéves is. Harry két csoportra osztotta őket: az első kettő és a maradék öt évfolyam. A fiataloknak kiadott egy rövid olvasási feladatot, s ez idő alatt elmagyarázta az idősebbeknek a következő tananyag, a védekező bűbáj lényegét, használatát, végrehajtását, előnyeit, hátulütőjét. Ezek után visszatért a kicsikhez, akikkel elkezdte gyakoroltatni az álcázás művészetét.

Ugyan nem számított ekkora sikerre, a foglalkozás végére mégis az első -és másodévesek csoportjának fele végre tudta hajtani a varázslatot. A másik csapat is nagyon jól teljesített, ezért a sebhelyes dicsérettel és egy soron lévő izgalmas gyakorlat ígéretével engedte útjára a bagázst.

A Nebulók Rendje mellett Harrynek és Draconak a kviddicsre ugyancsak koncentrálnia kellett, hiszen november második szombatjával hivatalosan is megkezdődött a seprűjáték szezonja. A Hugrabug Hollóhát elleni mérkőzése nyitotta az idényt, s most rajtuk volt a sor a Griffendél ellen. Sokat edzettek és jó formában voltak. A szőke csapatkapitány lelkes buzdító beszédet mondott, ami mind a hat tagot feltüzelte. Magabiztosan ültek fel seprűikre.

Külső szemlélő azt mondhatta az elején, hogy kiegyenlítettek az erőviszonyok. A kvaffot ugyan olyan arányban birtokolta a két csapat, a négy terelő erőteljesen püfölte a gurkókat, a fogók gyors seprűkkel büszkélhedtek. Ott volt azonban a két őrző: Harry Potter és Ronald Weasley. Az hamar kiderült, hogy a vörös hajú fiú nem éppen van a meccs magaslatán: szétszórt volt, néha a labdát követve teljesen szabadon hagyta a karikákat, s az első gólt követően látványosan romlott a teljesítménye.

A mardekáros ellenben bravúrosan védte az első négy griffendéles kísérletet, amiből kettő Angelina Johnsontól, egy-egy pedig Alicia Spinettől és Ginny Weasleytől érkezett. Tűzvilláma nevéhez híven villámgyorsan szelte a levegőt a póznák között.

Az oroszlánok első tíz pontját végül a negyedéves érvényesítette a tizenkettedik percben, mikor egy veszélyes mozdulattal – fejjel lefelé fordult a seprűn és csak egy kézzel kapaszkodott – megtévesztette a szemüvegest. Harry a játszma végén belátta és elkönyvelte magában, hogy valójában nem a trükk miatt volt sikeres az akció, hanem mert ő lefagyott egy pillanatra a ténytől, miszerint a vörös hajtó lezuhanhatott volna abból a magasságból. Ginny ezen felül még három gólt szerzett csapatának, a tanév második kviddicsmeccsét azonban Emiko fogása zárta. A japán származású játékos elhalászta ellenfele elől a cikeszt, ezzel 190-190-re felhozva az állást.

Hosszú évek óta először végződött egy mérkőzés döntetlennel. Draco mérges volt magára, de egy bocsánatkérést követően az égig magasztalta csapattársai teljesítményét. Az eredménytől függetlenül a klubhelyiségben aznap este hatalmas bulit csaptak.







Három nappal később, a szokásos keddi szakkör végén Harry éppen a Tekergők Térképén figyelte, hogy tanítványai épségben visszaértek-e házaik körletébe, mikor kiszúrt valakit a pergamenen. Azonnal magára kapta láthatatlanná tévő köpenyét, majd leszáguldott az előcsarnokig. Kisurrant a kapun és kettesével szedve a lépcsőfokokat, rálépett a sáros ösvényre, mely Hagrid kunyhójához vezetett. Út közben észre kellett vennie, hogy nem ő az egyetlen, akinek feltűnt az óriás visszaérkezte – sajátjával egyetemben a másik két pár lábnyomot is elegyengette egy varázslat segítségével. A kunyhóhoz érve hármat kopogott, aztán halk sustorgást követően feltárult az ajtó.

- Szervusz, Hagrid. Bejöhetek? – húzta le a fejéről viseletét.

- Harry! Persze, persze, gyere csak.

What if...? - A másik útWhere stories live. Discover now