𝐍𝐞𝐯𝐞𝐫𝐭𝐡𝐞𝐥𝐞𝐬𝐬 | 𝑱𝒖𝒏𝒈𝒌𝒐𝒐𝒌 |

Yeol-yeoseos

Reggel arra ébredtem fel, hogy nincs mellettem már senki. Lassan felültem az ágyon, és megdörzsöltem a szemeimet.

Hangokat hallottam lentről. Gondoltam biztosan csak Kookie az.

Kiszálltam az agyból, és megigazítottam a fekete hajú fekete pólóját magamon.
Egy pillantást vettettem az ablakon keresztül az utcára, de nem volt ott semmi veszélyes így megnyugodhattam egy kicsit. Lehet tényleg csak sötétben jönnek elő ezek a szörnyek vagy mik...

Lesétáltam a a földszintre és megcsapta az orromat egy isteni finom illat, ezért a konyhába vettem az irányt.

Amint beértem Jungkook azonnal felkapta a fejét.

-Oh, jó reggelt! -köszöntött.

-Neked is! Mi jót csinálsz? -sétáltam mellé.

-Nem fogod elhinni mit találtam. -nézett rám.

-Jesszusom... mit? -lettem izgatott.

-Fagyasztott fánkokat. Igaz múlthéten már lejártak, de csak nem lehetnek olyan rossz ízűek. -mutatott a sütő felé, amiben ott voltak az ínycsiklandó sütemények.

-Engem nem érdekel a szabatossága. -siettem a sütőhöz, hogy bámulni tudjam az édességeket. Nagyon nagyon jól néznek ki.

-Amúgy jól áll a pólóm. -jegyezte meg.

-Jah, öhm, köszi. -nevettem fel zavartan.

-Miért vetted át a tegnapit? -kérdezte kedves hangsúllyal.

-Mert... megizzadtam. -na jó, minek titkolózzak -Mert este nem tudtam aludni ezért lejöttem inni, és utána meg már álmos sem voltam, szóval még 1 órán keresztül gyakoroltam a mozdulatokat és így megizzadtam, aztán onnantól meg úgy is ki lehet találni, hogy mi történt. -hadartam el gyorsan.

-Ja, értem. Amúgy tényleg, akkor reggel levágom a hajad... valamennyire... aztán gyors lejátszunk egy menetet, mármint "csata" menetet, és utána indulunk, mert sötétedés előtt kell még szereznünk néhány cuccot, mivel beigazolódott, hogy ezek a lények csak sötétben jönnek elő. -sorolta fel a tennivalókat, aztán kiszedte a reggelinket a sütőből.

-Akkor innen véglegesen elmegyünk? -kérdeztem csalódottan.

-Igen, pedig jó kis ház. -nézett körbe.

-Az.

_____

Megzabáltuk a fánkokat, amiknek egyszerűen isteni ízük volt. Ezután elvégeztük a reggeli teendőinket és most ismét itt állunk lent a szőnyegen, hogy legyőzhessem őt.
Na jó... ne túlozzunk, pontosan azért állunk itt, hogy ő leüssön engem..

-Készen állsz? -állt be kezdő pozícióba.

-Azt hiszem, igen. -vettem fel a kezdő állást én is.

-Akkor mehet.

Lassan kezdett közelíteni felém. Hát először beszartam rendesen, de ez még nem éles. Nincs semmi tét... Nyugodt vagyok!

Az első ütéstől elhajoltam, aztán megakart rúgni, de azt is kivédtem. Utána kaptam volna mégegy ütést, viszont azt megállítottam a kezemmel. Pont az öklét fogtam meg, így megrántottam azt a föld felé és bemostam neki egy hatalmasat, amitől seggre ült, végül rávetettem magam, és ráültem a lábára, a kezeit is a lábam alá raktam így nem tudott már mozogni sem.

Rendesen megijedtem saját magamtól, még sosem csináltam ilyet. De megkell hagyni, hogy nagyon élveztem. Felszabadultnak érzem most magam. Persze ha nem Kookie lett volna most az áldozatom, akkor még jobb lett volna. De büszke vagyok magamra.