Darkness [Chan]

Rég nem látott testvér

Jelen:

Hannahval azt terveztük hogy ki megyünk Dél-Koreába. Mindig csak terveztük míg a mai nap megvettük a repjegyet.

Mind a ketten nagyon izgultunk de vártuk is hogy a rég nem látott testvérünket megölelhessük. Na meg persze hogy találkozzunk a biasunkal.

Most szállunk fel a repülőre és egy több mint fél napos utazás jön szóval párnát, takarót is hoztunk magunkkal.

-Várod?-kérdeztem-

-Persze. Úristen. Látni fogom Hyunjint is... -pirult el Hannah-

-Igen ám. Szerintem tuti hogy együtt lesztek. -feleltem nevetve-

-Te is Channel. De akár valaki mással is. -kacsintott-

-Persze. Pont én. Nézz már rám. Csúnya vok.-mondtam nevetve mire Hannah komoran rám nézett mire abba hagytam a nevetést-

-Nem vagy csúnya. Szép vagy bro.-felelte komolyan-

-Aww. Te szebb vagy!-öleltem meg-

-Szálljunk fel mert itt hagy a repülő. Gyere.-mondta és elkezdtem követni-

Az út 90%-át végig aludtunk és megbeszéltük hogy Chan és Hyunjin ki jön elénk. Őszintén félek hogy mi lesz. Régen láttam már Hyunjint. Konkrétan 5 éve nem találkoztunk élőbe. Persze fel hívtuk egymást hogy hogy vagyunk de az más. Chantől még jobban félek.

-Már csak fél óra. -felelte Hannah-

-Félek Hannah. Mivan ha nem szeretnek meg engem? Mivan ha csunyának fognak tartani?-kérdeztem magamtól-

-Christi. Akkor majd be szólók. Ne félj. Ameddig veled vagyok, ne félj. Megvédelek. -felelte végig a szemembe nézve-

-Rendben. Köszönöm.-mosolyogtam-

Most jön a leszállás.... Iszonyatosan félek. Legfőképpenen azért hogy nem tudok be illeszkedni.

-Christi. Gyere. Itt vagyunk. Chan irt hogy fekete ruhába vannak maszkal és sapkával. -felelte és elkezdtük keresni őket.-

Megtaláltuk őket ám nem mertem oda menni.

-Hannah. Félek.-mondtam nagyon halkan-

-Naa. Ne félj. Csak gyere.-felelte és oda mentünk a srácokhoz.-

-Hugii!!-mondta Hyunjin és ide szaladt hozzám megölelni -

-Olyan régen láttalak Hyunbro. Már megse ismerlek. -mondtam nevetve-

-Szia. Chan vagy Chris vagyok tök mindegy hogy hogy hívsz.-mondta Chan semleges arcal-

-Christi vagyok. -mondtam ugyan olyan arcal ám magamba tomboltam. Rosszabb vagyok mint egy 13 éves lány...-

-Hugi. Segítek vinni. -mondta Chan Hannahnak és át vette a böröndött-

-Segitek. -vette el tőlem Hyunjin a böröndött majd ők ketten mentek elől míg mi ketten Hannahval hátul-

-Ez olyan kínos.-mondta a lehető leghalkabban-

-Real. Amúgy most a dormba megyünk? -kérdeztem halkan de valaki meghallota-

-Hova máshova?-kérdezte Chan-

-oo. -mondtam halkan épp hogy halja Hannah-

-Nagyon együtt lesztek!-súgta a fülembe Hannah mire elpirultan meg ütöttem a vállát.-

-Te is tudod kivel!-mutattam az előttem álló bátyámra-

-Megjöttünk! -mondta Hyunjin és ki nyitotta az ajtót. Amint be léptünk mindenki ott állt sorban-