25. (18+)

1K 27 0
                                    

📣 Érzékeny lelkű olvasóknak a következő fejezet csak saját felelősségre ajánlott! 📣

Colin:

     A délután gyorsan eltelt, mert ugyan utálom, de meg kellett ejtenem a heti bevásárlást. Minden kezdett kifogyni otthon és a drogériát is útbaejtettem. Elèg rég nem volt rá szükségem, hogy a női termékek közt is nézelődjek, de szerettem volna venni pár dolgot hozzám Alexisnek, hogy ne kelljen ilyenekkel bajlódnia, ha nálam alszik. A saját dolgaimból is vettem egy plusz adagot, hogy nála is hagyhassak. Hülyeség flakonnyi tusfürdőkkel és fogkefékkel járkálnunk át egymáshoz, mint a tiniknek. Ennél én sokkal komolyabban terveztem vele és szeretném, ha ezt érezné is. Az idő jól elszaladt, mire otthon mindent kipakoltam, már indulhattam is Alexisért a kávézóhoz.

Végül kissé hamarabb érkeztem, így a kocsinak dőlve futottam át az e-mailjeim, amikor hallottam, hogy valaki mocskos stílusban ordít felém. Először nem is fogtam fel, hogy nekem beszél, aztán jobban szemügyre vettem a hang tulajdonosát és azonnal kapcsoltam, hogy ki is az.
- Megvolt már az a kis ribanc, öregem? Vagy megvártok engem, hogy én basszam szét a szűz pináját? Sajnos múltkor nem sikerült... - vigyorgott rám szemtelenül.

Igyekeztem elengedni a fülem mellett és nem olajat önteni a tűzre, nehogy a bíróságon felhasználhassa ellenünk ez a féreg. Sajnos ő nagyon nem gondolt erre a lehetőségre vagy egyszerűen hidegen hagyta a dolog, mert folytatta.
- Mi van, nem akarsz beavatni a részletekbe? Vagy már olyan öreg vagy, hogy nem működik a faszod, haver?! Szívesen elintézem helyetted bármikor a kiscsajt! Utána könyörögni fog nekem, hogy kaphasson még belőle...

    És ennél a mondatnál vesztettem el teljesen a fejem. Eléugrottam és a gallérjánál fogva vágtam neki a kocsinak kicsit felemelve a földtől.
- Soha, megértetted, soha ne merj még gondolni se arra a lányra, te féreg! Kicsinállak, ha hozzáérsz egy ujjal is! - hajoltam egészen az arcába.
- Nyugi, öreg, kérni fogja, hogy basszam szét, mert te már alkalmatlan vagy rá. De ha nem kéri, akkor is szét fogom baszni mindenhol. Nem fogja megúszni...
- Téged fognak szétbaszni a sitten, te kis köcsög! Akkor majd emlékezz rá, hogy mit pofáztál össze. - tartottam még mindig a gallérjánál fogva szorosan.
- Onnan is kijövök egyszer és megtalálom a kis kurvád. Nem tudtok elbújni előlem. Előtted fogom véresre erőszakolni és te végignézed majd...
   
     Ebben a pillanatban a szemem sarkából láttam, ahogy Alexis kilép az ajtón lehajtott fejjel cipelve egy dobozt, majd amikor felemelte a fejét és meglátta a kis jelenetünket földbegyökerezett a lába és rettegés ült ki az arcára.
- Mi ez az egész? Colin? Hallod? - kérdezte remegő hangon.
- Alexis, ülj be a kibaszott kocsiba, kérlek! - szóltam rá erélyesen. Tétován az autó felé indult, de az a szemét tovább fröcsögött.
- Mi van, édes, választasz közülünk? Mikor kefélhetlek véresre? - röhögött gátlástalanul felé.
- Ülj már be a kibaszott kocsiba, csak egyszer csináld, amit mondok neked! - ordítottam rá én is. A meglepődöttségtől gyorsan az autó felé iszkolt és már hallottam is az ajtó csapódását. Fordítottam a helyzetünkön és teljes erőmből a földre löktem ezt a patkányt, miután behúztam neki egyet. - Soha ne menj a közelébe, te féreg, ezt jól jegyezd meg! - ordítottam ki az ablakon, miközben csikorgó kerekekkel indultunk útnak a lakásom felé.

     Iszonyatos düh és tehetetlenség volt bennem, úgy éreztem, hogy szét tudnék robbanni. Alexis az anyósülésen kifejezéstelen arccal bámult előre néma csendben és láttam rajta, hogy retteg. Szörnyű volt belegondolnom, hogy talán tőlem is fél jelenleg. A ház elé érve kiszedtem hátulról a hátizsákját és a kávézóból elhozott dobozt, majd kinyitottam az ajtaját.
- Gyere, Szépségem, felmegyünk. - mondtam nyugodt hangon és felé nyújtottam a kezem. Könnyes szemmel nézett fel rám és anélkül szállt ki, hogy elfogadta volna a felé nyújtott kezem. Egyenesen a ház felé indult, hátra sem nézve. Fasza esténk lesz, már előre látszik, gondoltam magamban.

     Az liftnél megvárt és kérdőn nézett rám, mintha nem tudná hanyadik emeleten lakom. Végül fél kézzel, de én nyomtam meg a gombokat is, mert semmi jelét nem mutatta, hogy bármilyen kapcsolatba szeretne velem kerülni ma este egyáltalán.
- Kivennéd kérlek a kabátom zsebéből a lakáskulcsot? - kérdeztem feszülten.
- Persze, melyikben van? - válaszolt halkan, szinte némán.
- Azt hiszem a bal. Igen, a bal. Nyiss, kérlek. - adtam ki az instrukciókat.

      A lakásba lépve gyorsan letettem a dobozát a konyhaszigetre és magamhoz vontam Alexist. Szinte remegett. Szorosan magamhoz öleltem és a hátát simogattam. Éreztem, hogy a teste egyre jobban megfeszül a karjaim közt, egyre gyorsabban veszi a levegőt, végül feltört belőle a keserves zokogás. Hosszú perceken keresztül szívettépően sírt és éreztem, hogy a mellkasomat fedő textílián már nincs egy száraz négyzetcentiméter sem.
- Shhh, Lexi, itt vagyok. Nyugodj meg. Vigyázok rád és soha nem fogom engedni, hogy bárki bántson. Soha, érted? - emeltem meg az állát és néztem a szemeibe.
- Annyira féltem, hogy bántani fog téged. - suttogta és próbálta rendezni a légzését.
- Engem, az a kis szaros? - nevettem fel. - Ugyan, megeszem reggelire. Lányokkal könnyen keménykedik. Nekem kell bocsánatot kérnem. Ne haragudj, hogy kiabáltam veled és csúnyán beszéltem. Egyszerűen olyan dolgokat mondott, hogy elveszítettem a fejem. Sajnálom, ha megijesztettelek. - mormoltam a nyakához hajolva.
- Őszintén? Nem szeretnélek feldühíteni soha, ha az ilyen...
- Hidd el, sosem ütöttem még meg nőt és nem kívánom elkezdeni az életem hátralevő részében sem.
- Gondoltam, de nem arról beszélek. Hanem már csak a nézésed is félelmetes volt.
- Neked nincs félnivalód, Szépségem. Engedek neked egy nagy kád vizet, hogy megnyugodj, rendben? És utána azt csinálunk, amit szeretnél.
- Tanulnom kell. - mondta lebiggyesztett szájjal.
- Amíg fürdesz, csinálok vacsit, utána pedig együtt átrágjuk magunkat a... min is?
- A szintaxison*.
- A szintaxison. Rendben. - mondtam mosolyogva és éreztem, hogy újra ellazult a közelemben, így lassan hajoltam közelebb, hogy megcsókolhassam az ajkait. Gyengéden csókoltam, majd lassan egyre követelőzöbbé váltam és végül egy hosszú nyelves csók után kifulladva váltunk el egymástól.

* szintaxis: mondattan

******
Hogy tetszett ez a fejezet? Szerintem elég izgire sikerült és Colin új arcát mutatta be.

Kérlek, ha olvasod és tetszett, hagyj nyomot magad után! Nagyon sokat jelentene. Köszi. ❤️

Love at first sight I. (+18)Where stories live. Discover now