It just happened! Part 2: The fate

A Jeon család

-Ho..hogy mi?-sokkolódtam le. Lisa lánya? Az nem lehet!
-Lisa lánya? És ugyan olyan mint az anyja?-beszél helyettem Jimin aminek most nagyon örülök.
-Iseul...figyelj! Nem az a baj hogy Lisa lánya, hanem az hogy nem szeretném hogy ugyan úgy magához láncolna mint engem régen Lisa. Tudod ami-kezdtem el megint bele a mesélésbe.
-Tudom amikor megjelent. Hallottam már vagy 100× apa. De Yuqi nem olyan.-lépett egyet közelebb rémült valómhoz. Én erre csak magamhoz öleltem és megpusziltam feje búbját.
-Jól van kicsim. Semmi baj nincs ezzel. Ha nem olyan hárpia mint az anyja akkor semmi baj. De tudom hogy te nagyon okos vagy és mindent megoldasz. De ha nem bánod beszélek Yuqi-val mert tudom milyen Lisa és hogy mit él át az a gyerek biszexuálisként.-nézek őszinten a szemeibe majd Jimint megcsókolva elindulok lányom párja keresésére.
Épp Ha-Neullal babázva találom meg amit felettébb aranyosnak találok. Lehet van rá esély hogy nem olyan mint az anyja.
-Yuqi!-guggoltam le mellé és megsimogattam a vállát. Erre nagy szemekkel rám nézett. Láttam egy kis félelmet amit nem tudtam hova tenni.
-Félsz tőlem Yuqi?
-Ki..kicsit. Ha-Neulhoz jött? Akkor elmegyek! Nem is zavarok tovább!-állt volna fel de megfogtam a kezét.
-Veled szeretnék beszélni!-jelentettem ki határozottan.
-Ohh...akkor menjünk!-felálltam majd átmentünk a szobánkba. Leültünk az ágyra majd neki kezdtem.
-Szóval, Iseul mondta hogy Lisa lánya vagy.-kezdtem el és láthatóan befeszült.
-És így elnézve nagyon hasonlítasz anyádra. Anyád is csinos volt, de iszonyat bolond egy nő, már megbocsáss.-néztem már könnyel teli szemeibe.
-Sajnálom...nem én szerettem volna a lánya lenni. Tudom mit tett magával anya, és én kérek helyette is bocsánatot ha ez segít valamin. Mindent tudok magáról. Folyamatosan magáról áradozik.-kezdett el a mesélésbe mire leesett az állam.
-Rólam mesél neked? És apád?-ültem közelebb ugyanis éreztem hogy ez egy érzékenyebb téma.
-Ohh...hát apámat nem ismerem. Elvileg maga az!-bökött ujjával felém mire lesápadtam. Az biztos hogy nem. Mit hazudozik itt Lisa.
-Yuqi...-kezdtem volna bele de félbe szakított.
-Tudom hogy nem maga az apám. Nem vagyok hülye Mr.Jeon. Meg csináltattam egy Dns tesztet és már tudom ki az apám.-húzta ki magát büszkén.
-Ohh..és ki az?-érdeklődtem.
-Jung Hoseok. Ismeri?-nézett oldalra döntött fejjel.
-Jung Hoseok? Ismerem bizony!-erre felcsillantak a szemei mint egy 5 éves kislánynak aki megkapta a kért cukorkát.
-Még nem találkoztál vele igaz?-simítottam ki egy tincset szemeiből.
-Nem, de honnan ismeri?

-A munkatársunk!-jött be Jimin és oldalamhoz bújt az ágyon. Erre felemeltem a fejét és nyomtam egy csókot ajkaira.
-Aranyosak együtt! Na de, akkor a munkatársuk?-éreklődött tovább.
-Igen, tanárok vagyunk mind a hárman. Ő Matek tanár. De nem tudtam hogy összeszűrte a levet Lisával!-kezdtem el gondolkodni.
-Hát ez van! Majd lehet rá esély hogy találkozhassunk?
-Hát persze!-ölelte magához Yuqit.
-Na akkor ha ezt is megbeszéltük folytassuk Mr.Jeon szülinapját!-jelentette ki Jimin.
-Igenis Mrs.Jeon!-kuncogott fel Yuqi.
-Ó jézusom. Nem vagyok én olyan öreg. Milyen régen hívtak így. Csak a diákjaim.
Tegeződjünk. Csak Jimin, ő meg csak Jungkook. Rendben?-nyújtotta felé a kezét.
-Rendben!-csapott bele Yuqi.

Lementünk végül a többiekhez. A banda többi tagja már haza ment szóval Ha-Neul, Iseul, Yuqi és mi maradtunk. Ha-Neul nem olyan mint én. Inkább Jiminre ütött, ellenben Iseullal. Ha-Neul, úgy mint Jimin visszahúzódó, míg Iseul meg nyitott mindenre. Egész nap a szobában van. Mi meg nem zavarjuk. Ha ki akar jönni kijön.
Mondanom sem kell Iseul nagyon neki esett Yuqinak látva hogy nem nyírtam ki. Csak úgy falták egymást amit én Jimin derekát átölelve néztem végig, persze Jimin is.
-Lányom, azért ne itt meg.-szólt oda Jimin kuncogva. Erre ránéztem és nekitoltam a falnak.
-Te inkább meg se szólalj Mrs.Jeon!-csókoltam meg jó mélyen, nyelvem letolva a torkán. Kezeit a nyakam köré fonta majd közelebb húzott magához. Nyála már kifolyt a szála szélén amit én persze lecsókoltam onnan.
-Azt hiszem ma nem fogunk aludni!-szólalt meg a lépcső tetejéről Ha-Neul mire a lányommal elváltunk párjainktól.
-Yéé, a kisvámpírom is kijött!-ment fel Jimin majd felvette az ölébe.
Lejött a lépcsőn és mindannyian Yuqi, és derekát ölelő lányom elé álltunk.

-Üdv a Jeon családban Szung Jü-csi!-hajoltam meg előtte ami azt jelenti egyenlőek vagyunk és már ő is hozzánk tartozik!