Love at first sight I. (+18)

32.

Colin:

       Még azelőtt megálljt parancsoltam magamnak, mielőtt túl messzire mentünk volna. Még ha nehéz is volt és szörnyen kívántam Alexist, aki mellettem pihegett oldalára fordulva, mellkasa elé húzva a paplant. Finoman simogattam az arcát és gyönyörködtem benne. Arca kipirult, ajkai elnyíltak, ahogy még szaporán lélegzett, szemei csillogtak.
- Miért? - kérdezte halkan.
- Mit miért? - csókoltam homlokon.
- Miért álltál meg?
- Mert szeretnék több időt hagyni neked és azt szeretném, hogy ne csak egy hirtelen felindulásból tedd meg, hanem azért, mert semmit nem kívánsz jobban annál, hogy szeretkezzünk. Bármeddig várok rád.
- Miért van neked szinte mindig igazad? - sóhajtotta lemondóan kuncogva.
- Itt a hangsúly a szintén van, ugye? - forgattam a szemem.
- Abszolút azon. - nevetett rám. Imádom amikor nevet. - Lezuhanyozhatnék? - kérdezte félénken.
- Lexi, otthon vagy. Azt és akkor csinálsz, amit szeretnél. De az ajtók maradjanak a helyükön, ha lehet. - mosolyogtam rá.
- Kac-kac, de vicces vagy így estére. Elfordulnál, kérlek? - kérdezte zavartan.
- Eszemben sincs, literálisan, láttam már a melleidet, sőt mást is csináltam velük. Hidd el, nincs miért szégyellned őket. - mondtam kuncogva.
- Köszi, nyugodtan hozz még ennél is jobban zavarba. Már úgyis szép színe van az arcomnak.
- Egészen cuki piros, nem mondom. Beállhatsz kaméleonnak is, úgy tudod változtatni a színed. - nevettem már tényleg, mert láttam, hogy teljesen tanácstalan, hogy hogyan jusson el a fürdőig.
- Nem könnyíted meg az életem, tudod ugye?
- Lexi, szeretném, ha nem lennél előttem szégyenlős. Gyönyörű vagy és hidd el, nagyon mocskos dolgokat tudnék veled tenni itt és most és ez nem azért van, mert nem kívánlak. - húztam magamhoz közel egy gyors csókra. - Csak rendben kell lenned magaddal. Kimegyek elpakolom a bevásárlást. - mondtam kikászálódva az ágyból és néhány perc múlva már hallottam, hogy megengedi a vizet.
Nagyon nehezen, de annál biztosabban ismertem be magam számára, hogy kezdek ténylegesen beleszeretni Alexisbe. Figyelmességem jeléül bevittem a hátizsákját a hálószobába, mert ahogy ismertem megint nem vitt magával ruhát a fürdőbe.

     Amíg zuhanyzik számos gondolat kavarog a fejemben arról, hogy hogyan kellene vele viselkednem az iskolában, hogy ne bántsam meg úgy, mint ma. Fáradtan, de annál éhesebben harapok a Latersből hozott bagel-ömbe, amikor eszembejut, hogy a közös vacsora szépen elmaradt a kis afférunk miatt, de már inkább fel sem hozom az evés témát ma este. Úgy érzem nekem is jól esne egy hideg zuhany, hogy lehűtsem magam, de tudom, hogy értelmetlen lenne, mert amint az ágyban egymás mellé kerülünk újra ugyanúgy be leszek indulva, ezért inkább majd reggel zuhanyzom. Amikor belépek a hálóba, látom, hogy Alexis a földről összevadászott dolgait próbálja a hátizsákjába tömködni, sikertelenül.
- Talán, ha összehajtanád még be is férne.
- Nem, már próbáltam. - mondta dühösen és nagyobb lendülettel gyömöszölte az imádott macis pulcsiját. Melléültem és kivettem a kezéből az egész pakkot, kivéve belőle a szennyest.
- Miért nem hagyod itt a cuccod? Ami szennyes kimosom, ami tiszta elfér a szekrényben. Mindig cipekedni akarsz? Elég sokat vagy itt ahhoz, hogy nálam hagyd néhány ruhád vagy bármid.
- Nem akarok ideköltözni. - mondta határozottan.
- Nem mondtam, hogy költözz ide. Még. Kapsz egy polcot, mint a fürdőben. Na?
- Az a polc igazságtalanul kicsi egyébként a tiédhez képest és nekem sokkal több cuccom van. - mondta felbátorodva.
- Az előbb mondtad, hogy nem akarsz ideköltözni. De szívesen veszek neked egy szekrényt is... - mosolyogtam rá homlokunkat összeérintve. Karjaival átkarolta a nyakamat és gyengéden megcsókolt. Gondoltam kicsit ugratom. - Ha tudtam volna, hogy egy opcionális szekrényvásárlás miatt ilyen csók jár, hamarabb felhozom a témát... - suttogtam a szájába.
- Jaj, hülye! - lökte meg finoman a vállam. - Nem érdekel a szekrény, a földön is lehetnek a ruháim... csak itt legyek veled. - mondta szemlesütve.
- Nem fázol? - simítottam végig libabőrös karján és lábán.
- Nem annyira, de eléggé fáradt vagyok, alszunk? - kérdezte az ágyon elnyúlva és akkor megláttam az este legviccesebb dolgát, a gyönyörű barátnőm fenekén egy Looney Tunes bugyit. Finoman végigsimítottam a gerincén, le a fenekéig és halkan kuncogtam egyet, mire hátranézett a válla felett értetlenkedve.
- Muszáj megkérdeznem, mert már nem bírom visszatartani, Sophie-val jársz egy helyre vásárolni? - nevettem hangosan.
- Mi van, miről beszélsz? - kérdezte értetlenül, majd megértette a nevetésem tárgyát és elvörösödött. - Szállj le a mesefigurás cuccaimról, oké? Ezek szuper és menő mesék, ha nem tudnád. És attól, hogy nagy vagyok még semmi szégyellnivaló nincs benne, hogy szeretem őket. - fújtatta.
- Chill, Lexi, iszonyat cuki vagy a mesefigurás cuccaidban. Csak meglepően hatott az ágyamban ezt látni a szexi fenekeden. - kacsintottam rá.
- Na jó, jó éjt! Iszonyatosan szemtelen vagy ma. - fordult a másik irányba nyakig betakarózva. Nem tudtam, hogy csak játsza a sértődöttet vagy tényleg az.
- Ne már, Lex, ne balhézzunk! Szeretlek, bármi van rajtad. - mondtam orrommal a nyakát csikizve hirtelen. Annyira hirtelen, hogy csak akkor fogtam fel, hogy mit mondtam, amikor nagyon lassan könnyes arccal felém fordult és megcsókolt. Vállaimra helyezte a kezét és ajkaimhoz hajolt. Azt hittem csókolni szeretne, de csak három szót súgott:
- Én is, Colin.

********
Ahhhh, végre elhangzott, hogy szeretik egymást ❤️ imàdtam ezt a rèszt írni, amikor csipkelődnek egymással. 😍 nektek tetszett?
Köszönök minden jellegű aktivitást! ❤️
Ha van kedvetek, írjatok kommentek vagy szavazzatok! ❤️