Tengerparti röplabda

Nyolcadik nap

Kuroo
Végre együtt vagyunk. Leírhatatlan érzés. Nem változott közöttünk semmi, csak pár félmosoly és "véletlen" érintések. Közös döntés alapján még nem mondjuk el a többieknek.

Kenma
Reggel vagyis inkább délelőtt ismét rajzoltam. Nem is akárkit egy félisten kuroo-t. Ránézek a rajzra orr vérzést kapok. Inkább gyorsan elraktam a füzetet és elő vettem az én szeretett Nintendo-m. Egész nap játszok persze, persze néha röpizek is. Ma végre egy csapatba kerültem a fekete macskával. Sajnos vesztettünk bár erős iwaoi páros volt az ellenfél. Van valami ami viszont zavar... Tegnap este óta annyi meg annyi lehetősége lett volna, hogy megcsokoljon, de nem tette. Lehet én gondolom túl, de nem akarok csalódni ha most kiderülne, hogy csak egy játék egy futó kaland vagyok neki teljesen össze törnék. Viszont ne csak a rossz legyen a levyaku pár olyan~ aranyos. Persze folyamatosan veszekednek, de attól még aranyossak. Mi is ilyenek leszünk egy csomó kérdésem van a kapcsolatunkal kapcsolatban, csak félek feltenni őket. Már csak 6 nap és megyünk haza, othon komolyan le kell ülnünk beszélni. Ugyanakkor fura lesz haza menni. Félek haza menni. Otthon nem tudom milyen lesz miután Kuroo egyetemre megy hisz nagyon hamar itt van az is. Mit fogunk tenni ha ő több száz kilométerre lesz? A gondolattól könnybe lábad a szemem. Egy az arcomba csapott röplabda húz vissza a valóságba - Kenma nagyon sajnálom!- hajol meg eljöttem Tanaka-san- semmi gond megesik- próbálok normális hangon beszélni és nem leordítani,hogy hogy lehet ilyen balfa... Khh keh család barát tartalom vagy mi az ég. Nem baj nem baj.

Kuroo
A nap nyugodtan telt Kenma kihagyta a vacsorát kezdek aggódni a rendszertelen étkezése miatt. Nem említettem neki nem akartam veszekedni, csendben tértünk nyugovóra.

Sziasztok köszönöm, hogy elolvastad!

Lesz egy kis szünet, de hamar vissza térek addig is viszlát.