Bungou Nyugat

42. Piapartner

Yokohoma, Dokk Maffia főhadiszállása, Dazai Osamu POV

Meg kell hagyni, igencsak érdekes időszakot tudhatunk magunk mögött. A dolgok lassan rendeződni kezdenek a maffiában is, már egyre kevesebb embert kell megkínoznom, vagy József Attilával megkínoztatnom, hogy megmaradjon a rend. Ez a fejlemény pedig kifejezetten jó hatással van a kedvemre. Akkor is, ha a Nyugat még mindig idegesít.

Ami viszont az a csapatot illeti. Fyodorral mind a ketten úgy vagyunk vele, hogy a kutatásunkat a Nyugati titkai után mellékvágányra tettük. Ha megtudunk valami újat az jó, ha nem akkor meg... Hát a lényeg az, hogy amíg a Nyugat az oldalunkon áll, addig nem kell azon aggódni, hogy mi lenne, ha. Aztán meg, ha ellenkező oldalra kerülünk felesleges azon gondolkodni milyen áldásaik vannak, mert abból kiindulva, amit eddig láttunk tőlük, ha szerencsénk van és nagyon akarják pillanatok alatt ki tudnának mindenkit irtani.

- Ma vendégünk lesz. - Ez volt az első, amivel kora reggel Arany János fogadott, aki szokásához híven Petőfivel sétált, aki most megint hiéna alakban rohangál fel alá az épületben.

- Milyen vendégünk? - Tudakolom, mire a fiú csak elmosolyodik és zsebre teszi a kezeit.

- Hol van abban a móka, ha elmondom? - Teszi fel a kérdést, majd oldalra biccenti a fejét. - Azért ne lője azonnal fejbe, valami olyat tud, ami hasznos lehet. - Vonja meg a vállát, majd magamra hagy, hogy tovább induljon a reggeli sétájára, én pedig a szokásos reggeli köreimet járom végig.

- Imre! Hát itt vagy! Már mindenhol ke... - Kezd bele a reggelinél József Attila, mikor a Nyugat feje belép a nagy ebédlő terembe, ahol általában ilyentájt az egész csapat található. - Huh, szarul nézel ki. - Fintorodik el a Magyar Hóhér.

- Nem tudom mi bajod, csak egy kicsit álmos vagyok. - Szavait igazolandó a férfi egy hatalmasat ásít, ahogy beljebb jön a terembe, mögötte pedig megjelenik egy újabb alak. A teremben a legtöbben a megjelenésére azonnal talpra ugranak.

- Te mit keresel itt? - Szólal meg mellettem Fyodor, akin egyáltalán nem látszik, hogy idegesítené a dolog.

- Imre, a bohóc veled jött? - Kérdezi József Attila is, rámutatva az emlegetett leginkább bohócra emlékeztető alakra, akivel már volt szerencsém Arany János társaságában összefutni. A Magyar Hóhér kérdésére Madách összehúzott szemekkel fordul az ajtó felé, majd nagyokat pislog.

- Hát téged meg honnan evett ide a nyavalya? - Kérdezi most Madách is, mire a bohóc csak kitartja maga mellé a karjait és megvonja a vállát.

- Imre! - Néz komolyan a férfire Michael Ende.

- Mi van? Azt tudom, hogy tegnap este egy helyen voltunk. Csak azt nem értem mit keres itt. - Vakarja meg a magyar a fejét.

- Egy helyen voltatok? - Húzom fel a szemöldököm a kérdésem után, de a Nyugat feje csak legyint egyet.

- Ja, kicsit ki akartam engedni a gőzt és elmentem ide szembe a kocsmába inni, de nem volt nálam pálinka és... - Itt megfogja az állát.

- Az orrod alá nyomtam egy flaskát és közöltem, hogy nálam van. - Segíti ki a bohócnak öltözött Nikolaj Gogol.

- Ja, aztán elkezdtünk iszogatni és aztán... Aztán fogalmam sincs mi volt. - Vakarja meg a fejét. - Te tudod? - Néz a még mindig az ajtóban álló úr felé.

- Nem, a tizennegyedik kör után elvesztettem a fonalat. - Sóhajt egyet. - Amúgy átálltam. - Jelenti be és egyszerűen besétál a szobába, hogy leüljön egy székre. - Jé, Stoker is itt van. Tudtam én, hogy nem dobta fel a talpát.

- Technikailag feldobta. - Emeli meg a jobb mutató ujját Rejtő Jenő.

- Dehát ott ül. - Értetlenkedik a bohóc.

- Én is feldobtam a talpam, aztán mégis ugyanolyan, mintha meg se haltam volna. - Vonja meg a vállát a tengerésznek öltözött férfi. - Ez van, ha az ember Andréval köt szerződést. - Int az említett felé, aki csak rá vigyorog, majd visszabújik a szokásos reggeli újságába, mintha nem is létezne neki a világ.

- Értem. - Biccent a bohóc. - Vagyis nem, de mindegy. - Legyint egyet.

- Miért álltál át? - Jön a komoly kérdés Fyodortól.

- Egy, mind a két haverom átállt. - Kezd el számolni a kezén. - Kettő, a Lebegő Kaszinó rendszerét teljesen törölték, úgyhogy még ott se tudok szórakozni. Három. - Itt elfintorodik, majd sóhajt egyet. - A főnöknek elgurult a gyógyszere.

- Mi történt? - Szólal meg ittléte alatt először Bram Stoker, ezzel meglepve mindenkit.

- Na, csak tudsz te beszélni, ha akarsz. - Veri oldalba Jenő, mintha a legjobb barátok lennének.

- Általában nem akarok. - Jegyzi meg a férfi, majd Gogolhoz fordul. - Szóval, mi történt Kamuival? - Tudakolja.

- El akarja fogatni a gyereket, vagy kiiktatni, ha más nem megy. - Mutat az éppen gabonapelyhet majszolgató Franz Kaffkára.

- Én mondtam, hogy küldjön erősebbet. - Mondja a fiúcska, mintha ez olyan mindennapos dolog lenne, majd folytatja az evést.

- Oké. - Nyújtja el a szót a bohóc, majd megrázza a fejét. - Mindegy is. Szóval, én is őrül vagyok, de annyira nem, hogy gyerekeket bántsak. Úgyhogy átállok. - Fejezi be, megismételve a korábbi kijelentését.

- Kamui ki akarja iktatni az összes áldottat. Az, hogy hirtelen csak egy emberre koncentrál nem rá vall. Valaminek történnie kellett, vagy valaki befolyásolja, vagy valami olyan információ birtokába került, amiről senki sem tud. - Magyarázza Fyodor az állát fogva és tekintetében látom, hogy a gondolatai most villám gyorsasággal pörögnek.

- Oh, ez egyértelműen befolyásolás. - Jegyzi meg félvárról a bohóc, ahogy egy süteményt kezd el enni. - Ez elképesztően jó. Ha tudom, hogy itt ilyen jó a kaja, már rég átállok. - Mondja és töm egy újabb adag édességet a szájába.

- Hogy érted, hogy egyértelmű befolyás? - Pislog nagyokat mellett Fyodor és kapja fel a fejét.

- Úgy, ahogy mondom. - Néz vissza rá a bohóc, és forgatja meg a szemeit.

- Nikolaj kérlek, beavatnál minket is abba, hogy pontosan mi is történt? - Fonja össze maga előtt a karjait Fyodor, amivel eléri, hogy az említett egy hatalmas nyelés társaságában megszabaduljon az éppen a szájában lévő falattól.

- Nem sokkal azután jelent meg a fazon először, hogy Stoker lelépett. Akkor még nem figyeltem rá annyira. Csak egy volt a fura alakok közül körülöttünk. - Magyarázza és még mutogatni is elkezd. - Aztán valaki szétbarmolta a Lebegő Kaszinó rendszerét. Apropó, azok ti voltatok? - Pislog körbe várva, hátha valaki jelentkezik.

- Áh, öt perces munka volt. Ha nem mentettem volna le mindent, két perc alatt meglettem volna. - Vonja meg a vállát Selma és ölelgeti meg szorosan a lúdját. - Igaz, Nils? Ugye, hogy igaz? - Kuncogja.

- Azta nem tudtam, hogy heckeretek is van. Király! - Vigyorog Imrére.

- Nikolaj a történet. - Emlékezteti Fyodor.

- Ja, igen. Szóval megjelent az a barom, aki Angyalnak tartja magát és mostanában folyton Kamuin lóg, egyszer hallottam, hogy a gyereket emlegeti. - Ahogy a férfi ezt mondja mindenki komolyan néz felé.

- Tudod ki ő? - Kérdezi Madách, de a bohóc csak a fejét rázza.

- Fogalmam sincs. - Vonja meg a vállát a kérdezett.

- Jó! Most válaszolj egy fontosabb kérdésre. - Szakítja félbe Michael Ende. - Ki írta meg?

- Mit? - Pislog Gogol.

- Az embert a könyv lapjára. Te tudod ki írta meg? - Kérdezi izgatott tekintettel.

- Ja, hogy Sigmat! - Kezd el bólogatni, majd átkarolja a mellette ülő Madáchot. - Az mi voltunk Imrével.