Megfakult vörös róka

🦊12.🦊

Isaac szemszöge:

Reggel viszonylag korán ébredtem. Nem izgultam az ünnepség miatt. Csak vártam is és nem is az ilyen magán jellegű beszélgetéseket a csapatokkal. Vártam hogy meg ismerhetsem őket de nem akartam nagyon belefolyni.

Az ünnepség hagyományosan meg lett tartva. Elmondtam az üdvözlő szövegem és utánna mehetett mindenki a saját dolgára.

Szerettem volna a csapatokkal külön-külön beszélni. Így a nap további része ezzel telt.

Mindegyik csapattól megkérdeztem milyen képességeik vannak és azt is hogy milyen taktikával akarnak szembe szállni a többi csapattal.

Azt hittem hogy a hibrid csapata hátráltatva lesz vagy majd balszerencsésnek fogják hinni magukat amiatt hogy a róka a csapatukba került. De nagyot tévedtem.

Nagyon megértőek vele és úgy mond be is fogadták. De kíváncsi lennék azért hogy az elején is ilyenek voltak e. Mert oké megkérdeztem hogy bántják e de ki tudja lehet csak nem akarta mindenki előtt mondani. Így szeretném ezt megtudakolni tőle.

Ezért is kértem meg hogy kövessen és beszéljünk négy szem közt. Eléggé érződött rajta hogy feszülté vált valamint zavarban van.

Megkértem hogy foglaljon helyet amit vonakodva megtett. A szemben lévő ülő alkalmatosságon én is leültem.

-Most hogy már négy szem közt vagyunk szeretnék tőled kérdezni dolgokról. Remélem nem veszed tolakodónak.

-Nem dehogy is. Igazából megtisztelő hogy szóba elegyedik velem felség.- a hangjából ítélve kicsit izgul.

-Miért ne tenném nem vagy külömebb mint itt mindenki más.

-Igen... Csak éppen egy hibrid vagyok és hát... nem nagyon szeretik ám azokat.-a második felét inkább suttogóra vette de éppen halhatóan beszélt.

-Én nem értem hisz ti is ugyan olyan értéket képviseltek mint mi. Na mindegy igazából azt szerettem volna tudni hogy tényleg nem bántanak e vagy csak azért mondtad hogy nem hogy ne kelljen magyarázkodni.- zúdítottam rá az egész mondanivalóm.

-Nem én... Haa... Nem bántanak réggebben töbször oda szúrtak meg tettek ellenem de manapság már csak néhányszor mondanak valami sértő megjegyzést. -mondta és a szemeiben látni lehetett hogy az igazat mondja.

-És hogy tudsz vele megküszdeni mármint hogy inzultálnak?-kérdeztem tőle

-Igazából nem viselem jól tudom hogy nem kell annyira komolyan venni de nem megy. -vallotta be nekem.

-Ilyenkor hogy vezeted le?

-Gondolataimba merülök de általában olyankor egész nap rossz kedvem van.

-Értem. Na de váltsunk valami vidámabb témára. Mondjuk mit tervezel ha a ti csapatotok nyeri meg a kupát?

-Ezen annyira nem gondolkodtam de természetesen szolgálni fogom a királyt. -ez annyira gyönyörű volt.

Természetesnek veszi hogy a szolgálatomra álljon. Ez aranyos tőle de nem várom el ez csak egy lehetőség.

Még beszélgettünk egy kis időt. Kezdett feloldódni. De sajnos minden jónak egyszer vége.

-Szerintem ideje lenne elmenned vacsorázni és visszatérni a szobátokba.

-Rendben felség halgatok önre mert igaza van hisz holnap nagy nap lesz.

-Ahogy mondod. Legyen szép estéd és álmodj szépeket.

Miután elment csend telepedett a szobára. Hirtelen nem tudttam hogy mit kezdjek magammal. Ekkor nyílt az ajtó és a rajta belépő ember a vacsorámat szolgálta fel. Miután elfogyasztottam sőt közben is a kis rókán járt az agyam.

Olyan kis törékeny alkat és ártatlan. Élőben még szebb mint a képeken. Kis karcsú derék, hosszú lábak, derékig érő haj amit félig vagy teljesen felkotyol. Aranyos fülei és farkincája van amik biztosan selymesek lehetnek.

Valahogy nem tudtam kiverni a fejemből ezt a bájos lényt.

Elmentem elvégezni az esti rutinom és nagyon jól esett az a zuhany. Ez után bemásztam az ágyba és alomra hajtottam a fejem. Lefekvésem után pár percel már aludtam is mint akit agyon vertek.

Másnap reggel korán felkeltem de egyáltalán nem voltam fáradt. Inkább izgatott. Ma láthatom hogy milyen kis ékkövek vannak elvegyülve a népemben.

Gyorsan megreggeliztem és megkerestem az igazgató urat hogy beszámoljon nekem a napi tervről.

Bekopogtam és az engedély után be is léptem a szobába.

-Jó reggelt hogy aludt felséged az este?-kérdezte udvariasan

-Egész jól olyan kipihentnek érzem magam.-válaszoltam kérdésére.

-Gondolom azért jött ilyen korán hogy konzultáljunk a mai programokról, igaz?

-Igen pontosan ezért jöttem. -és bolintottam mellé egy kisebbet.

-Akkor hát bele kezdek. Ma reggeli után alá kell írnia pár papírt. Nem életbe vágóak de fontos papírok.

-Értem.-vágtam közbe.

-Ezek után ugye ott van az első csapat-csapat elleni meccs. Ami... Nem tudom meddig tart de amkor vége akkor ebéd és utánna pedig semmi programja nincs vagyoráig.

Nem is lesz olyan megterhelő a mai nap annyira mint ahogy gondoltam mi után  felkeltem.

-Rendben köszönöm hogy ismertette azokat amiket ma meg kell tennem.

-Nincs mit felség legyen szép napja!

-Köszönöm magának is. Akkor én most indulok is.

-Rendben viszlát.-közben léptem ki az ajtón.

Amikor elhagytam szobát utána vissza indultam a saját szobámba. A papírok már ki voltak készítve az író asztalra.

A papírok igazából tényleg nem tartalmaztak képesség megpróbáltató dolgokat. Egy-két aláírással és oldallal később már a folyosón voltam és igyekeztem a lelátóra hogy láthatsam az ellen feleket. És no lám az én kis rókám volt az egyik oldalon a csapattársaival.

'Rókám' hát igen remélem valahogy magamhoz tudnám édesgetni. És lenne valaki akivel szívesen tölthetném az időm nagyobbik részét. De ő nem is biztos hogy akarná e az ilyesmit.

Na mindegy az összecsapás egy kis idő elteltével kezdetét is vette.

Nagyon sajnálom a kimaradást nincs mentségem hanem csak valahogy amikor írni akartam volt valami más dolog is. Bocsánat érte. Remélem tetszett a rész. Igaz kicsit rövidebb lett. Nem olvastam át ezért is bocsiii. Köszönöm mindenkinek aki olvassa és csillagozza a részeket. Szeretlek titeket😚😊
Mégvalami ritkábban fognak jönni a részek a suli miatt de ahogy tudom hozom őket.

Puszillak Drágaim!!😘😘

832 szó