Kiskori Barátok.. ~ Tom Kaulitz ~

Emlékek felidézése

Másnap reggel mikor felkeltem, kereken 9 órát ütött az óra. Hallottam pár fúrást, úgyhogy kimentem megnézni, hogy mi lehet az. Az apukám fúrta a régi ágyamat a vendég szobába. 

- Jó reggelt. - köszöntem neki, miközben a szememet dörzsöltem.

- Jó reggelt. Ugye nem keltettelek fel? - kérdezte, miközben ide jött hozzám és megölelt. 

- De. - nevettem egy kicsit. - Anya?

- Lent van, és éppen rendezgeti a nappalit. - közben visszament fúrni.

- Ja, oké. - majd ki mentem a szobából, egyenesen az enyémbe, és megnéztem a telefonomat.

Láttam hogy Tom írt nekem 5 üzenetet fél órája.

Chat:

- Sziaaa Kat! 

- Arra gondoltam hogy elmehetnénk felidézni pár emléket.

- Bill is jön.

- Van kedved?

- Majd írj.

Egyből elmosolyodtam az üzenetein, majd visszaírtam.

- Szia Tom!

- Persze, úristen, erre hogy mondhatnék nemet? 

- Oké,  az jó, ha 10 órára a házatok előtt várni fogunk egy limuzinnal? - írt egyből vissza.

- L-Limuzinnal? Oké, már alig várom! 

- Akkor majd tali. Sziaa

- Szia!

Chat vége

Nagyon izgatott voltam. Alig vártam már ezt a találkozót. Ennek örömében le is mentem a nappaliba.

- Anyaa! - futottam le hozzá.

- Baj lenne ha a fiúkkal ma elmennék 10 órakor megnézni a várost? - álltam meg előtte.

- Neked is jó reggelt. Nem, dehogy. Örülök hogy megint össze bandáztatok. - mosolygott anya miközben rám nézett.

- Ja, igen Jó reggelt. Nagyon hiányoztak már.. - mosolyodtam el miközben rájuk gondoltam.

- Van még pizza a hűtőben. Ma reggel azt ettünk apáddal. - mutatott a hűtőre.

- Oké. Köszönöm. Szeretlek! - nyomtam egy puszit az arcára és a hűtő felé indultam. Ki vettem egy pizza szeletet, majd meg melegítettem a mikróban. 

5 perc alatt megettem, majd felmentem készülődni. Gyorsan lezuhanyoztam, mivel tegnap este nem volt rá alkalmam. Majd elmentem felöltözni. Felvettem egy krém színű baggy jeanst, rá egy sötét kék színű pólót, "legal" felirattal a mellkasomnál. A maradék tegnapi sminkemet lemostam, és tettem fel újat, szempillaspirált és tust, és egy kicsi szájfényt. A hajamat kivasaltam, és a vállamra engedtem. A tegnapi fehér cipőmet vettem fel, és a táskámba a telefonomat, pénzt, és rágót tettem. Éppen időben elkészültem, az óra 9 óra 55 percet ütött. Le siettem a konyhába, és szóltam anyának hogy elmentem. Majd elhagytam a házat. a limuzin 2 perc múlva jött meg,  és egy Tom szállt ki a kocsiból. 

- Üdvözletem, Miss Katherine. - majd meghajolt, mint egy úriember, és a kezét nyújtotta.

- Neked is szia, Kaulitz. - nevettem egy kicsit, a tenyeremet pedig az övébe nyomtam, és be segített a kocsiba.  

- Szia Bill! - megöleltem. 

- Szia édeseem!! - visszaölelt. 

- Indulhatunk? - kérdezte a sofőr.

- Persze. A ***** parkba, kérem! - mondta Tom, mire a sofőr bólintott, és a limuzin elindult. 

- Még mindig alig bírom felfogni, hogy ti vagytok a Tokio Hotel! Annyira sokszor hallgatlak, titeket, hogy az összes zenétek dalszövegét tudom... fura, hogy még sosem láttam, hogy néz ki a banda. A banda tagok nevéről sem tudtam, ezért nem hittem volna, hogy ti lesztek azok. Mindig amikor akartam volna venni egy magazint, ahol talán rájöhetek kik vagytok, megvették előlem, mindet. - mosolyogtam. 

- Hát, igen. Mi sem bírjuk elhinni, hogy ilyen híresek vagyunk.. - kuncogott Tom.

- Igen. Tényleg nagyon híresek lettünk. A karrierünk a "Durch Den Monsun" nevű számunkkal kezdődött el. Az a zenénk nagyon berobbant. - magyarázta Bill.

- Azt a zenét nagyon szeretem!! - tévedt egy hatalmas mosoly az arcomra. 

- Igazából, ha nagyon ismerni szeretnéd a bandánkat, akkor csak annyi lenne, hogy Tom a gitáros, én az énekes, Gustav a dobos, és Georg a basszusgitáros. - mondta el Bill.

- Majd, egyszer megismerhetem Georgot és Gustavot is? - néztem boci szemekkel. 

- Persze! Ma délután háromkor amúgy is terveztünk egy találkozót, miattad. - mosolygott Bill. 

- Izgatottan várom! - mosolyogtam. 

Még beszélgettünk 10 percig, majd megérkeztünk. Tom megint segített kiszállni a kocsiból. 

- Azta rohadt mennyit változott ez a park.. - majd beugrottak az emlékek. 

- Igen.. de ugye emlékszel még a sok sok emlékre? - kérdezte Tom, miközben becsukta a kocsi ajtót, és mellém lépett. Majd a vállamnál fogva, átkarolt. 

- Annyira sok emlék volt itt.. a szökőkút! Amikor 9 évesen fürödtünk benne. - mutattam a szökőkút irányába.

- Tényleg.. és amikor a játszótéren hintáztunk, de Tom alatt leszakadt a hinta. - nevetett Bill. Én is nevettem.

- Hé! - csapott rá Bill vállára egyet Tom. 

Nevettünk egyet, majd körbejártuk a régi helyeket.. Egymás után hoztuk fel a régi emlékeket. nagyon jókat nevettünk. Fagyit is ettünk, és Tomnak tiszta csoki volt a szája. Persze, jöttek rajongók is autogrammot kérni. Nekem is köszöntek. Nagyon aranyosak voltak. Majd eljött a délután 3 óra. Találkoztam a többiekkel. 

- Szóval te lennél Katherine. - puszilta meg a kezem Georg. Vállig érő barna haja volt, egyenes volt. 

- Na, ne olyan hevesen te hülye. - csapott rá Gustav Georg hátára. Gustavnak rövid szőke haja volt. Ő lehetett a dobos.

- Én lennék Gustav, a dobos. Örvendek. - majd ő is megpuszilta a kezem. 

- És még én ne hamarkodjam el, mi? - Georg is rácsapott Gustav hátára. 

-  És ki mondta hogy a tietek lesz a lány? Lehet hozzám vándorol majd. - húzta fél mosolyra a száját. 

- Te olyan hülye vagy. - nevettem miközben a fejemet jobbra balra csóváltam jelezve hogy "nem". Közben oda sétáltam hozzá és megöleltem.

A nap hátra lévő részét négyen töltöttük. El nevetgéltünk, majd este 10 körül a fiúk hazavittek. Tom ismét segített kiszállni a kocsiból, de ez alkalommal még nem szállt vissza.

- Ez a nap jó volt. - nézett bele a szemembe, a gyönyörű mogyoró barna szemeivel. Majd mosolygott

- Nagyon hiányoztatok, tudod? - szólaltam meg, majd megöleltem. A karomat megint az ő nyaka köré raktam, majd ő a derekamnál fogva átölelt, és nyomott egy puszit a fejemre. Majd elköszöntünk egymástól. Elég  nehezen akart elengedni az ölelésből, de végül elengedett. Integetve bementem a házba. Ő minden lépésemet figyelte, amitől zavarba estem. A szüleim már aludtak, így csendesen felmentem a szobámba, és belefeküdtem az ágyamba. Nagyon aranyos volt Tom, amikor rám nézett, és nem akart elengedni az ölelésből... kicsit zavarba ejtett. De ez a nap nagyon jó volt. Sok emléket idéztünk fel. Majd a gondolkodásokban elaludtam..

Na Halii! Gyerekek holnap jön a pokol, ugyanis iskola... Bocsánat hogy későn teszem ki ezt a részt.  Mindenkinek jó éjszakát kívánok.

2023.08.31.

1019 szó.