Az iskola nagyon jó dolog. Barátokat és tudásokat szerzünk amit az életünk soán alkalmazni fogunk. Az iskola által megtanuljuk a munkankhoz szükséges feltételeket is. Bár ez nem mindig van így. Sokszor az iskola nem arra tanít amire kéne. Mármint megtanítja azokat a dolgokat amik a munkánkhoz kellenek. De sok intézmény nem tanít meg az életre: Például: a pénzügyek kezeléséről ritkán esik szó. Én még nem nagyon hallottam volna , hogy a suliban megtanították volna , hogyan kelll egy számlát befizetni. Csak az általános tantárgyakat eröltetik (leginkább általános iskolában , a középsuli az már más eset) amiből persze nekünk jól kell teljesítenünk de néha már fárasztó , hogy elvárják tőlünk azt amit a többség nem szeret , mint tantárgyat. Az általános iskolában azt tanuljuk amit muszáj. Nyolcadik után választhatunk , hogy mit szeretnénk tanulni, utána egyetemen/főiskolán pedig végképp azt tanuljuk amit szeretünk. Ebből a szempontból ez nagyon jó más szempontból nézve , néha nagyon rossz a suli és a tanítás. Van amikor a tanárok rajtunk vezetik le a feszültséget, rajtuk gyerekeken. Akik lényegében azért járnak suliba mert ez a kötelezettségük. Sok diák lelki problémákkal küzd amit az iskola legtöbb esetben figyelmen kívűl hagy. Tudom hogy az intézményeknek vannak pszichológusai , de lehet , hogy az adott gyerek fél megnyílni egy ismeretlennek ami a pszichológusok körében elég gyakori eset. Van amikor a tanárok okoznak lelki fájdalmat a diákoknak , lehet , hogy nem tudnak róla , hogy ezt tették de azért mégis, ez nem játék. Az én iskolámban is történt olyan , hogy a tanítási körülmények és a barátok miatt bántottam magam. Az egyik tanárral akiről kezdetben rosszat gondoltam, leültünk és megbeszéltük , hogy mi a probléma és megoldódott. A tanároknak tiszteletben kéne tartaniuk a gyerekek lelki állapotát. Mert általában a viselkedésünk a lelki állapotunktól és a hangulatunktól függ. Ahova én jártam általános iskolában voltak nagyon jó de voltak eléggé rossz tanárok. Mármint egy tanár nem lehet rossz inkább olyan aki figyelmen kívűl hagyja a gyerekek állapotát és hangulatát. Visszatérve az iskolámra. Volt egy matek tanárom aki tényeg fgyelt ránk. Amikor látta , hogy fáradtak vagyunk nem eröltetett semmit. Amikor pedig tele voltunk energiával akkor egész órán dolgoztunk és feladatokat oldottunk, mert csak így tudott leállítani minket. Meghát volt olyan tanárunk aki túl sokat várt el tőlünk amit mi nyílván nem szerettünk. Ezért elég közömbösen kezeltük őt. Az én véleményem szerint egy tanár akkor jó ha :
Tényleg megtudja tanítani az anyagot és nem úgy , hogy tessék itt van dolgozd ki. Hanem jól, érthetően elmagyarázza az adott tantárgyat.
Foglalkozik a diák hangulatával és amikor látja ha egy diák szomorú vagy látszik rajta , hogy tényleg nem érzi jól magát akkor ne piszkálja azzal , hogy lusta , semmirekellő. Mindenkinek vannak rossz napjai. Ez bele tartozik az életbe.
Azt hiszem ennyi lett volna ez a fejezet, remélem segített. ;)
Elérhetőség ha vaalmi bántja a lelked és ha segítség kell :
email.: klidiawattpad01@gmail.com
YOU ARE READING
Gondolatok Térképe
Teen FictionHa segítségre , motivációra van szükséged , ha elakadtál az életedben vagy véleményt és tapasztalatot szeretnél olvasni tőlem bizonyos szempontokról akkor jó helyen jársz. Üdvözöllek a Gondolatok Térképe nevű járaton. Elfoglak téged vezetni a gondo...