Két tűz között /BEFEJEZETT/

24 |Talán újra?|

Melissa szemszöge:
Miután elmeséltem mindent Pierrenek egyszerre kirontott az ajtón. Én elindultam utána, de ő gyorsabbnak bizonyult. Mire leértem ő már elindult az autójával. Utána néztem és azt vettem észre, hogy Charles lakása felé ment. Nem kellett sokat filóznom mit tegyek egyszerre beültem a kocsimba persze előtte még bezártam gyorsan a házat és mentem a francia srác után. Pierre autója Charles és Charlotte lakása előtt állt. Vettem a bátorságot és felcsengettem. Nem kaptam választ ezért gyorsan felhívtam Arthurt. Nem vette fel írtam neki és azonnal válaszolt is.
-Gyere nyugodtan. Nyitom az ajtót. De siess!!-írta a monacói srác.
Rögtön elkezdtem futni fel a lépcsőn. Rohantam, mert ismerem Pierret és ha rólam vagy a barátnőjétől van szó egyszerre ugrik. Mikor beértem az ajtón Charlotte hülye pofája fogadott. Fhuuu, de nem szeretem. Elém állt konyeleskedve.
-Mit akarsz? Semmi keresni valód nincs itt.-még mindig irritál, de ügyesen tartóztattam magam.
-De igen is van keresni valóm itt. Pierre itt van.-na jó ez a liba tuti ki fogja forgatni a szavaimat.
-Ja, hogy most már nem Max van?
-És ezt ki mondta?-jelent meg egy nem várt személy a hátam mögött és ölelte át a derekamat.-Ő az enyèm. Nem osztozkodok rajta olyannal, aki nem érdemli meg.-magával húzott  és elindultunk Pierreék felé. Egymással szemben álltak Charlesszal. A köztük lévő feszültség fogható volt. Valamit susmorogtak.
-Nem tagadhatod le, hogy még mindig szereted. Imádod oda vagy érte, de te mégis ahhoz a kis kurvához "vonzódsz".-motyogta Pierre miközben vészesen közel ment Charleshoz.-És mai kis színjátékod is kamu volt. Kamu egy az egyben nem tagadhatod. Ezzel én végeztem.
Ekkor faképnél hagyta és odajött hozzánk.
-Gyertek fiúk!-karoltam bele a két pilótába.
Haza mentünk hozzám a két fiú leült a kanapéra szótlanul én folytattam a takarítást. Majd egy húsz perc múlva Pierre telefonja megszólalt. A barátnője volt az Kika nagyon aranyos és szép csaj. Jólat tudunk együtt beszélgetni meg lelkizni. Mondhatni legjobb barátnőm, de persze csak Charline után. Most érkezett vissza Monacóba úgyhogy elment érte és mivel nem volt jól nem is jöttek vissza. Ezért ketten maradtunk Maxszal. Miután kilépett az ajtón Max odalépett hozzám és megölelt, de ez más ölelés volt, mint eddig. A derekamnál fogva közel húzott magához és csak ölelt és ölelt.
-Istenem Melissa nagyon hiányoztál!-még szorosabban ölelt és nyomott a fejem búbjára egy puszit.
Ekkor esett le, hogs igenis szükségem van erre a hülye holland pilótára. A karjaiban biztonságba érzem magam. Szeretem. Szeretem az érintését, a szemeit, a mosolyát és a személyiségét, amilyen törödő. Bár azt nem tudom értelmezni miért voltam ignorálva három hónapon keresztül. Erre a gondolat menetemet befejeztem és elváltam a sráctól.
-Max...-néztem a szemébe.-Miért lettem három hónapon keresztül leszarva? Mit tettem neked rosszat? Túl tapadós voltam?-kezdett felforrni az agyvízem.
-Figyelj Melissa... Hornernek nagyon nem tetszett, hogy ha együtt lát minket és megfenyegetett engem, ha veled talál akkor véget vet az...-nyelt egy akkorát basszus szerintem három utcával arrébb is hallották.-életednek... Most viszont már nem érdekel nem láthat meg. Meg amúgyis tudok mivel fenyegetőzni nála, amivel őt csukják börtönbe.-kezdett el mindenfelé nézni.
Ezt nem igazán értettem, mert még Zandvoortban tökre oda volt a dologért, de ezek szerint változott a véleménye.
Én csak lábujjhegyre álltam, mert a százhatvan centimmel nem igazán megyek sokra. Megfogtam az arcát és szép lassan az ajkainkat egymáshoz tapasztottam. A kezeit a derekam köré fonta. Az arcáról a kezeim a tarkójára csúszódtak. Rádőltünk a kanapéra. Ő mégjobban szeretett volna közeledni, de már nem bírt. Elkezdte a nyakamat csókolgatni eljutott a kulcscsontomig. Mikor észbe kapott.
-Baszki Melissa! Bocsánat elszaladt velem a ló...-szontyolódott el a srác. De már ismerhettek szeretem húzni a faszik agyát.
-Semmi baj Max!-majd újra megcsókoltam és elmentem folytatni a dolgaimat.
Mivel már este fele van és kaja nincs itthon enni meg csak kéne valamit ezért rendeltünk pizzát. Kihozták a vacsorát és nem egyszerre Max felé indultam, hanem a spejzba, hogy elővegyek egy üveg bort. Ritkán iszok csak akkor ha van rá alkalom. Most van úgyhogy miért ne. Mire odaértem Maxhoz ő furán nézett rám.
-Mivan? Van okunk ünnepelni, igazam van ugye?- a srác csak bólogatott. Miután leültem hozzá a kanapéra feltettem neki azt a kérdést amit már nem tudok egy egész napja megfejteni.-Amúgy azt nem mondtad még el, hogy, hogyan kerültél Charlesék lakásába?
-Nos Pierre felhívott én meg a közelben voltam és mentem. Aztán jó ötletnek tartottam. Nem igaz?-nézett rám kisfiúsan és az utolsó mondatát egy picit megpöszézte. Olyan cuki volt, hogy mentem megpusziltam az arcát.
Este még beszélgettünk. Elég sokat és valahogyan feljött a témába az úgymond "első" találkozásunk Barcelonában. De amik kiderültek jobban lesokkoltak, mint akármi más.
Tiktok: petrawriter_