4. fejezet

20 3 0
                                    

Szinte felborítottam akkora lendülettel vetettem rá magamat, ő pedig szorosan magához szorított. Egy jó ideig így voltunk majd lassan leeresztett a földre és a derekam átfogásával ott tartott magánál. Mosolyogva ráemeltem a tekintetem arra a komoly és fegyelmezett, szinte tökéletes arcra aztán végül nagynehezen megszólaltam.

-Hogy a fészkes fenébe kerültél ide Mason?-néztem rá nagyokat pislogva.

-Kicsit körbekérdezősködtem, hogy melyik suliba jársz.-mosolyodott el huncutul.

-Honnan vetted, hogy még suliba járok? Hiszen csütörtök este voltam bulizni.húztam fel az egyik szemöldökömet, de választ sajnos nem kaptam mert megjelentek a többiek.

-Mason! Hát itt vagy?-visított a barátnőm majd miután gyorsan megölelte a fiút a kezét nyújtotta neki.

-Az rendben van, hogy tudom a neved de te az enyémet még nem. Camilla Baker szolgálatodra!-rázta meg Mason kezét majd közelebb hajolt és "halkan" odasúgta neki-De ha megbántod rohadtul nem jársz jól. Akkor egy igazi anyatigris vagyok.-mondta teljesen komolyan mire muszáj voltam felnevetni.

-Jólvan Cam!-húztam el őrült barátnőmet a szegény fiútól, aki a következő pillanatban átkarolta a derekamat és magához húzott.....bizsergés futott át az egész testemen és csak vigyorogni tudtam. Noah borzalmasan dühös tekintettel nézett minket mire megfogtam Mason kezét, gyorsan szóltam Cam-nek, hogy elmegyek majd elmentünk onnan a fiúval.

-Hova megyünk szépségem?-nézett rám a fiú gesztenyebarna szemével.

-Egy pár helyre. Ha van mára még programod azt mondd le inkább. Ja és úgy készülj, hogy nálad alszok.-jelentettem ki határozottan.

-Úgy néz ki nekem ebbe nincs beleszólásom.-nevette el magát tehetetlenül.

Kb 10 perc múlva odaértünk az első helyszínünkre, a kedvenc parkomba. Fogtam levágódtam egy padra és mielőtt elfelejtettem volna írtam Cam-nek.

 CAMILLA SZEMSZÖGE

Miután a gerlepár elhúzott, rámmaradt a két fiú.

-Hogy gondolta ezt? Csak úgy elhúzott ezt nem hiszem el.-mászkált fel-alá a drága bátyám.

-Noah nyugodj meg kérlek.-állítottam meg vállánál fogva.

-Elmondanád miért érdekel ennyire Kiara téged?-vontam fel a szemöldökömet.

-Nem érdekel!-szólt rám felháborodottan, mire elengedtem és odamentem Dylan-hez.

-Morton. Majd később szeretnék veled erről beszélni, de most menjünk haza és nyugtasd meg ezt a barmot kérlek.-néztem rá bociszemekkel.

-Bármikor kis törpe.-ölelt magához majd elindultunk haza.

Amint haza értünk lepakoltam, átöltöztem egy melegítőbe és egy haspólóba, majd berohantam a konyhába egy hell-ért és azzal együtt leültem a kanapéra. Elővettem a telefonom és megláttam, hogy van egy pár értesítésem így megnyitottam őket. Egy csoportból jöttek az értesítések amibe látszólag csak fiúk voltak.

Adam:-Végre megvagy Camilla Baker

Liam:-Juj annyira bírtam a csajt!!

Oliver:-Hogy kerültem ide???

Aaron:-Miért zaklattok ilyenkor ??

Camilla:-Ohmm sziasztok?

Isaac:-Adam mondtam, hogy nem fogja tudni kik vagyunk...

Camilla:-Úristen csak nem az a fiú tömeg a buliból??

Adam:-Személyesen az interetről! Adam Moore vagyok. A fiúkért előre bocsánat, sokszor nem bírnak magukkal

Liam:-Én Liam Nelson vagyok. Az ikertesóm Logan még alszik :)

Oliver:-Oliver Barnes.

Aaron:-Aaron Gray! Üdv a pokolban Cami

Isaac:-Isaac Brooks. Ne higgy Gray-nek. Csak nehezen ismerkedik

Camilla:-Nagyon örülök fiúk :)

Liam:-Nem érsz ma rá véletlenül Camilla? A srácokkal átmegyünk Matti-hez.  Szívesen látnánk téged is

Camilla:-Oh hát ráérek. Ha átkülditek a címet és az időt odamegyek valahogy

Adam:-Inkább te mondj egy címet és 1óra múlva érted megy valaki kislány

Camilla:-De megoldom.

Liam:-Ne kéresd magad! Majd Aaron elmegy érted. Úgysincs soha semmi dolga

Aaron:-Oh szóval rámmarad a fuvar megint. Remek

Camilla:-Ha nem zavar Aaron akkor megírom a címet...

Aaron:-Írd nyugodtan. 1 óra és ott vagyok érted

Miután leírtam Aaron-nak a címemet elkészültem, majd pontosan 1 óra múlva dudáltak így  gyorsan felkaptam a táskámat meg egy cipőt és kiléptem a házból. Azzal a lendülettel amivel kiléptem, meg is torpantam ugyanis Aaron egy  Mustang shelby gt500-nak volt nekitámaszkodva.

-Mivan Cami várod a sültgalambot?-utalt a fiú a kitáltott számra nevetve.

-Nem. Csak...úristen...azta! Mióta van neked ilyen gyönyörű autód? Vagy csak miattam kölcsön kérted, hogy  levegyél a lábamról?-kérdeztem huncutul.

-Bevált?-nézett rám sármosan, reményteli szemekkel.

-Sajnos azt kell mondjam, hogy nálam abszolút beválik ugyanis autó őrült vagyok.-mosolyodtam el.

-Akkor beülsz?-nyitotta ki előttem az ajtót, én pedig aprót biccentettem majd beültem.

-Eszméletlenül gyönyörű ez a shelby Aaron.-szólaltam meg mikor ő is beült.

-Oh szóval ennyire autó őrült vagy, hogy pontosan tudod milyen kocsi ez?!-lepődött meg.

-Hát a kedvenceim a Mustang-ok azokban eléggé otthon vagyok.

-Akkor még jó, hogy ez a sajátom és nem kölcsönbe van.-mosolygott rám majd beindította a motort mire sóhajtottam egyet ő pedig felnevetett.

-Ennyire ne élvezd a helyzetet Aaron!-vágtam durcás képet mire mégjobban elkezdett nevetni.

-Nehogy nekem itt bedurcázz az érkezésünk előtt Cami.-simított végig a combomon mosolyogva, rajtam pedig bizsergés futott át tettétől és borzalmasan zavarba lettem.

-Csak nem zavarban vagy? Velem nem kell zavarban lenned kicsilány.-nézett rám aranyosan, én pedig mégjobban zavarba lettem és inkább a kezembe temettem az arcomat.

-Héj, ne takard el az arcodat!-nyúlt oda hozzám és elvette a kezemet az arcom elől. Ránéztem és akkor fogtam fel milyen jól is néz ki ez a fiú. Kicsit hullámos hosszabb már szinte fekete haj, telt ajkak, kellően kidolgozott karok, eres kéz, hosszú ujjak, kidomborodó ádámcsutka és....uram atyám...gyűrűk!! Hát én meghalok. Mint egy isten....

A leálló motor rántott vissza a valóságba. Megráztam a fejemet de mikor ránéztem épp engem nézett a mély barna szemeivel. Automatikusan elnyíltak egymástól az ajkaim ahogy nyelt egyet és benedvesítette az ajkát. Lassan az arcomra simította egyik kezét, én pedig egyre közelebb húzódtam hozzá és óvatosan....

Váratlan fordulatWo Geschichten leben. Entdecke jetzt