-Szia édes.-ölelte hátulról át Reeset Lloyd. -Szia.-mosolyodott el ahogy megérezte Lloyd csókjait a nyakhajlatába, majd az arcán a temérdek puszit.-Merre jártál? -Azt kérted szerezzek be új öltönyt. Úgyhogy Ransommal meg is találtuk a tökéletes öltönyt. -Had lássam.-mondta lelkesen. -Nincs még kész, egy kicsit szabni kell. De csodálatos citromsárga színe van és ilyen libafos színű nyakkendője. -Lloyd...-nézett rá Reese. -Na jó, nem libafos színű nyakkendő hanem lila. Megfelelő lesz szerinted? -Lloyd megfojtalak.-kezdett ideges lenni Reese. -Hé, Amazonas-harcosom nyugalom.-emelte fel a kezeit Lloyd.- Igyekeztünk Ransommal a legtökéletesebb öltönyt kiválasztani az esküvőre. -Mertem remélni.-fújta ki a levegőt amit bent tartott.-Ugye nem voltál vele bunkó? -Miért lettem volna vele bunkó?-értetlenkedett. -Lloyd...mind tudjuk hogy a mai napig nem rajongsz az esküvőért még ha nem is mondod. -Nemsokára a családunk tagja lesz, szinte a fiam és... -Állj meg!-állította meg Reese Lloydot.-Hogy mit mondtál? -Miért? Mit mondtam?-értetlenkedett. -Azt hogy...a fiad lesz... -Te kértél erre. Vagy tévedek?-nézte folyamatosan a terhes feleségét. -Nem hittem hogy most hallgatni fogsz rám. -Mindig figyelek és hallgatok rád.-vallotta be. -Gyere ide.-Lloyd elengedte a pultot és Reese karjaiba sétált.-Annyira szeretlek. -Én is édes. Nagyon szeretlek. -Megmutatod?-súgta a füléhez hajolva. -Itt akarod?-kérdezett vissza szinte hezitálás nélkül. -Pont itt.-harapott az alsó ajkába.-Pont most. -És ezt miért is érdemlem meg? -Mert jófiú voltál és hallgattál rám.-a tűz szinte izott köztük. -Lloyd!-hallották meg Alan hangját a bejárat felöl. -Ez a család farokblokkolónak állt?-mérgelődött. -Konyha Alan!-kiabálta egy mosollyal Reese ahogy eltávolodott a férjétől. -Lloyd beszélnünk kell.-Alan kapkodott a levegőért.-Oh, szia Reese. Jól vagytok?-kérdezte. -Eddig jól voltunk, de miért tűnsz úgy mint aki valami rossz hírt jött közölni? -Alan nagyon fontos? Épp Reesesel akartunk valamit megtárgyalni.-mondta Lloyd ahogy a farka szinte kívánta Reeset. -Eléggé.-Lloyd tudta Alan feleslegesen nem rángatná el őt a feleségétől. -Miről van szó?-kérdezte Reese aggodalommal. -Lloyd.-utalt Alan hogy inkább kettesbe beszéljenek. -Menj az irodába, máris követlek.-Alan így ahogy csak tudott elhagyta a konyha területét. Reesenek nehezen tudott hazudni, ezért se akart ott maradni. -Lloyd miről van szó? Baj van? Mamáékkal van valami? Vagy a céggel? -Kicsim nyugodj meg rendben? Beszélek Alannal is már jövök is vissza hozzád.-nyomott egy puszit a homlokára.-Oké? -Lloyd.-kapta el a kezét Reese.-Ne merészelj hazudni nekem. -Ismersz édes, nem?-fogta meg a kezét ahogy a kézfejét megcsókolta majd Alan után ment az irodába.-Mi történt amiért a feleségem előtt ennyire muszáj volt aggódó fejet vágnod?-ült le Alannel szembe.-Tudod milyen nehezen nyugtatom meg utána. Most hogy terhes meg kifejezetten hangulatember. Édesség és virág ez a nyugtatója. -Kanadába vannak. -Kanada? Ki van Kanadába? -Ők Lloyd.-tájékoztatta Alan.-Az embereink ott figyelték meg őket. Újra itt vannak és közelítenek felénk. -Mi a francról beszélsz?-komolyodott meg Lloyd.-Utolsó beszámolód előtt még Luxemburg, Portugália területén látták őket. Hogy kerültek megint a kontinensre? -Nem tudom Lloyd. Fogalmam sincs. De mi van ha idetartanak? -Hozasd a házhoz az összes őrt aki a cégnél van! Az se érdekel ha egy hadsereget kell felbérelnem! -Lloyd... -Bloom és Ransom őreit erősítsd meg! -Ígyis hatan figyelnek folyamatosan rájuk. -Akkor lesznek huszan! Harmincan! Nem érdekel!-mondta határozottan.-A lányom és a fiam biztonságban lesz!-észre se vette de amióta elmondta Ransomnak hogy fiaként fog tekinteni rá, csak így emlegette szinte. Talán mert a szíve mélyén örült annak hogy lett egy ,,fia". -Reesesel mi lesz? -Nem mehet sehova egyedül! A ház minden szegletébe egy őr fog állni! Az épületet kívülről méterenként egy őr őrizze! -Lloyd Reese szerinted nem fogja érezni hogy baj van? -De...tudni fogja. De nem kockáztatom egyikőjük életét se. -Veled mi lesz? -Én megtudom védeni magam. A családommal foglalkozzunk. -Az esküvő...-hozta fel Alan. -Hozzuk előrébb. Ha kell a héten összeházasodik Ransom és Bloom. Nem akarom hogy bármiféle probléma legyen a nagy napjukon. Akarom a lányom boldogságát ezért ha kell, én magam szerzek egy kibaszott papot és adatom őket össze.-csapott az asztalra idegesen.-Ennyi év után...ennyi év után mi a faszomért térnek vissza?! Mi a francért akarják felkavarni újra az életünk?! -Az esküvőt megoldod de Reese terhessége? Ha beindul a szülés mit teszel? A kórház... -Reese ha kell itthon fog szülni. Egy egész kórházat fogok idehozatni miatta és a pici miatt! Mindenre készen fogok állni hogy a családom épségben legyen! A szüleimet, Brayleet, Reese szüleit és Evelynt helyezzétek biztonságba. Az őrök őket is tartsák folyamatosan szemmel. A céget zárd be, senki se dolgozzon, mindenki home-officeba kényszerüljön! -Rendben, ahogy szeretnéd. -Minél előbb intézkedj Alan. -Már indulok is. Összeszedem az összes embered.-állt fel.-Ne izgulj Lloyd, megvédjük őket. Nem eshet bajuk.-próbálta nyugtatni őt. Szinte épphogy távozott Reese lépett be az ajtón ahogy látta a férje terhekkel teli tekintetét. -Lloyd... -Mi a baj? Szükséged van valamire?-próbálta álcázni az aggodalmát. -Történt valami...? -Semmi, kicsim. Ne izgulj. -Lloyd kérlek...ne hazudj.-ezeknek a szemeknek szinte képtelen. -Nem akarlak felzaklatni. -Tudni szeretném mi az ami miatt Alan ennyire ideges volt és most te is majd felrobbansz. Tudnom kell ha van valami. Jogom van hozzá mert a feleséged vagyok! -Reese...-mielőtt bármit is mondhatott volna a telefonja rezegett. Majd megpillantotta az üzenetet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
