Fehér fény |Chishiya & Reader| (18+)✔️

2.

Reggel, miután felkeltem, elmentem enni, és elindultam embereket keresni. Találtam egy lányt. Kedvesnek tűnt.

- Szia, merre tartasz?- mosolyogtam

- Szia, igazából csak összevissza sétálok.

- Én is. Tarthatok veled?- kérdeztem

- Persze.

Azon a napon egésznap együtt voltunk, és együtt elmentünk játszani. Lehet hogy ez hülyeség, de nekem még nem kellett volna játszanom, de gondoltam szerzek még egy lapot, hátha valamire hasznosak.

*

Este elmentünk játszani.
Ez nem volt jó ötlet..

A regisztráció lezárult, játékosok száma: 4.
Játék nehézségi szintje: Kőr 9

Itt felmorajlott a terem. Gondoltam is miért.

Játék neve: Ölj vagy megölnek
Játék lényege: A két csapatnak meg kell ölnie a másik csapatot, a végén, ha a csapat mindkét tagja életben van, a csapattagok egymás ellen harcolnak.

Időkorlát: 1 óra.

Bárhogy is számolom, egy ember élheti túl az egészet. Na baszki.

Ez az egy óra kín lesz számomra.
Fegyvereket sem kaptunk, a saját kezemmel öljek meg egy embert, vagy mi? Még szerencse hogy előtte karatéztam. De nem. Hogy gondolhatsz y/n ilyenre?

Csapattagok: y/n (vezetéknév), és (név)

Na, az egy lány. De nem az, akivel összebarátkoztam. Ne! Nem vagyok képes senkit megölni.

Másik csapat (név) és (név). Játék kezdete: 5-4-3-2-1

Mindenki lefagyva állt, amikor elkezdődött a játék. Aztán a fiú felém kezdett el futni. Oh, de kurva jó.

Futásnak eredtem én is, szerencsére nem vagyok túl lassú. Lehet, hogy támadnom kéne? Dehát ő egy fiú, erősebb.

15 perce futok folyamatosan, míg megelégeltem, és hátra fordultam.

A fiú odaért hozzám, letiport a földre, és ütni kezdett. Nem láttam tisztán, olyan véres volt az arcom, aztán hátra ütöttem, és így beverte a fejét a falba. Auh.. koppant is.

Megnéztem a pulzusát, és nem volt neki.
Megszólalt a hang: játékosok száma 3.

Megöltem egy embert.. jesszus.. picit vártam, majd kerestem egy mosdót, hogy lemossam az arcom.

30 percunk maradt, ha letelt, és még él min. 2 ember, akkor felrobbanunk.

Kisurrantam a mosdóból, és búvóhelyet keresve futottam egy folyosón. Nem tudom milyen épület ez, valószínűleg egy iroda.

Ajjaj. Megláttam két embert, a két lányt. Akivel osszeismerkedtem, éppen a földön verte a csapattársamat.

- Gyere már segíteni!- ocsudott rám a társam. Nem vagyok képes megölni egy olyan embert, aki a barátom. Egy nap alatt alaposan megismertem a lányt, és barátomnak tekintettem.

A lány végül legyőzte a csapattársam, es megszólalt a hang.

Játékosok száma: 2. Időkorlát: 10 perc.

Utolsó 10 perc vagy az én, vagy az ő, esetleg mindkettőnk életében.

De túl kell élnem. Vissza kell ebből a rémséges világból jutnom, ha a valódi nem sokkal jobb, akkor is.
Meg kell tennem.
Odafutottam a lányhoz, aki nem menekült.

- Ne ölj meg, kérlek!- kérlelt a földön fekvő, láthatólag kimerült lány.

- Muszáj. Kérlek, ne haragudj. - hogy kérhetek ilyet. - Megsérültél- néztem végig rajta- jobb így neked is.

Egy könny csordult végig az arcomon, de letöröltem.

Elkezdtem ütni a lányt. Minden ütés után egyre kevesebb életet láttam a szemeiben.

Időkorlát: 10-9-8.- kezdett visszaszámlálni.

Halj már meg!- mondtam magamban. Nem akarlak tovább kínozni.

5-4-3

És meghalt.

Gratulálunk, játék teljesítve.

Kisétáltam az épületből, a kezemben tartva egy véres Kőr 9-es kártyát.
És nem az én vérem volt rajta.

- Ez nem te vagy, y/n!- suttogtam magamnak.

Onnantól megfogadtam magamnak, hogy nem kötök barátságot már senkivel. Ilyen mégegyszer nem történhet. Arisuekkal sem akarok találkozni, ha még egyáltalán élnek.

Elmentem egy házba, ahol lemostam magamról a sok vért, és ettem egy falatot.

Elmegyek egy ruhaboltba. Folyamatosan változtatom a lakhelyeim, mert mindig mennem kell boltokba, és onnan találok egy másik helyet.

A tetszetős ruhákat leakasztottam a helyükről, és a táskámba gyűrtem.

Innen legközelebb egy kórházba mentem. Remélve, hogy nem lesznek ott emberek.

Nem voltak. Leápoltam a sebeimet, amit tudtam, majd lefeküdtem egy ágyra.

- Borzalmas vagy, y/n.- kezdtem el sírni.

- Neked kellett volna meghalnod.- bizonygattam magam.

- Öld meg magad!- mondta egy hang a fejemben.

- Túladagolom magam.- jelentettem ki, majd egy gyógyszeres fiókhoz léptem.

Nem ismertem ezeket, de ami a kezembe akadt lenyeltem.

2 percen belül rettentően szédülni kezdtem, de nem hagytam abba. Ez úgy fejeződött be, hogy összeestem a földön.

De felkeltem. 1 óra telhetett el azóta, hogy "meghaltam". Az ágyon ébredtem fel. Valaki megmentett.

Nincs körülöttem senki. Ki lehetett az?
De nem véletlenül mentette meg az életem. Tovább kell élnem. Pár gyógyszert eltettem a zsebembe, majd elkezdtem enni egy ételt. Azt se tudom mit ettem, máshol járt az eszem.

Hogyan juthatok innen haza?