A szívem tálalva ( Jeff Satur x Sarah Sumettikul ) Jeff ff

8.rész: Egy találkozás

Reggel mikor megfordulok az ágyban egy hideg bőrhöz érek, majd amikor kinyitom a szemeim egy Jeffet látok meg, aki az én ruháimban alszik. Nevetésemet visszafogva mászok ki az öleléséből, majd telefonomért nyúlva csinálok róla egy képet. Majd kimegyek a mosdóba, utána a konyhába megyek összedobni valami ehetőt, később lefőzök egy adag kávét, miután ezzel is elkészülök felmegyek a szobánkba felkelteni Jeffet. Mikor felèrek a lépcsőn a szobánk felé veszem az irányt, majd mikor közel megyek az ajtóhoz halk beszélgetés hangját hallom meg.

* Jeff szemszöge*

Mikor felkelek egy telefonhívásra leszek figyelmes. A kijelzőn anyukám nevét látom így felveszem.

- Szia anyu, mizujs?- kérdezem egy jó nagy ásítás után.

- Szép jó reggelt Fiam. Csak annyit akarok hogy majd gyertek át a barátnőddel ma ebèdre vagy vacsorára - mondja anyukám

- Akkor ebédre megyünk inkább, mert este mennünk kell dolgozni - közlöm szülőmmel, majd váltunk még két mondatot és letesszük.

Éppen mennék ki a mosdóba amikor nyitnám az ajtót egy Sarah esik a karjaimba.

- Hát te?- nézek rá a nálam alacsonyabb, fekete hajú és gyönyörű barna szemű lányra aki épp a karjaimba zuhant.

- Hehe pont téged akartalak felkelteni és egyszerre nyitottuk az ajtót, aztán itt végeztem - meséli nevetve majd ölembe vève cipelem le a konyhába.

- Elmegyek mosdóba minnyárt jövök. - ültetem le egy székre majd elmegyek az említett helyre.

*Sarah szemszöge*

Miközben Jeffre várok írok Chanchirának hogy majd holnap megyek csak be dolgozni mire ez a válasza.

"De aztán csak egyedül gyere vissza 😏😏"

Mire inkább leteszem a telefont. Mikor felállok a székről a bokám megadja magát, így várom a randit a padlóval, de ez nem következik be egy Worakamol miatt.

- Te ma nagyon szerencsétlen vagy - mondja nekem nevetve majd segít felállni.

- Ezzel nem mondtál újdonságot- nevetek én is de ezúttal már Jeff ölében.- Ja és ülni tudok.- mondom miközben az arcom már kezdi felvenni egy érett paradicsom színét.

- Így biztonságosabb- néz a szemeimbe , miközben puha kezeit az arcomra teszi. -Ja és anyumèk meghívtak magukhoz ebédre, így végképp nem hagyom hogy egyedül csinálj bármit is.

-MIII??? Ès erről most szólsz?? Hajj Jeff menthetetlen vagy- mondom neki egy enyhe szívinfarktus után.

- Igen, mert ismerlek, hogy neki állsz órákon át kèszülődni, pedig nem kell, mert úgy vagy gyönyörű ahogy vagy - bókol előszeretettel majd fejem a mellkasának döntve kezdem elfogyasztani a reggelim. - Etess- mondja hirtelen mire fèlre nyelem a saját nyálam. De mivel vagyok olyan kedves így teszem amit mond... Miután elpusztítottuk a reggelit felmegyünk átöltözni, mivel megbeszéltük hogy elmegyünk sétálni egy kicsit.

Mikor elkészülünk maszkba és baseball sapkában hagyjuk el az otthonunkat, majd bezárjuk az ajtót és az utat a közeli kis park felé vesszük. A parkban kettő ismerős arcot pillantunk meg akik nem más ,mint a MileApo páros.

-Sziasztok. Rég találkoztunk. Mi járatban erre?- köszönnek egyszerre, miközben elindulunk egymás felé.

-Sziasztok, igen az már biztos. Hát Sarah-val úgy döntöttünk, hogy reggeli után kimozdulunk egy kicsit. Na és ti?- közli velük Jeff, majd leülünk egy padra.

-Mi is egy kicsit kijöttünk levegőzni, mert csak a szobában ültünk.-meséli Apo, miközben Jeff és Mile elkezdenek pasis dolgokról kommunikálni, amihez én se és Nattawin se tud mit hozzászólni, így elvonulunk, hogy mi is tudjunk csacsogni.

-Na és milyen az élet Saturral?- érdeklődik egy mindent tudó mosollyal az arcán

-Hát minden reggel vagyok olyan szerencsétlen hogy vagy a földre esek vagy a karjaiba, na nem mintha bánnám, csak kicsit már kínos- magyarázom el, majd még megkérdezi, hogy miért nyitottam éttermet és hagytam abba a műkorcsolyát, amire meg is kapta a választ...Még beszélgettünk egy öt percet, majd haza felé vettük az irányt. Mikor hazaérünk elmegyünk közösen tusolni, majd átöltözni. Én egy fekete csillag mintás inget veszek fel egy fekete bőr beütésű farmerral és egy Converse cipővel, míg Jeff egy fehér pólót, fekete farmert és fekete dzsekit vesz fel egy ugyanolyan Conversel, mint az enyém. Sminkelni nem sminkelek, a hajamat meg egy erős kontyba fogva kötöm fel. Iratokat és a telefonunkat magunkhoz véve ülünk be a kocsiba. Az út csendben telik, míg halkan szól a rádió, de nem kell sok idő mire oda is érünk a szüleihez. Miután kiszállunk a kocsiból a bejárati ajtó felé vesszük az irányt, ahol bekopogunk. Egy harminc és negyven közötti hölgy nyitott ajtót.

- Sziasztok gyertek csak beljebb. Achara Satur vagyok, én vagyok Worakamol anyukája, te bizonyára a barátnője vagy - invitál be minket, majd rám néz.

- Jó napot és igen Sarah Sumettikul vagyok örvendek a szerencsének- nyújtom felé a kezem, mire egy szoros ölelèsbe von.

- Ugyan már tegeződjünk, szólits Achának. Az ebédet már megcsináltam és arra gondoltam hogy süthetnènk együtt Sarahval- mosolyog rám a hölgy mire a gyomromban a görcs teljesen feloldódott, így somolyogva bólintottam, hogy jó ötlet... Miután elfogyasztottuk a főztjèt , bementünk a konyhába és neki álltunk sütni azaz jobban mondva fagyit kèszíteni, mellé meg tiramisut.

*Time skip*

Miután elkészültek az èdessègek beültünk a nappaliba, ahol elkezdett faggatni.

- Hogy ismerkedtetek meg? Minek tanultál? Mi a szakmád? Mesélj valamit Sarah- teszi fel kèrdèseit.

- Vendéglátóipari technikusi végzettsègem van. A szakmám az leginkább ètterem tulajdonos , de felszolgáló és néha még konyhán is vagyok, mint cukrász és szakács. És van egy èttermem is. A megismerkedèsünk Jeffel is ott történt...- kezdtem el mesélni miközben Worakamol az ölèbe ültetett és elkezdett játszani a hajammal...
Miután befejeztem a törtènetet még kérdezett egy- két dolgot, majd elköszöntünk egymástól.

Beülünk a kocsiba majd elindulunk hazafelé. Az úton egész végig beszélgettünk, majd amikor belépünk a lakásba, karjaiba kapott majd felcipelt a szobánkba. Az idő már estefelé jár így letusolunk, megvacsizunk, majd visszamegyünk az alvóhelyisègünkbe ahol felém tornyosulva néz centikről a szemeimbe.

-Csodálatos vagy tudod? Anyám eddig senkit nem hívott át magunkhoz a tesódon és Mile- èken kívül. Ezek szerint jól választottam - meséli majd ajkaimra hajol. Csókja követelőző és szenvedélyes de kellőképpen lágy és gyengéd. Kezei derekamat cirógatják. Miután meggyötörte párnácskáimat rátèr a nyakamra hogy látható foltot kreáljon. Kis idő után fordítok a helyzetünkön, hogy én is megjelöljem őt. Így kezdetèt vette a mi szenvedèllyel teli esténk.

Az idő este tíz után lehet így egy gyors zuhany után egymásba gabalyodva ér el minket az álmok világa.

Sziasztok. Tudom hogy rohadtul megkèstem de valljuk be lusta voltam. Időm annyi volt mint a tenger de egyszerűen nem jutottam el odáig hogy folytassam. Na de remélem hogy elnyerte tetszéseteket. A következő részben találkozunk addig is. Legyetek jók, anyátok mindenkit puszil.