Démonlány /Dabi x Reader/

[1.]

Fáradtan nyitottam ki (szemszín) szemeim és kezdtem készülni a suliba. Egy újabb unalmas nap elé nézünk... Felvettem a cipőm és elindultam az iskola felé. Az őszi szél lágyan fújt, még csak alig egy hete kezdődött a suli, mégis kiközösítettek, mert nincs képességem. Vagyis ők ezt hiszik. A probléma annyi, hogy ha bevetném démoni erőm, azonnal megölnének engem és talán a szüleimet is. Nem véletlenül élek egyedül. Igen, találkozok a szüleimmel néha, de igazából magányos vagyok.

Beléptem az osztályterembe, ahol már sokan benn voltak. Leültem az utolsó padhoz, amit év elején helyemnek választottam. Elővettem a fülesem és szokásos zenéim kezdtem hallgatni.

-Hé, srácok. A képesség nélküli csaj antiszockodik! (Antiszockodik-> Antiszociális Remélem mindenki tudja mit jelent)

Szokásomhoz híven nagy ívben szartam rájuk, inkább az órát vártam. Vagyis nem izgatott igazán az óra, csak hogy teljen már el az idő és mehessek haza.

A nap uncsi volt, mint mindig, de gondoltam benézek a szüleimhez. Elindultam a lakásuk felé, de mikor odaértem, csak egy szétvert házat találtam, amit körülvettek a hősök és éppen a szüleim holttestét viszik, majd takarják le. 15 évesen azt hiszem ezt nem kellett volna látnom.

-Mi? Mi a franc történt?-éreztem hogy megremegnek a térdeim. A sírás kerülgetett...
-Te meg hogy kerülsz ide?-nézett rám All Might.-Ismerted őket?
-Mondjuk úgy-feleltem.-Mi történt velük?
-Kaptunk egy fülest, miszerint drogot és egyéb illegális dolgokat rejtegetnek. Először csak megkérdeztük őket, de mindent tagadtak.-mondta Endeavor.
-Utána átkutattuk a házat és rengeteg kábítószert meg füvet találtunk, amik illegálisak-folytatta All Might.

-Az... Az nem lehet.... Ők jó emberek voltak....-néztem a hősökre.
-Pedig nagyon úgy néz ki, hogy rosszul ismerted őket.-mondta Endeavor.
-Mikor megtaláltuk az illegális holmikat azt mondták nem ők tették oda, biztos valaki rájuk akarja kenni. Ez az egyik elsőszámú bűnöző hazugság. Persze hogy nem hittük el-magyarázott tovább All Might.-A végén felvették a harci pozíciót, de a túlerő miatt esélyük sem volt...
-Amúgy, honnan ismerted őket?-nézett rám Endeavor. Ez volt az a kérdés, amit nem akartam hallani. Kicsordultak a könnyeim.

-Jól vagy?-nézett rám aggódva All Might.
-ÚGY NÉZEK ÉN KI?-ordítottam.-ROHADJANAK MEG!!! MEGÖLTÉK A SZÜLEIM...-kiabáltam miközben könnyeim patakokban folytak. Megfordultam és hazáig rohantam. Sírva aludtam el aznap éjjel. Akkor utáltam meg a "hősöket".

-----
Nos, ez egy kis alapstory volt, a kezdetek... Kicsit gagyi kezdet, de majd jobb lesz, ígérem. Folytatás?❤️☺️🔥