Száguldó érzelmek - | Charles Leclerc ff. | SZÜNETEL!!!

5. Nőként a férfiak világában

Leparkoltam az autómat a pálya melletti parkolóba és egyből elindultam a Red Bull motorhome felé. Én egy kicsit hamarabb eljöttem otthonról, mint Carlos mivel volt egy kis személyes dolgom még az időmérő előtt. Felmentem az öltözőmbe, leraktam a holmiaimat, de nem maradtam ott hanem egyből továbbmentem. Az utam a Mercedes motorhomehoz vezetett, mert akármennyit is ittam a tegnap este folyamán, pontosan emlékeztem, hogy mit mondott Lewis.

- Elnézést, – zavartam meg a recepciós hölgyet – tudna szólni Toto Wolffnak? Szeretnék vele pár szót váltani.

- Persze szólok neki. Addig tessék helyet foglalni ott. – mutatott mosolyogva a hölgy a bejárat melletti kanapéra. Ameddig vártam ráírtam Kikára, hogy van-e kedve ma összefutni esetleg egy kávéra. Egy perc sem telt el és már jött is a válasz, amit már nem tudtam elolvasni mivel a pult mögött álló nő megzavart – Elnézést Kedves, de most jelenleg Mr. Wolff nem tartózkodik az irodában. A garázsoknál van és üzeni, hogy nyugodtan menjen oda ha van ideje.

- Nagyon szépen köszönöm. – mondtam majd kisétáltam az épületből és a paddock felé vettem az irányt. Út közben elolvastam Kika válaszát amiben írta, hogy: „Persze, hogy lenne hozzá kedvem!" . Amikor már a garázs előtt jártam köszöntem néhány régi munkatársnak és néhánnyal le is álltam beszélgetni. Miután befejeztem a beszélgetést tovább sétáltam a garázs belsejébe ahol egy nagy ajtón kopogtattam be, ahonnan egyből kiszűrődött egy: „Gyere be". Benyitottam az irodába, majd becsuktam magam mögött az ajtót. Toto felnézett és lentebb tolta a szemüvegét, hogy meggyőződjön róla, hogy én vagyok.

- Kit látnak szemeim. Csak nem Kira Sainz? – állt fel a székéből és megindult felém. Amikor odaért kitárta a karjait, majd megölelt – Rég láttalak kölyök. Mi járatban erre?

- Szia. – öleltem vissza – Tegnap összefutottam Lewissal és megemlítette, hogy hiányzok. – engedtük el egymást és leültem az asztala előtti székbe. Toto olyan volt mintha a második apám lett volna. Két évig voltam a Mercedes család tagja és imádtam itt lenni. Itt nyertem meg az első világbajnoki címemet. De aztán leszerződtem a Red Bullal igazából nem is tudom, hogy miért. Félreértést ne essék, imádok a Red Bull csapat tagja lenni, de a csapat amivel megnyertem az első világbajnokságomat, mindig is különleges lesz.

- Az áruló. Mondtam neki, hogy nem mondja vissza. – mérgelődött, de pontosan tudtam, hogy csak viccből.

- Igen. Gondolj bele, milyen lenne ha kiderülne, hogy Toto Wolffnak van szíve? – szálltam be én is a viccsorozatba, mire mind a ketten elnevettük magunkat.

- Na és mesélj milyen az élet. Jól érzed magadat a Red Bullnál? Nem szeretnél visszajönni, a csapat nagyon hiányol, tudod George nem olyan gyors, mint te. – a végét már a száját eltakarva mondta nehogy bárki is meghallja, viszont egy lélek sem volt a szobában.

- Jól vagyok. Lehetnék jobban is, de jól vagyok. – mondtam nevetve az előző megjegyzésén – Jó a Red Bullnál. Nem mondom, hogy nem hiányzik a csapat, de jól érzem magamat. Fejlődök és erősödök. És közel állok a második világbajnoki címemhez is ami miatt majd kiugrik a szívem az izgalomtól. Négyen haladunk szinte fej-fej mellett a rangsorba és egy kisebb hiba is elronthat mindent. – hadartam.

- El sem hiszem. Még mindig nehéz felfognom. – mondta mire én ráncoltam a szemöldökömet mivel nem értettem, hogy mire gondol – Emlékszem amikor még kölyökként szerződést kötöttünk. Bevallom az elején kicsit meg voltam ijedve, hogy rosszul döntöttem, – aucsh – de mindenképpen jó döntés volt. És nézz magadra most. – mutatott felém – Felnőttél és kész nő lettél. És büszke vagyok rád. – monda és láttam rajta, hogy teljesen komolyan gondolja. És amikor minden szava eljutott a szívemhez a látásom kicsit bepárásodott egy emléktől.