I hate you! [✓]

•°•1. rész •°•

Jisung, a kis mókusfiú, fáradtan indult el a redvás iskolába. Sose értette miért jó az, ha egy rakás gyereket beraknak egy börtönbe, ahol egész nap rohadnak, és ezt a helyet elnevezik "iskolának." Szentül hitte benne, hogy ezt maga az ördög eszelte ki. Ugyanis az iskolában a matekon meg a magyaron kívül, semmi értelmeset nem tanult eddig, amit fel is használhatna az életben. Vegyük például a fizikát.
Mire jó az? Ha fizikus akarok lenni, elmegyek egy olyan egyetemre vagy akármibe, ahol azt tanítják, nem kell gimiben is ezt nyomatni a gyerekek fejébe.
Biológia.
Mondjuk annak egy része hasznos. A biológiával speciel nem volt baja, csak amikor már századjára veszik át, hogy milyen szövetek meg fene tudja milyen mirigyek vannak, és azok, hogy épülnek fel, akkor már elege lesz belőle. Most komolyan, mikor lesz hasznára valaha is az, hogy a vírusok miből állnak?

A magyart és a matekot általános iskola alsó tagozatában megtanulják. Hogy kell írni, olvasni, számolni. Most minek tanulja meg, hogy hogyan elemezze egy mondatot? Sose fogja használni az életben. Minek tanulja meg, hogy hogyan kell gyököt vonni? Használni fogja bármire is? Ha igen, akkor ott az internet, az megmondja, hogy mondjuk az 56-nak mi a négyzetgyöke. ( Ez most tizedes tört, de mindegy).

- Szia Jisungie. - Hallotta meg hirtelen Han a nevét a háta mögül. Korán reggel van, ezt nem hiszem el! - Na mivan? Mostmár nem is köszönsz a legjobb barátodnak? - Folytatta az irritáló hang.

- Minhoooo! Hagyj már! Nem vagy a legjobb barátom. - Csattant fel Jisung, majd hátra fordult.

- Ah! Ez most szíven ütött. - Tette drámain a kezét a homlokára Minho. - Azt hittem szeretsz, és jóban vagyunk. - folytatta.

- Ja, persze! Álmaidban! - Jisung dacosan hátat fordított az idősebbnek, és elindult órára.

- Meg találkozunk Sungie! - hihetetlen.

- Yaaaaa! - Huppant le Jisung Seungmin mellé. - Ez kész őrület! Nem tud békén hagyni?!

- Had tippeljek. Minho? - Húzta fel fáradtan a szemöldökét Seungmin.

- Igen. Honnan tudtad?

- Jisung, egyfolytában róla beszélsz, elég egyértelmű.

- De.. Aaaaaa. - Szorította ökölbe a kezeit. - Annyira irritál.

- Mindig ezt mondod. - Szólt közbe Felix is. - "Jaj, annyira idegesítő! Úgy megütném! Levakarnám azt az öntelt, csúfos mosolyt a már idegesítően tökéletes arcáról!" - Imitálta Lix magas hangon barátját.

- Nem is így hangzok! És sosem mondtam, hogy tökéletes az arca. Úgy néz ki mint egy ló. - méltatlankodott Jisung szemeit forgatva.

- Ja... Na mindegy, képzeljétek! Mesélni valóm van! - Derült fel Felix hirtelen. - Changbin Hyunggal elmegyek kávézni. - vigyorgott.

- Ezt örömmel hallom Lix! Csak vigyázz. Meg ne baszódj. - Kuncogott Seungmin.

- Jaj maradj már! - csapott rá Felix játékosan Seungmin vállára.

- Örülök Pixie. Nem hittem volna, hogy idáig eljuttok. - Piszkálta mostmár Jisung is.

- Ah istenem! Menjetek a francba! Legalább én haladok valamit, nektek senkitek sincs.

- Nekem nem is kell. Megvagyok. - Dőlt hátra a székén Seungmin. - Ha jön egy csinos lány, nem fogok egyből rárepülni.

- Én meg csak várom az igazit. Majd megjelenik valamikor. - Felelte Jisung semleges arckifejezéssel.

- Hát jó. Nem az én dolgom.

A mai nap Jisungnak kellemesen telt. Viszonylag könnyű órái voltak, ráadásul a matek elmaradt, mert nem volt tanár. Annak ellenére, hogy angolon az A és B osztály össze van vonva, így is élvezte az órát. A tanár nagyon kedves, és humoros. Bár Minho mögötte ült, nem zaklatta sokszor. Csak néha piszkálgatta a haját, meg tarkóját.
Az iskolán kívül Jisung szokott járni táncolni. Van egy városi Sport egyesület, ahol mindenféle sport közül lehet választani. Jisung a táncot választotta. Fiúk és lányok is járnak oda egyaránt, a tanár főként kpop dalokra csinált koreográfiát, vagy a zenére illő táncot szokta betanítani. Ezeket az órákat általában tűkön ülve várja. Viszont valamit Jisung mindig elfelejt.
Minho is oda jár.