Száguldás

Kanada: A gyógyulás útján - 2.

- Srácok, mi lenne, ha Nora inkább előre állni, mert így eltűnik köztetek – nevet fel Jacob a kamera mögött.

- Dobogó nem kell? – kérdezi valaki hátulról.

A lány felnevet és megrázza a fejét. De egyből leolvad a mosoly az arcáról, mikor Jacob helyeslően bólogatni kezd és a srácok azonnal találnak is egy használaton kívüli vödröt, amit letesznek a lába elé. Nora még mindig akkor is döbbenten néz körbe, mikor felsegítik a fehér vödörre és körbe állják a képhez.

A csoportkép után egy páran szeretnének szelfiket is a forma 1-es pilótával, aki nagyon szívesen tesz ennek eleget. Rengeteg viccelődnek és igazán jó barátságokat kötnek. De a menedzser kedvesen véget vet mindennek, mert fel kell készülniük a meccs kezdésére. Így Nora hangos köszönések között elhagyja az öltözőt és elindul a VIP részleg felé.

Pár tulajdonostól eltekintve szinte üres a részleg. Jacob és Nora helyet foglalnak és egyből felveszik a rendelésüket. Bár a lány nagyon szeretne valami alkoholt inni, mert iszonyatosan fázik, de végül a gyógyszerek miatt a forrócsokinál kell maradnia. Így kezdődik el a meccs. A lány nagyon élvezi, de a forrócsoki hatása csak egy ideig tart, és újra fázni kezd. Már Jacob sálja is rajta van és a lehető legjobban a fejére húzza a sapkáját is.

- Figyelj, mindjárt félidő, akkor úgy is bemegyünk... Bírod még?

- Aha, de nagyon örülök, hogy ilyen időben nem kell versenyeznem, mert halálra fagynék! – szipog és lehelni kezdni a kezeit, amik már vörös a hidegtől.

Végre a bíró lefújja a játékot és Nora egy pillanat alatt eltűnik a lelátóról és a fűtött folyós felé veszi az irányt. Jacob egy ideig hagyja hogy felmelegedjen.

- Dominik már lent vár minket az öltözőknél.

Nora a sálja közül bólint, de nem hajlandó levetkőzni.

- Mondtam már, hogy mennyire utálom az angol időjárást? – morogja, miközben a liftben állnak.

De a rossz kedve azonnal elszáll, amint meglátja a magyar játékost, aki a falnak támaszkodva várja őket. Nora arcán széles mosoly jelenik meg és odarohan Dominikhez. A fiú is elmosolyodik és szorosan megöleli a lányt. Egyből eszébe jut az első találkozásuk. Négy évvel ezelőtt a Magyar Sportszövetség egy gálaeset tartott a sportolóknak, hogy jobban megismerjék egymást és a fiatal generáció is bekerüljön a közösségbe. De ez sajnos nem így sült el. A meghívottak két részre szakadtak, azok akik, már rég a sportolói közösséghez tartoztak, és azokra, akik csak most kerültek be. Így Szoboszlai is leginkább az egyik sarki asztalnál ücsörgött, mikor Nora morogva leült mellé és lehajtotta a poharában lévő alkoholt. Ekkor találkozott a tekintetük és a lány azonnal a ruhájához kapott, amin egy hatalmas borfolt éktelenkedett.

- Uh, nem néz ki jól – szaladt ki Dominik száján.

- Hát nem. És nem is fog kijönni belőle. Emellett nagyon kényelmetlen ez az estélyi ruha! – tört ki a lányból a sértettség – Sőt, nem ismerek itt senkit!

- Én sem igazán. Pár srác van ott a pultnál, de csaparttársak így már nem tudunk új dolgokról beszélni. – Dominik kezet nyújtott – Viszont te új arc vagy. Én Szoboszlai Dominik vagyok.

- Szia – mondta sokkal kedvesebben Nora – Én Ábel Nóra. Te most kerültél be a magyar válogatottba, ugye?

- Igen. Te mit sportolsz?

- Autóversenyző vagyok.

A fiú nagyon próbálkozott, de nem tudja a döbbenetét leplezni.

- Jaj, nyugi már megszoktam ezt a tekintetet. És ebben a göncben nem is nézted volna ki belőlem – nevetett fel a lány.

- És milyen autót vezetsz?

- Most kerültem be a Forma 2-es szériába. Vagyis, ha minden jól megy, akkor egyszer forma 1-es pilóta leszek.

Ezután egészen éjfélig beszélgettek, amivel maguk köré vonzották a többi fiatalt és az este hátralévő részében az asztaluk lett a fiatalok bázisa.

Most Dominik alig ismeri fel a lányt, annyira be van öltözve. Ezt Nora is észre veszi, ezért lehámozza magáról a sálat és a sapkát. Szokásukhoz híven leülnek a fal tövébe és elkezdnek beszélgetni.

- Mikor engednek játszani? – kérdezi Nora.

- Talán már a következő meccsen. Te hogy vagy? Láttam, hogy súlyos baleseted volt...

- Aha, de már csak erre kell vigyáznom – tűri fel nehezen a kabátját a lány, hogy megmutassa a karján lévő merevítőt – Jól kijössz a többiekkel? Tudod, ha piszkálnak, akkor csak szólj nekem és péppé verem őket!

- Persze, főleg ilyen karral – nevet fel Dominik – Nincs semmi gond, már barátaim is vannak. Csak nehéz átállni a német gondolkodásról az angolra.

- Ja, nekik eleve furán jár az agyuk – grimaszol a lány.

Pár másodpercig csendben ülnek.

- El se tudom mondani, hogy milyen jó magyar beszédet hallani – böki végül a lány.

- Nekem is jól esik. Te mikor voltál utoljára otthon?

- Még a szezon kezdte előtt, vagyis februárban.

- Nem sokára lesz egy válogatott meccs. Nem akarsz eljönni rá?

- H nem ütközik valamelyik nagydíjjal, akkor biztos, hogy ott leszek. De nektek is ott kell lennetek a Magyar Nagydíjon, mert most már biztos, hogy ott térek vissza.

- Nagyon ijesztő volt? – komolyodik el Dominik.

- Igen. De csak utólag. Ott nem gondolkodtam, csak ösztönből cselekedtem. De utána sokáig rémálmaim voltak.

- Nem gondoltál arra, hogy abbahagyod?

- Nem. Olyan lenne, mintha neked most mondanák, hogy többé nem focizhatsz. Belehalnék.

Szoboszlai nem mond semmit, csak némán bólint. Magához húzza a lányt és szorosan megöleli.

- Mostantól itt leszek, szóval nyugodtan felkereshetsz. Hisz a külföldi magyaroknak össze kell tartania.

- Majd valamikor szervezhetnénk egy bulit. A többiekkel is szívesen találkoznék.

- Rendben, majd beszélek velük. De most már vissza kell mennem.

A fiú segít felállni Norának, majd a kezébe nyom egy vastag kesztyűpárt. A lány mosolyogva megköszöni és visszamegy Jacobbal a VIP részlegbe.

- Vagy egy jó hírem! – mondja Jacob, miközben a meccset nézik – Most beszéltem a PR-osokkal és lenne egy ajánlatuk. Nem rég beszéltek a Tottenham médiarészlegével és a kiposztolt képek nagy sikereke tértek el már most, ezért szeretnék, ha egy pár részes együttműködést készítenél pár csapattaggal. Mit szólsz hozzá?

- Jó ötlet.

- Még pontosan nem tudják, hogy miről fog szólni, de hétfőn ezzel kapcsolatban lesz egy megbeszélés, amin mindent elfognak magyarázni Mirandáék. Beleegyezel?

- Igen, szívesen vagyok velük.