enemy -Max Verstappen (+18)

<part 10>

+18 rész

-Bármilyen egyéb észrevétel az autóval kapcsolatban? -kérdezte még meg utoljára Christian miközben felváltva fürkészett minket pilótákat.

-Nekem nincs. -ingatta a fejét Max.

-Nekem csak annyi lenne, hogy próbáljuk már picit lejjebb vinni a hasmagasságot.

-Rendben. -jegyzetelte le az egyik mérnök.

-Akkor végeztünk is mára. -állt fel Helmut.

A pihenőmbe vissza menve szedtem össze a cuccaimat. Újabb hétvége elött állunk aminek az első napja már le is ment. A kocsi jó. Mi pilóták sem muzsikálunk rosszul itt Magyarországon. Előző hétvégén is jól mentünk így most egy jó kis pozitív hullámba vagyunk benne. 

-Kendra. -fogta meg a vállam Max. -Nincs kedved ma esetleg velem vacsorázni. -hajolt közelebb miközben a fülembe suttogott.

-Hát. -fordultam meg hogy vele szembe kerülhessek. -Majd meglátjuk. -pöccintettem meg a felsőtestét.

-Mennyi idő míg eldöntöd. -dőlt a falnak.

-Talán annyi idő elég lesz míg vissza megyek a hotelbe lepakolni. -raktam el a zsebembe a kulcsomat. -9-kor a szobádba tali. -mosolyogtam rá mire csak bólintott.

A hotel szobámba vissza érve pont volt időm egy gyors hajmosásra. Péntek esti babona. Mindig ezt csinálom. Ez olyan nagy baromság mint Charlesnál a piros nadrág.

Pont a hajamat fésültem át mikor valaki kopogott. Még 9 óra közelébe se jártunk így nem hiszem, hogy Max lett volna. Így kiváncsian nyitottam ki az ajtót ami elött a francia pilóta állt. Kurva élet.

Egyből belépet rajta és teljesen megszüntetve a köztünk lévő távolságot esett vadul az ajkaimnak. Jézusom ez a srác képes kicsinálni egy perc alatt ha éppen olyan kedve van.

-Pierre. -mondtam ki halkan a nevét. -Nem érek rá ma este. -simogattam meg az arcát. -De ígérem holnap a tiéd vagyok.

-Ma is meg holnap is. -vezette vissza tenyerét a fenekemre. -Gyors leszek ígérem. -mondta vigyorogva. -Kicsit ellazítalak mert elég morcosnak tűnsz. -Türte arrébb az egyik hajtincsem miközben újra meg újra megcsókolt.

-Van 10 perced. -karoltam át lábaimmal a derekát.

-Bőven elég. -dobott le a hatalmas ágyra. -Csak élvezd. -csókolt meg lágyan. -Lazulj el egy picit. -tolta szét a lábaimat ami közé  mászott.

Csak lágyan kezdett el simogatni lent. Mintha csak ezer évig ráérne. Bár néhány jóleső sóhajt így is kicsikart belőlem. Azzal pedig, hogy végig csókolt az egész testemen teljesen elárasztott a szenvedély és a vágy. Akartam őt itt és most.

-Pierre. -mondtam ki halkan a nevét mire egy pillanatra rám emelte tekintetét. -Mit szólsz ahhoz, hogy írok Verstappennek, hogy egy kicsit később megyek csak át hozzá? -haraptam be az alsó ajkam.

-Mire vársz. -adta a telefonom a kezembe. Majd miután elküldtem az üzenetet minden itt folytatódott ahol abba hagytuk. Másnéven pillanatok alatt éreztem meg magamba az ujjait illetve azok gyors mozgását.

Imádtam amit csinál. Ahogy lassan simogat mindenhol. Miközben lehajol és apró csókokat nyom a combomra. Aztán hirtelen meg kostólt. Az egész testemen átfutott a libabőr. Pierre csak utoljára rám mosolyog, feljebb csúszik egy csókért majd neki is lát a munkájához. Csak ott fekszem és próbálok mindent kizárni. De egyszerűen nem megy. Maxnek ígéretet tettem ahogy Fabionak is. Nem leszek egy rossz picsa a Formula 1-ben. Ehhez képest megint Pierre nyal ki egy hatalmas mosollyal az arcán. Kurva élet. Én meg még élvezem is. Lehet tényleg csak egy rossz ribanc lettem?

-Gyönyörű vagy. -hajolt a fülemhez. -Hogy szeretnéd bogaram?

-Csak basz meg jó erősen úgy hogy elfelejtsek mindent. -mondtam ki hirtelen a szavakat. Át se gondolva szinte semmit. Mégis egy apró mosolyra húztam a szám szélét mikor a francia bólintott, hogy megnyugtasson minden úgy lesz ahogy én kértem.

Amint teljesen levetkőzött közelebb húzódva hozzám vette le az én pólómat is. Melltartómat két másodperc alatt bontotta ki. Miközben hevesen csókolt ahol csak ért. Itt-ott még egy kicsit meg is szívta a bőröm.

Pár apróbb csókot adtam a férfiaságára de nem akartam semmit se sokáig húzni. Így a fogammal kibontottam az óvszert és rágörgettem. A gumin néhányszor végig nyaltam majd hirtelen vezérelt ötletnél fogva löktem le őt a matracra és ültem bele a férfiaságába. Mindketten egyszerre sóhajtottunk fel. Ő pedig megint vissza vette az irányítást. Nem érdekelte őt az, hogy megszokjam méreteit. Csak vadul elkezdett mozogni bennem fel le. Pont ahogy kértem. Őszintén pedig a végére már látni is alig láttam. Összefolyt minden körülöttem. De imádtam ezt az állapotot. Ahogy a testem megfeszülve remeg az orgazmustól. Majd szinte minden erőm elvesztve esek szét darabjaimra.

-Azta kurva. -sziszegte Pierre is.

-Hát megszegtük a csak egy éjszakát. -kapkodtam a levegő után.

-De szerintem megérte. -mosolygott rám.

-Nem lehet több ilyen.

-Tudom.

-Tényleg jól estek az eddigiek de nem hiszem, hogy nekem ez menne többször...

-Most úgy érted van valakid? -vágott közbe mire csak megráztam a fejem.

-Nem csak egyszerűen rájöttem, hogy van egy ember aki napról napra egyre több mindent add meg nekem. Valamiért pedig azt érzem, hogy időkérdése míg én is eljuthatok oda ahol most ő tart mentálisan.

-Hát figyelj. Bárki is a srác. Én nem szarakodnék annyit a helyébe. Szép, okos kedves csajszi vagy. Ráadásul nem is a pénzre mész.

-Aranyos, hogy ezt mondod. -de attól még egy rossz ribancnak érzem magam.

-Most jobb ha megyek. -kezdett el öltözni.

-Köszi ezt az is. -mosolyogtam rá miközben én is öltözködni kezdtem.

-Szia. -köszönt el tőlem majd már csak az ajtó csukódását hallottam. Neked is szia drága Pierre.

Nem voltam nagy késésbe. 3 perc volt csak. Így nyugodtan kopogtam a semmit sem sejtő Verstappen ajtaján. Aki mosolyogva engedett be. Majd egész este a pályát beszéltük át miközben vacsiztunk egyet. Meg a vége fele már szóba jött sok minden más is. Meséltem neki egy picit a családjáról ahogy ő is az apjáról. Eléggé deep night volt. De valamiért mégis csak mosolyogva feküdtem le aludni.

Másnap az időmérőn minden a legnagyobb rendben ment. Első helyen zártam ezzel megszerezve életem első pole pozícióját. Az ünneplés még is csak visszafogott volt szombat révén holnap még van egy verseny. Vagyis lett volna.

Az első helyről indultam. Max mellőlem aki sokkal jobban kapta el a rajtot mint én. Mégis elől tudtam maradni. Egészen a 3. Kanyarig. Ahol külső íven fordultam rá Maxre aki túl csúszva a kanyar csúcsponton talált el engem. Az autóm azonnal irányíthatatlanná vált. Így egyből a falba is végeztem. A hatalmas becsapódás miatt percekig a világomról sem tudtam így jobbnak látta mindenki ha bevisznek engem a kórházba egy kivizsgálásra. Hatalmas nagy haragot érzek most Max felé. Sose gondoltam volna, hogy képes lenne kiütni engem. Persze azóta többször is próbált elérni engem kisebb nagyobb sikerekkel. Talán egyszer vettem fel neki véletlenül a telefont de meg is bántam szinte egyből. Az a minimum ha élőbe kér bocsánatot nem pedig csak telefonon intézi el egy boccsal.

Gyűlölek Max Verstappen. Csupa nagybetűvel. De sajnos ez sem változtat azon a tényen, hogy egy rossz ribanc vagyok.