Volt egy Közép Iskolás lány 17 éves volt mindenki irigy volt rá mivel, nagyon szép volt és okos volt. Egy nap a lány az iskolában a barátnőivel maradt beszélgetni és szórakozni. Amikor már mindannyian elfáradtak és kibeszélték kiszórakozták magukat mindenki el ment haza kivéve a 17 éves lány ő még ott maradt mivel ő még pakolta a cuccait és fel takarított. Idővel a lány is el indult az iskolábol akkor kezdődtek az egyre furcsább dolgok a 17 éves lány sötétben sétált hazafele. A lány közben zenét hallgatot és nem figyelte hogy ki jön mögötte nagy nyugodtan sétált nem törődött semmivel de..nagyon fura érzés kapta el mintha valaki nézné őt vagy követné őt. Lány el kezdett egyre gyorsabban sétálni, mert érezte hogy itt valami nem okés. Egy férfi jött mögötte fiatal volt magas 175 cm kb fekete haj és maszk az arcán. A lány nem ismerte és el kezdett futni az ismeretlen alak elől. A ház kb 4 percre volt a lánytól mindent bele adott a lány hogy el tudjon érni a házhoz. Szerencsére a lány elért a házhoz és be is jutott elmondta anyukájának és apukájának hogy mi tőrtént vele mikor sétált hazafele. A szűlők nagyon féltették innentől kezdve a lányukat.
Másnap A lányt már az apja vitte le a suliba mivel a tőrténtek után biztonságban alarják őt tartani. A lány be sétált az iskolába a barátnői már bent voltak várták őt a barátnői látták a lányon hogy valami nincs rendben meg kérdezték tőlle hogy mi tőrtént. A lány el mondta nekik is a barátnői meg lepődtek és meg kérdezték tőlle, hogy el e kisérjék e őt haza suli után a lány természetesen igent akart volna mondani de mivel el gondolkozott azon, hogy ma elöbb megy haza ezért nem-et válaszolt nekik a barátnői azt mondták neki hogy rendben de nagyon óvatos légy. A lány meg fogadta amit a barátnői mondtak neki ezért odafigyelően ment ma haza. Sétálás közben meg lát egy fiút aki ugyan úgy néz ki mint a tegnapi estei napi fiu aki követte őt de ilyenkor már nem volt rajta maszk teljesen máshogy nézett ki a lány furcsálta de tovább ment. Amikor pedig hazaért el intézte a dolgait és beszélgetett a barátnőivel miközben egy ismeretlen üzenetet kapott. Az üzenet így szólt " Szia nem véletlenűl te vagy az a lány aki tegnap feltünően el futott előllem ijedtében?" A lány meg szeppent egy pillanatra és vissza válaszólt az ismeretlennek "Nem tudom, hogy ki vagy de hagyj engem békén kérlek" a lány nagyon félt de az ismeretlen csak meg nézte a lány vissza szólását és nem írt vissza.
A nagy nap
A nagy nap a lány erre a napra várt a legjobban mivel barátnőivel el mennek vásárólni. A lány fel vette a kedvenc ruháját és ezek után el ment arra a helyre ahol találkoznának barátnőivel az idő amit meg beszéltek az 13:29 és a lány már 12:30 óta van ott mivel sokkal előbb indult el mert már nagyon várja a fantasztikus pompás napját a barátnőivel. De senki sem volt ott és a lány csak várt és várt egy idő után meg unta a várakozást és el indult egyedűl vásárolni. Kicsit lehangólt volt emiatt. Be járt minden boltot egyedűl és vett néhány ruhát ami meg tetszett neki. De volt egy kis gond ami nem más mint a fiú megint fel bukkant. A lány hirtelen be fordult egy boltba és el bujt a fiu be jött utánna és el kezdett nézelődni a lányért. A lány pánikolt nem tudta mit tegyen, ezért gyorsan ki szaladt a boltból amikor a fiu már bejebb járt. A fiu azonban meg látta hogy ki fut és utánna szaladt. A lány nyílván meg ijedt és nem tudta mit tegyen. Be menekűlt egy szűk sikátorba és a fiu utánna ment de másik oldalon a lány azthitte hogy lerázta...de nem így volt. Kicsit le nyugodott a lány és a fiu hirtelen elővett a zsebébő és a lány arcához szoritotta aki persze mocorgot és probált segítségért kiabálni de nem sikerűlt.
Az ismeretlen hely
A lány fel ébredt és nem tudta hogy most hol van természetesen a lány félt és nem ismerte a helyet ahova kerűlt. Fel kelt az ágybol és szét nézet hátha talál valami dolgot ami meg magyarázza hogy hova kerűlt de nem volt sok dolog ami ám de volt egy kép..ami egy fiuról volt készítve meg nézte közelebről és az a fiu volt rajta aki elrabolta és követte az nap este... a lány nem hitt a szemeinek. Lépéseket hallott és gyorsan el bujt az ágy alá, a fiu volt az be nyitott a szobába a fiu nem találta a lányt de viszont nagyon rafinált volt mivel el bujt a szekrénybe és várta hogy a lány elő jöjjön. A lány meg nyugodott és ki mászott az ágy alol a fiu még mindig a szekrényben bujkált türelmesen várta, hogy a lány a szekrény közelében legyen és a lány a közelébe is volt de még hozzá háttal a szekrénynek a lány nézegette az asztalon lévő dolgokat. A fiu halkan kimászott a ruhásszekrényből és a lány háta mögött volt a lány fel nézett a falra a tükörben látta hogy ott ál mögötte. A lány fel kiabál "Ne ne bánts mit akarsz? Hagyj engem békén" és a lány le akarta volna ütni a fiut de a fiu meg fogta a kezét és nem hagyta. A lány félt remeget a fiu csak mosolygott rá és mondta a lánynak "Nem szeretnélek bántani nyugodj meg te kis aranyos vadállat" A lány fel kiabált "Nem vagyok vadállat és nem hiszek neked!" A fiu tovább nevetett tetszett neki, hogy a lány ilyen kitartó és bátor valamennyire haha.
A furcsa kedvesség
A fiu továbra se bántotta a lányt nem is tervezte. A fiu meg kérdezte a lányt, hogy mi a neve a lány válaszólt "Az én nevem Sarah (Szárá)" A fiu el pirult és mondta "Micsoda gyönyörű név egy ilyen szépségnek!" A lány el pirult és el nézett a fiu nevetett azon, hogy milyen aranyos Sarah. Sarah meg kérdezte a fiut, hogy őt hogy hívják. A fiu válaszolt neki "Én Edmond vagyok 18 éves" A lány rá mosolygott Edmondra és mondta "Jó hogy meg ismerhettelek és most ha meg bocsáltasz haza kell mennem." A fiu nem akarta még el engedni a lányt. A fiu így válaszólt Sarahnak "Ne kérlek csak egy éjszakára maradj még meg szeretnélek jobban ismerni Sarah" a lány bele eggyezett és így szólt "El rabóltál és azt várod el hogy maradjak?!" A fiu el szégyelte magád és el szomorodott Sarah látta a bánatos arcot rajta. Sarah így szólt Edmondhoz "Jó rendben legyen maradok de csak egy éjszakát." A fiu máris vidámabb lett. Sarah le ült a kanapéra és így szólt Edmondnak "Am szoval.... Mit szeretnél meg tudni rollam még?" Edmond válaszól "Hány éves vagy?" Sarah "17 vagyok novemberben leszek 18" Edmond válaszol így "Oh és várod? Biztos jó életed lehet." Sarah így válaszólt vissza "Sajnos...nem olyan amilyennek te el képzeled a szüleim mindig zaklatnak és mindig el tuloznak néhány dolgot és néha úgy érzem , hogy egyedűl vagyok..." Edmond "Oh... sajnálom ezt borzasztó hallani de Sarah hidd el nekem hogy nem vagy egyedűl tudom el raboltalak és így akarlak meg meg ismerni". Sarah be könnyezve néz Edmondra. Edmond így szól "Sarah ne sírj kérlek itt vagyok semmi baj semmi baj" és abban a pillanatban Edmond át őleli Saraht és Sarah hulló könnyekkel öleli vissza Edmondot.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Edmond így szolt Sarahoz "Sarah enged ki nyugodtan ami fáj semmi baj én soha nem bántanálak csak hogy tudd én úgy érzem hogy szerelmes vagyok beléd."
Sarah könnyekkel meg döbbenve nézett Edmondra "Hogy micsoda..? Edmond ez igaz?' Edmond gyorsan válaszólt is "Igen igaz Sarah én mindigis néztelek és csodáltalak de te soha se vettél észre." Sarah "Sajnálom Edmond..szeretnélek jobban meg ismerni." Edmond boldogan Sarahra nézve bolintott és mondta "Hát nincs akadája" és Edmond abban a pillanatban meg puszilta Sarah homlokát. Sarah abban a percben zavarba jött és elpirult.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
