Augusztus 7. (Naib x Jack)

Boldog Születésnapot

Kopogás. A néhai sorozat gyilkos már készült az esti fürdéshez. Az inge ki gombolását hagyta abba, hogy kinyissa az ajtót. Jack meglepődött arc kifejezése bárki láthatja mivel már maszkját is levette. Azonban az előtte álló fiú nem látta mivel tekintette teljesen máshol járt míg egy ajándék dobozt nyújtott a magasabb felé.

-Boldog születésnapot. – hadarta kissé el pirulva Naib.

A fekete hajú elvette a meglepetést. – Köszönöm. – nagyon boldog volt. Már azt hitte, hogy a szerelmétől semmit sem fog kapni ezen a napon. – Bejössz amíg kinyitom?

A volt zsoldos szó nélkül bement és leült a kanapé egyik szélére. Mind e közben kerülte a másik tekintetét. Jack kinyitotta a dobozt, mi után ő is leült a kanapéra. Hat darab nem túl szép bonbon volt benne. Csak üvöltött róluk, hogy a kézműveskedésben kicsit sem jártas zöld kapucnis csinálta. A vadász megkóstolta. Aránylag finom, de a férfi fejében csak az a kép járt ahogy az alacsony fiú a konyhában szenved ezek elkészítésével.

-Bocsi, hogy ilyen szarok.

-Semmi baj. Minden dolog, amit kapok tőled az hibátlan számomra mivel tőled van. – mosolygott kedvesen a férfi.

-Ők is ez mondták. – jelentette ki halkan Naib. A másik kérdőn nézet. – Mivel te a múltkor jó kis ajándékot adtál nekem viszonozni akartam, de ötletem sem volt, hogy mit adjak. Mikor megkérdeztem a többieket azt mondták, hogy biztos bárminek örülnél, amit tőlem kapsz. De végül az tanácsolták, hogy saját kezűleg csináljak valamit.

-Hát igen. Ez az első ajándék, amit tőled kaptam. Nagy fontos számomra. Elvégre a szerelmes vagyok beléd.

A túlélő végre az idősebbre nézet, aki egy újabb bonbont kapott be. Majd a dobozban marattakra vitte tekintetét. Bűntudata lett. Ezeket Emma és Emily segítségével csinálta, de így is rondák lettek. Plusz a tervezetnél jócskán kevesebb lett, mert a többi még ezeknél is rondábbak és ehetetlenek lettek. Naib megragadta Jack ingét és maga felé fordította majd meg csókolta.

-Adtak egy másik ajándék ötletet is. – a barna hajú az arcára húzta a kapucniát, hogy ne lehessen látni a vörös fejét. -Magamat.

Az ex sorozatgyilkos kezdeti döbbenete át ment mosolygása. Meg simogatta a kisebbik buksiát. – Hálás vagyok amiért mindent megtennél, hogy boldoggá tegyél. Azonban nem kell olyat tenned, amit nagyon nem akarsz. Már így is rendkívül boldog vagyok, hogy időt tölthettek veled a születés napomon.

-De ez nem fer. Te a múltkor csodálatossá tetted a születésnapomat. Szeretném, ha a tiéd is az lenne. Szóval... - Naib gyorsan felállt, és odament a férfihoz. Teljesen vörös arccal közelített Jack ajkaihoz. Egy kisebb puszit adott a másik szájára. Hátat fordított, és nagy levegőt vett. - Szeretlek.

A vadász még az előzőnél is jobban ledöbbent. Jack meg ragadta a túlélő karját, majd a kanapéra rántotta. Ő meg fölé hajolt. - Naib ez számomra nagyon fontos. Nem mondj ilyet nekem csak mert úgy érzed, hogy ez kell mondanod. - a szavak rendkívül komolyan hangoztak.

A zöld kapucnis végig hallgatta. Majd karjával eltakarta a szemeit. - Igaz azért mondtam most ezt, mert születésnapod van. Viszont tényleg igy érzek irántad. Elég sokáig tartott míg felismertem mit is érzek irántad. Majd ahhoz is kellet idő... - a srác szavai elég halkak – Sok mindent meg éltem. Meg tanultam, hogyan győzzem le a félelmeimet. Viszont képtelen voltam összeszedni a bátorságomat erre. - Naib elhallgatott. Már nem tudta mit mondjon még. Meg kíváncsi lett, hogy a másiknak mi lesz a reakciója. De a szemeit továbbra is eltakarta.

Jack meg csókolta az alatta fekvőt. Nem kellet erőlködnie, hogy a nyelve utat találjon. A vadász álma vált valóra, amiért eddig eljutott a kis szerelmével. Mi után elváltak gyengéden magához ölelte. - Köszönöm a legjobb születésnapot.

Naib vissza ölelte.