Kőbe zárt érzelmek megoldatlan kèpletei(Senkuu x Gen)

8.rész-Hidrolízis

A három fiú még mindig feszült csendben bámult egymásra. Króm nem akart beleszólni de leginkább azon döbbent meg, hogy Gennek tényleg milyen igaza is volt. Amit Gen mondott szinte felért egy szerelmi vallomással, Senkuu arcáról pedig könnyen le lehetett olvasni, hogy ez abszolút nincs ínyére.

Ki fog akadni, mert nem tud ezzel mit kezdeni.- Nézett szomorúan maga elé Króm.- Senkuu a legokosabb ember akit ismerek, de úgy látom a jeles elmének ára van. Senkuu sok mindent tud a világ működéséről. Kémia, fizika, számok, írás, csillagászat és még sorolhatnám.... Az emberekhez és az érzésekhez viszont szinte semmit nem konyít.

Króm biztos volt benne, hogy a tudós barátja egyébként szereti Gent. Nagyon fontos neki, és abban is biztos volt, hogy a Gennel való komoly kapcsolat teljesen jó hatással lenne rá. Ezt viszont Senkuu nem fogja megérteni. Megijed és el fogja lökni, ezel pedig nem csak Gen, de a saját boldogságát is teljesen tönkre fogja tenni.

Kár érte...

-Jaj Senkuu chan, most mit vágsz ilyen képet?- Törte meg a csendet a mentalista vidám hangja. -Ilyen meglepő, hogy te vagy a legfontosabb? -Folytatta tovább minden gátlás nélkül.-Nem csak nekem, de mindenki számára te vagy a legfontosabb. Mi lenne ha te nem lennél mi? Vége lenne mindennek.

Na ez szép mentés volt...- Lélegzett fel Króm, közben a szintén igazán megkönnyebbült Senkuut figyelte. -Rohadtul...észre se veszi, hogy hazudik...mert azt mondja amit hallani akar.

-Ha te nem vagy idáig sem jutottunk volna. Csodálkozol, hogy a csapat legfontosabb tagját igyekszem lebeszélni arról, hogy a végzetébe gyalogoljon?

A zöld hajú látszólag teljesen felengedett, így Gen is megnyugodott. Senkuu valóban nem vette észre a Gen szavaiban csengő hamisságot. Ahogy felfogta a mentalista mondatait, a testében lévő feszülés parancsszóra eltűnt.

Túl gyorsan vontam le következtetést.-Mosolyodott el magában.- Pedig hát Gent is csak ismerni kell...Soha nem mondana ilyen hülyeségeket, ha csak nem a saját érdeke húzódik mögötte.

-Áhh értem értem..-Vakarta meg a tarkóját Senkuu.- Egy pillanatra már megijedtem, hogy mély érzésű lény vált belőled.-Mondta szinte már unottan.

Baszki ez nekem fájt te szemétláda!-Guvvadtak a kétszeresére Króm szemei

Genben is hasonló érzések kavarogtak.

Most komolyan? Senkuu,mit is szeretek benned te érzéketlen fasz?

-Jaj már Senkuu chan.-Villantotta meg a lehető legfényesebb mosolyát felé Gen-A jó indulatod egyenesen lekötelez.

-Ja, persze, persze.- Legyintett felé, majd komótosan közelebb sétált hozzá.-Értékelem a mocskosságodat Gen, de egyébként hidd el megértem az aggályaid és igazat is adok. De biztos vagyok benne, hogy nem lesz gond.

-Van talán valami terved?- Húzta fel a szemöldökét kíváncsian a mentalista.

-Tervem az nincs, de van valamim ami annál is jobb.-Mosolyodott el a tudós.

-És mi lenne az?

Senkuu megpaskolta Gen vállát, majd kajánul elvigyorodott.-Te.

-Én?!

-Bizony ám. Hosz a múltkori akcióddal az egész falut sakkban tudtad tartani. Biztos vagyok benne, hogy mély hatást tudsz Magmára gyakorolni.

És még én vagyok mocskos mi?-Húzta durcásan oldalra a száját Gen. Még egy ideig puffogott Senkuura de persze ő és a tudós is biztosak voltak benne, hogy mindent meg fog tenni az ügy érdekében.