Do not look at me|| minsung ff

IV

Nap második lyukas óráján az osztály nagy része felelsz vagy merszezett az udvaron. Természetesen mi hárman is beszálltunk.

Az osztály 27 főből áll és az udvaron csak 20an vagyunk. A játékot Jongho kezdte.

-Sumin felelsz vagy mersz?- nézett a fiúra Jongho
-Merek
-Okés, akkor hívj fel egy embert, bárkit és mikor felvette mond azt hogy "Bocs nem érek rá"

[...]

Eltelt pár perc és még mindig nem választottak, kezdtem unni az egészet. Ekkor Minhoék megjelentek és ők is beszálltak na de hogy miért. Hiszen mindenkit utálnak, vagyis úgy tudom. Bár most volt velük egy negyedik srác is. Ő viszonylag kedvesebbnek tűnt mint a másik három.

-Chan felelsz vagy mersz?- kérdezte Yeji a sráctól aki Minhoékkal jött. Ezek szerint Chan a neve.
-Felelek- válaszolta mosolyogva. Tényleg kedvesnek néz ki
-Meséld el a legkínosabb élményed ebben az évben
-Hát az az lehetett amikor a folyosón Changbinnal egymásra estünk ebéd szünetben- válaszolt Chan, eddig nem olyan izgalmas lehet kiszállok- Seungmin felelsz vagy mersz?
-Felelek- vágta rá
-Kit utálsz a legjobban?- kérdezte
-Changbin, de ezt ő is tudja szóval nem nagy titok- nézett rá az említett fiúra
Changbin mintha meg sem hallotta volna beszélgetett Hyunjinnal.
-Minho felelsz vagy mersz?- nézett a lila hajura
-Merek
-Jó, akkor suli után mész és veszel Jisungnak egy új telefont ha már össze törted, és nem érdekel hogyha nincs rá pénzed
-Te faszfej kit irányítasz? Azt hiszed hogy te vagy valaki?!- indult el Seungmin felé Minho
-Seungmin nem kell hagyjad

Gyorsan Felixet és Seungmint felrángattam és ki mentünk. A vécére siettünk mert nem akartam a termünkbe menni. Jó kedves volt tőle hogy ezt csinálta de akkor is. Most meg lábujjhegyen kell járkálnom mert még Changbinék megvernek.

Pár héttel késöbb

Pár nap és megyünk osztály kirándulásra, amit várok is meg nem is. Bár annyi jó hogy már négyen vagyunk hisz Jeongin is vissza jött a nyaralásáról. Ő is elég rendes.

Családomnak megint hosszú hete van ezért alig látom őket. Néha napján ha látom Yoont ki menni az ajtón de csak annyi. Az egyedüllétet kihasználva áthívtam a barátaim.

Csöngettek, biztos ők jöttek meg. Felix már egy ideje itt van hiszen csak két emelettel fölöttünk lakik. Amikor ajtót nyitottam Seungmin és Jeongin vigyorgó arcát láttam, volt valami a kezükben. A kezükben lévő dolog egy levél volt a nevemre címezve, és a levél külsején volt pár szív. Fura.

-Mivan Hanji lett titkos hódolód?- piszkált Jeongin
-Nem és azt sem tudom hogy ez micsoda. Hagyjuk inkább gyertek be nemrég jött meg a pizza- irányítottam őket beljebb

Miután ettünk fel mentünk a szobámba és közös döntés alapján kinyitottuk a levelet.

Jisung
Már egy ideje ezt el akartam mondani, de a szemedbe nem mertem ezért inkább így mondom el. Amióta az iskolába jöttél le sem tudtam rólad venni a szemem. Amit ezzel akarok mondani az az hogy már amióta az iskolába jöttél tetszel. Féltelek megközelíteni és remelem egyszer te is ugyan így fogsz irántam érezni.
-M❤️

Hát tényleg van egy titkos hódolóm de ki lehet az. Az osztályban van egypár M kezdőbetűs ember.
De az igazi kérdés az hogy honnan tudta hogy hol lakok?

-Jiji valakinek bejössz- ugrándozott Seungmin
-Nem számít ha azt sem tudom hogy ki az

A levelet gyorsan el is felejtettük és inkább el kezdtünk játszani. Egy idő után mindenki azt is megunta és más dolgokba kezdett. Felix rajzolt, Seungmin eldöntötte hogy ő egy konyhatündér és ő főzni fog, Jeongin meg ebben támogatta én meg a nappaliban dalt írtam.

Nem tudom hogy Seungmin milyen konyhatündérnek mondja magát de szerintem egy konyhatündér nem probálja meg felgyújtani a konyhát.