Just a cigarette (MAGYAR)

20.🚬

- Ez a lány az akit megmentettél? - kérdezi Aizawa amire bólintok. -Nagyon csinos. - mondja amire rá nézek.
- Sensei! Tudtommal maga el van jegyezve! - mondom a kezére mutatva ahol ott virít a gyűrű.
- Ez igaz de attól még csinos egy lány. De nem az én stílusom, meg eleve nem a lányokat szeretem. - mondja én meg csak bólintok.
- Midoriya! - szól a lány amire rá nézek.
- Igen?
- Ez a férfi az apukád? - kérdi, a mosoly az arcomra fagy és csak meredek magam elé.
- Az osztályfőnöke vagyok - magyarázza a mellettem ülő, mire a lány elpirul zavarodottan.
- Nagyon sajnálom, hogy ezt feltételeztem!! - kezd el bocsántot kérni elég hevesen.
- Semmi baj! - mondjuk egyszerre a Senseiel, amire ő folytatta helyettem is - De miért gondoltad azt?
- Hát mert...nagyon hasonlítanak külsőre is egy kicsit meg, nagyon jól elvoltak. Az ön arcán pedig láttam az aggódást és a dühöt is szóval ezért gondoltam erre... - csak lassan bólintunk mind a ketten. Ekkor bejön egy orvos majd el is mondja az eredményt ami szerencsére semmit sem takar. Nem volt semmi bajom és a méreg is kiürült a szervezetemből, szóval haza is mehetünk. Azaz vissza a hotelba. A lánytól elköszönve indulunk is vissza. Már kezd világosodni aztán amikor el mengyünk egy sikátor mellett, egy nyöszörgés csapja meg a fülemet. Egyből be is nézek és meglátok egy furán kinéző nőt, aki amint észrevesz  megfogja a földön fekvő véres férfit és felemeli.
- Sensei... - szólok a férfinek aki megáll és visszajön.
- Engedje el! - mondja a Sensei, de a nő hasa ketté válik és egy éles fogakkal teli száj lesz.
- De hát ez a reggelim! - mondja szomorkásan - Nem hozott nekem a pasim! Pedig azt mondta, hogy hoz! - magyarázza szomorúan, majd rám néz és elmosolyodik - De te leszel a következő cukorfalat! - mondja majd a férfit egészen a csípőjéig a szájába engedi. A férfi szemei kinyílnak és elkezd  ficánkolni. A Sensei csak tehetetlenül áll mellettem, amíg meg nem szólalok.
- Ha annyira szeretnél akkor egyél meg engemet, legelsőnek! - ajánlom fel neki, mosolyogva - Hidd el finomabb vagyok, mint egy sima 1 képességgel rendelkező ember! - győzködöm tovább, elgondolkozik láthatólag.
- Rendben! Legyen akkor! - mondja majd a férfit a Senseinek dobja én pedig elkezdek felé menni.
- Midoriya! Ne tedd! - Aizawa aggódását lehet csak hallnk amíg a nő el nem kap és magához szorít.
- Már az illatodból érzem, hogy finom vagy! - mondja elmosolyodva amire lassan fejére teszem a kezem.
- De te meg véresen szép! - mondom amire felrobban a feje. A képességemnek hála amit a koponyájába tudok sugározni, olyan nagy nyomást gyakorol az agyára és a koponyájára, hogy magától felrobban. Milyen menő már, nem?! A teste ahogy elvált a férjétől egyből össze is esik és a karok is leesnek rólam. A szép fehér pólom most vérrel volt át itatva, de azért látszódik valamennyire, hogy fehér. A Senseire nézek aki mögött ott volt a férfi. Aizawa ijedve és sokkoltan mered rám míg a férfi már remeg a félelemtől.
- Szerintem hívjunk mentőt a férfinek és pár rendőrt a holttest miatt. - mondom amire csak bólint a Sensei. Pár perc után jött a mentő és a rendőr is. A helyszínt kivizsgálták ahogy minket is, kihallgattak. Pekkemre azt kellett mondanom, hogy önvédelem miatt kellett használnom a képességem mivel rám támadt és a Sensei pedig a férfira vigyázott, így el is hitték és el is mentek. Visszafelé az út lassan és nyomasztóan telt, de végül a hotelba értünk ahol a recepciós férfi hívni akarta a hősöket de megmondtuk neki, hogy mink is azok vagyunk így nem hívta fel végül őket. A szobába vissza érve Yamada már aludt így elmentem zuhanyozni és ismét ruhát cserélni, befeküdtem az ágyba és elaludtam.

Aizawa Shota:😴🐛

Yamada mellé befeküdök neki háttal ugyanis, alszik. Hírtelen ölelt magához és szólt hozzám.
- Hol voltatok eddig? - kérdezi álmosan fülembe súgva mire megfordulok és hozzá bújok - Mi történt? Miért remegsz? - kérdezi aggódva.
- N..nem...bírom. - mondom ki amire gondolok.
- Szerintem menjünk inkább egy nyugodtabb helyre. - mondja majd feláll és a takarót körém csavarva kezd el vinni valahova máshova.
- Hová megyünk? - kérdezem amire benyit egy szobába.
- Magunknak vettem ki. - mondja lányan elmosolyodva majd tesz le az ágyra és ölel magához - De mi történt? Megfog halni? - kérdi.
- Nem. Te...pályafutásod alatt öltél már gonoszt? - kérdem hallkan.
- Nem. Megöltél egy gonoszt? - kérdezi sokkoltan.
- Nem én. - mondom amire eszembe jutnak azok a pillanatok  amikor Midoriya a kezét a nő fejére tette utána pedig...
- Akkor ki? - nem válaszolok így tovább kérdezget  - Valamelyik diákod kiszökött az este oszt az ölt vagy mi? De mondjuk nem szökhetett ki senki mert akkor hallottam volna. Akkor ki ölt?
- M....Mi... - kezdenék bele de dadogok.
- Ő? - csak bólintok -Mi történt pontosan?
- Jöttünk vissza a korházból amikor megállt az egyik sikátornál és szólt nekem. Egyből vissza is mentem és egy gonosztevő pontosabban egy nő akinek fura képessége és külseje volt próbált megenni egy férfit.
- Ez durva...
- És ez még semmi sem... Midoriyanak szólt, hogy őt is megfogja enni amire a fiú mosolyogva fel ajánlotta neki, hogy nyugodtan megeheti.
- Mi? - kérdezi értetlenül.
- A férfit nekem dobta a nő, aztán Midoriya elkezdett felé menni. A nő elkapta és magához szorította mire Midoriya a kezét a nő fejére tette és... - megállok, mert ismét sírás kerülget. Ennyit nem sírtam már vagy az esküvőm óta.
- És? Mi történt?
- A...nő....
- Mi történt vele?! - kérdi már kíváncsian.
- A nő feje felerobbant... - mondom ki nagy nehezen a szavakat de mégis érthetően.
- Fel...robbant? - bólintok -Hogyan? Így, hogy bumm? - el mutogatja a kezével.
- Igen. - mondom - Aztán pedig, mintha mi sem történt volna azt, mondja nekem, hogy hívjak mentőt meg rendőrt.
- Biztos, hogy Midoriya az Midoriya? - rám nézve kérdez.
- Őszintén? Nemtudom...Nem az a kedves fiú aki volt. És ez nagyon fura...
- Nem csak neked. De szerintem valami történt otthon vele és ezért ilyen feszült. - mondja az ötletet Yamada.
- Talán tényleg csak ez a baja és majd elmúlik. Jobb ebben hinni... - mondom már álmosan.
- Inkább aludjunk. Nem akarom, hogy holnap ezen kelljen fárasztanod még engemet sem, nem még, hogy a diákjaidat. - mondja és nyom egy puszit a fejem tetejére - Jó éjt Shota.
- Jó éjt Yamada.