Bungou Nyugat

62. Álcázott koncert

Yokohama, Dokk maffia központja, E/3 POV

- Koncertre? - Húzza fel a szemöldökét József Attila. - Két kérdés! - Emeli fel a bal kezét. - Milyen koncert? - Nyújtja ki a hüvelyk ujját. - Honnan szereztél te jegyet? - Egyenesíti ki a mutató ujját is.

- Áh, túl sokat aggódsz Attila, drága barátom. Honnan, honnan? Ahonnan mindenki az internetről. - Forgatja meg a szemeit Oláh Gábor. - Hogy milyen koncert? - Itt a férfi mosolya újra hatalmassá válik. - Silmarilion koncert lesz, a nagy arénában! - Mondja lelkesen, azonban a Nyugatos és Figyelős csapatok felének az arcáról lelohad a mosoly. - Oké... - Komolyodik meg hirtelen Oláh Gábor. - Most miért néztek így?

- Tudod te ki Silmarilion? - Teszi fel a kérdést Kafka Margit.

- Ja, J.R.R. Tolkien, a Brit szigetek leghíresebb énekese, miért? - Néz végig értetlenül a csapaton Oláh. - Nyugtassatok meg, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki nem érti mi a baj. - Próbál meg valaki olyannal szemkontaktust létrehozni, aki hasonlóan elveszettnek néz ki, mint ő.

- Mikor kezdődik a koncert? - Kérdezi komolyan Madách Imre.

- Este nyolckor? - A kijelentés sokkal inkább hangzik kérdésnek, ahogy Oláh Gábor aggódó tekintettel fordul a Nyugat feje felé.

- Nyolc óránk van. - Néz le a karórájára Ady Endre.

- Mire? - Pislog nagyokat Oláh.

- Felkészülni az Óratoronyra. - Jelenti be szinte egyszerre az összes komoran néző férfi és nő a teremben.

- Lemaradtam. - Sápad el a Figyelő influenszere. - Mi köze van Silmarilionnak, az Óratoronyhoz? - Vakarja meg a fejét.

- És még te állítod azt magadról, hogy mindenkiről mindent tudsz. - Forgatja meg a szemeit Selma, ahogy fél kézzel megfogja a homlokát.

- Jó. - Vágja csípőre a kezeit a zöld ruhás férfi. - Nem akarom, hogy egy lapon emlegessetek a japán barátainkkal. - Biccent az említettek felé, akik hozzá hasonlóan csak értetlenül nézik a szemük előtt kialakult helyzetet.

Furcsa, hogy még ennyi idő után is képesek meglepődni, pedig megszokhatták volna már. Amennyiszer nem értettek az elmúlt időszakban valamit, azt hinné az ember, hogy eddigre már immunissá váltak a meglepetésekre. Azonban úgy tűnik, hogy nem ez a helyzet.

- De! Elmagyaráznátok, hogy mit nem értek? - Tereli vissza magára a figyelmet Oláh Gábor.

- Azt, hogy a te popsztárod az Óratorony Bulgakovja! - Bukik ki morcosan Madách Imréből a szó. Az ajtóban álló férfi lassan felemeli a jobb kezét mintha rá akarna mutatni valamire, még a száját is kitátja, mint aki beszélni készül, majd leengedi a kezét és az arca is fintorba torzul.

- Még mindig nem értem. - Teszi csípőre a kezeit a férfi.

- Ez több mindent is jelent Gabi. - Kezd bele Dessewffy a magyarázatban. - Először is az Óratorony tudja, hogy elárultuk őket. Másodszor, azt hogy már itt is vannak. Harmadszor. - Itt egy kis hatás szünetet tart. - Azért hívta Imre az Óratorony Bulgakovjának, mert az ő képessége is egy másik világot tud létrehozni. Ez maga a Silmarilion. - Jelenti be.

- Akkora baj azért nincs vele, csak egy bizonyos nagyságú területet képes befolyásolni, addig amíg a valaki kimondja a képessége nevét. Úgyhogy legfeljebb három órát kell kibírnunk, vagy kijutnunk a határán túlra. - Hunyja le a szemét Madách Imre.

- Basszus! - Nyel egy nagyot Oláh Gábor.

- Most mi lett Gabi? - Pislog kíváncsian József Attila.

- Öm... - Fordítja el a tekintetét a zöld ruhás férfi.

- Mi van? - Kérdezik többen egyszerre.

- Nyögd már ki! - Néz a férfire Kazinczy Ferenc.

- Van egy kis baj. - Nyel egy nagyot Oláh.

- Erre már rájöttünk magunktól is! Köszönjük, Gabi! Csak azt nem tudjuk mi az a baj? - Fonja össze maga előtt a karjait Karinthy Frigyes és dől hátra a székében.

- Huszonnégy órás koncert lesz. - Motyogja ki alig hallhatóan a férfi.

- Kicsit hangosabban! Ebből nem értettünk semmit. - Forgatja meg a szemeit Kosztolányi Dezső, aki haverját leutánozva hátradől a székén.

- Mondom, huszonnégy órás koncert lesz. - Ismétli meg magát Oláh Gábor.

- Hogy milyen? - Tágulnak ki Babits Mihály szemei és meglepetésében még az asztalra is feltámaszkodik.

- Huszonnégy órás. - Húzza össze magát az influenszer.

- Na, ezt megszívtuk. - Hunyja le kétségbeesetten a szemeit Babits és túr a hajába.

- Nem kicsit. - Helyesel Oláh.

- Nagyon. - Vágja rá Csehov.

- Mondd, hogy a menedzsere nem jött! - Könyörög a Nyugat vezetője még ha tudja is, hogy imáit nem hallgatják meg.

- Erre komolyan válaszolnom kell? - Fintorodik el az influenszer.

- Nem. Túl szép lett volna, hogy igaz legyen. - Fogja meg az állát Madách elgondolkodva. - Az egész Óratorony itt van és mindent be fognak ellenünk vetni. Valószínűleg be fogunk kerülni a Silmarilionba az Óratorony Rendjével együtt, mivel itt van Lewis is, ez azt jelenti, hogy a hatása sokkal komolyabb lesz. Nem lesz határ és sokkal kevesebb ember is elég az erős fenntartáshoz. - Kezd el az ujján számolni.

- Miért jönne az Óratorony is? - Tudakolja Fyodor. - Elég lenne végleg bezárni minket a Silmarilionba, nem? - Veti fel, de szavaira Madách Imre csak megrázza a fejét.

- Az nem menne. Megvan a határ, ha nem mondják ki a nevét, akkor vége a képességnek és teljesen megszűnik. Az emberek kikerülnek belőle. Ha végezni akarnak velünk, akkor meg kell minket ölniük. Viszont a Silmarilionban övék lesz a hazai pálya előnye. - Magyarázza a Nyugat feje.

- Akkor fel kell készülnünk a képességeikre. - Ajánlja fel Dazai a következő logikus lépést.

- Jó ötlet lenne, de... - Fintorodik el Madách. - Nem ismerem mindükét. - Vallja be.

- Selma? - Néz könyörgőn és reménykedve Oláh a szőke nőre.

- Papíralapon mennek az ügyeik és nem írnak le semmit a képességeikről. - Húzza fel az orrát a nő. - Tudom a nevüket a képességeknek, de azzal nem leszünk sokkal előrébb. - Sóhajt egy nagyot.

- Akkor csak egy lehetőségünk van. Fel kell készülnünk minden eshetőségre. Biztonsági terveket csinálni és egy támadási tervet. Ha kihúzzuk a huszonnégy órát, akkor talán túléljük. - Sóhajt egy nagyot Babits.

- Vagy megöljük őket. - Veti fel az ötletet Fyodor.

- Ha lehet azt inkább kihagynánk. - Szólal meg egyszerre Babits és Madách.

- Pedig az a legegyszerűbb. - Vonja meg a vállát az orosz.

- Oh, de élni sokkal szörnyűbb. - Vigyorodik el Madách Imre.

- Főleg a megfelelő körülmények között. Több száz év tapasztalatból mondom. - Szól közbe, ajkain egy halvány mosollyal Ignotus Hugó is.

- Akkor elfogjuk őket és harcképtelenné tesszük huszonnégy órára. - Biccent egyet Dazai.

- Várjunk! - Kiált fel hirtelen Oláh Gábor magára terelve ezzel mindenki figyelmét. - Ez azt jelenti, hogy nem láthatom a koncertet! - Komolyodik meg az arca és szemeiben rideg harag csillog. - Évek óta erre várok. Vissza fogom követelni a pénzem az Óratoronytól, vagy minimum egy magánkoncertet kérni. - Fonja össze maga előtt a karjait.

- Már megint csak magadra gondolsz Gabi. - Rázza meg a fejét Csokonai.

- Te sose változol Gábor. - Nevet fel Ignotus Pál, de annyira, hogy majdnem leesik az asztal tetejéről.