Jisung nem volt feszült, addig, ameddig Minho házahoz nem ért. Érezte, ahogyan a tenyere elkezdett izzadni, és a szíve verése is felvett egy gyorsabb ütemet.
Oké, semmi gond. Most bekopogok...
Jisung enyhén reszkető kacsóját összeszorította, és bekopogott Minho háza ajtóján. Lehetett hallani két embert bent beszélgetni, majd az ajtó kinyílt, és Minho állt benne.
- Oh? Jisung. Te itt? - Ráncolta össze a homlokát Minho.
- Oh. Én. Itt. Na beengedsz? - Amint Jisung meglátta Minho irritálóan tökéletes arcát, és ahogy a homloka összeráncolódott, Jisungból elszállt minden félelem, helyét felvette a düh és tolakodva bement Minho házába. Csakhogy Minho nem egyedül volt otthon.
Shu...
- Uuhmm... Minho, ő itt ki? - Kérdezte a rózsaszín hajú.
- Ezt nem hiszem el! - Csattant fel Jisung. - Azért nem jöttél ma suliba mert helyette vele kavartál!?
- Jesszus Jisung, hova gondolsz? - Nevetett Minho. - Én? Olyat? - Kérdezte szarkasztikusan ami miatt Jisungban csak mégjobban felnyomta a pumpát.
- Ezt most azonnal hagyd abba, tudod, hogy utálom mikor ilyen vagy! - Vágta neki oda Jisung, s Minho elnevette magát, de Shu mostmár csak mégjobban összezavarodott.
- Szívem, vidd el innen ezt az elmebeteg állatot. - Nyavajgott a japán.
Jisung mikor meghallotta Shut, csak mérgesebb lett. Rettentően irritálónak vélte a rózsaszín hajú hangját, mikor meghallja, legszívesebben beverne neki egyet, és odakiálltaná neki, hogy; Ne nyavajogj már bazdmeg! Természetesen amit Shu az imént mondott, olyannyira felzaklatta Jisungot, hogy elszakadt a cérna, és Jisugból kijött minden is.
- Ide figyelj te vattacukor hajú hisztis picsa! - Tolta Jisung a mutatóujját Shu vállának - Hogy merészelsz így beszélni rólam?! Tudod te, hogy ki vagyok? Úgy tűnik kurvára nem, úgyhogy hadd mondjam el! - Folytatta Jisung a ripánkodást, míg Minho csak egy öntelt vigyorral nézte a kialakult helyzetet; hisz ez is a terve része volt. - Han kibaszott Jisung vagyok, a te kis MiNhOkAd exe, úgyhogy befogod a leprás szádat! Veled ellentétben Minho engem még meg is baszott, ráadásul a barátunk kanapéján, szóval ne merészelj velem így beszélni! - Shu és Minho szeme is kidülledt az előbb hallottak miatt. Minho pontosan tudta, hogy a kanapén nem történt semmi, egy túlfűtött csók kivételével. Jisung hazudott, dehát valamivel le kellett koptatnia Shut. - Úgyhogy Shu, fogd szépen magad és röpülj vissza japánba, a mocskos kezed pedig soha többet ne merd Minho közelébe vinni!
De ugy tűnik a kis mókusnak nem volt elég Shut leszidni, és az előbb említett olyan sokkos állapotban volt, hogy megszólalni sem bírt. Dehát amint említettem, Jisung nem érte be ennyivel. Természetesen Minhot is jól megdorgálta.
- És te! - Fordult Jisung Minho elé. - Hogy merészeltél ilyet tenni velem? Azok után amin együtt végigmentünk. Azok után ami a kanapén történt. Azok után, hogy olyan sokszor megcsókoltál, hm? Hogyan!? Hát esne le a bőr a képedről! - Ripánkodott tovább Sung, kezeivel össze-vissza hadonászva. - Szégyelld magad.
Miután Jisung jól kitombolta magát, és kiadta magából azt amit az elmúlt napokban el akart mondani, kifújta a belészorult levegőt, és lehuppant a kanapéra.
- Min..Minho ez így volt? - Szólalt meg egy kis idő után Shu. - Valóban... Izé, érted. A kanapén.
- Igen. - Felelte Minho nemes egyszerűséggel. hoppá! Na ez új. Gondolta Jisung, majd kidüllett szemekkel visszafordult Minho felé, és egy olyan "Mivan? Hazudtam bro, nem is történt meg" nézéssel illette meg őt. Erre Minho csak elkuncogta magát, rákacsintott Jisungra, akinek rándult egyet a hasa az előbbi tettére. - Sajnos így történt. - "Sajnálkozott" Minho.
ESTÁS LEYENDO
I hate you! [✓]
Fanfic- Akkor ez azt jelenti, hogy barátok vagyunk? - Húzta fel Minho a szemöldökét sunyi módon. - Oh, nem! Attól még mindig utállak. - Vágta rá Jisung, miközben a haját fésülte, és a ruháját igazgatta. - Oh? Valóban?