A Maffia Öröksége | Befejezett |

17.Fejezet

Elizabeth White szemszögéből:

A fejemet rázzva nevetve lépek ki Ross szobájából, ahogy ki lépek szembe találom magam Mirandával.
- Hová mentek?
Nézz rám idegesen.
- Nem mintha sok közöd lenne hozzá, de a városba.
- Az édesanya vagyok.
-Most az vagy?
De a kérdésemet figyelmen kívül hagyja.

- Bántani fogod?

- Miért bántanám?
Kérdezem, de nem kapok választ.
- A lányod biztonságba lesz velem.
Mondom neki határozottan.
- És ha nem?
- Ha nem akkor el engedem magam mellől.
Egy darabig a szemembe néz majd, lassan bólint és vissza megy a szobájába.

15 perc elteltével vissza megyek Ross szobájában és be kopogók.
-El készültél?
Kérdezem.
-Igen.
Hallom a választ a következő pillanatban nyílik az ajtó és ki lép rajta.
Nekem pedig el akadt a szavam, ahogy meg látom, egy vörös egybe szoknyában, ami szépen ki emeli a csípőjét és a lábát.
A haját ki vasalta, és egy leheletnyi sminket rakott fel.
Hirtelen ötlettel vezérelve hozzá lépek, és meg fogom a derekánál fogva, majd magamhoz rántom.
-Gyönyörű vagy.
Mondom neki, és mosolyogva nézem, ahogy el pirul.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

A kirándulásunk első megállója
a Vaduzi vár volt, ami Vaduz jelképe. Ross csodálkozva nézte a várat és mindent ki kérdezett róla.
Nem sokára el indultunk egy Művészeti Múzeumban hisz tudtam, hogy Ross szereti a művészetet.
Imádtam Ross csodálkozó tekintetét, ahogy végig mentünk a különböző festményeken. Aztán, amikor meg látta, hogy van egy részleg, ahol árva gyerekek festménye rajzai vannak, ki állítva ki fagatott az ott lévő Árvaházról.

Ebédig ki sem tudtam a múzeumból hozni, amikor is elvittem ebédelni a kedvenc kajáldába.

-Na hová szeretnél menni?
Kérdezem ebéd után.
-Én..
-Árvaház?
Nézek, kérdőn rá és láttom, ahogy be harapja az alsó ajkát.
-Hé oda is mehetünk, úgy tudód?
Kérdezem komolyan.
-Én nem szeretnélek fel tartani.
-Ezt a napot erre terveztem nem tartasz fel hercegnő.
- Miért hívsz mindig hercegnőnek?
Kérdezi pirultan, miközben kerüli a tekintettem.
- Mert,....
Vigyorogva nézem, ahogy várja a választ.
- Nem mondom meg és tudod, aki kíváncsi hamar meg öregszik. Koppintok az orrára játékosan.
-Hé..
Mondja és megüti a karom.
- Szóval hová szeretnél menni?
- Árvaház?
-Rendben a következő állomás az árvaház, ahonnan valószínűleg estig ki sem tudlak hozni.
Mondom neki nevetve.
A kocsiban ülve Ross hirtelen rám néz.
- Evelyn mikor jön vissza?
Néz rám kérdőn.
- Valószínűleg ma, de nem egyedül jön.
- Miért még ki jön?
- Mia Stenly a nagy harcguru, Oliver Stone, a számitógép zseni és Evelyn, akivel már találkoztál.
- Mi van, ha nem fognak kedvelni.
- Hercegnő biztos vagyok abban, hogy kedvelni fognak, és hogy te is kedveled, majd őket. De most ezzel ne foglalkozz csak ki.
-Azta.
Hüledezik a vár láttán.
-Ki szállás!
Mondom neki vigyorogva.

°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°°

A nap további részét az árva házban töltöttük, én pedig mosolyogva néztem, ahogy mindegyik gyermekkel szót ért és játszik velük.
Épp nézem, ahogy az egyik kislánnyal játszik, amikor meg szólal a telefonom, rá nézek, és látom, hogy Evelyn az.
-Igen?
- 25 perc és ott vagyunk.
Hallom a hangján, hogy feszült.
- Mi történt?
- Mia megsérült.
- Milyen súlyos?
- Lőt seb a hasba.
-Menyire vérzik?
-Nem biztos, hogy túl éli.
Válaszolja, de hallom a hangján, hogy mindjárt sírni fog.
-Landoljatok a birtokon az orvos készenlétben lesz, mire oda értek és Evelyn.
-Igen.
-Azonnali jelentést kérek, miután Mia rendbe jött.
Mondom neki határozottan, és hallom, ahogy a vonal végén nyel egy nagyot. Gyorsan meg fogom a telefont, és rögtön hívom a rezidens orvost Jacksont.
-Mi a baj?
Kérdezi mindig, ahogy fel vette a telefont.
-Honnan veszed, hogy baj van? -Nem szoktál nap közben hívni, főleg nem délután nyolckor. Szóval mi a vészhelyzet ?
- Miá-t meglőtték.
Hallom, ahogy a háttérben le ejtett valamit.
-Bazd meg.
Szitkozódott.
-Tudod, hogy nem láthatom el. Válaszolja és a hangja elég feszült.
- Tudom, de gondoltam tudnod kell, szóval jössz?
-Igen persze hogy jövök hisz tudod, hogy szerettem.
-Persze hogy tudom szerinted, miért hívtalak, hogy hátha végre kihúzod a fejedet a segedből és rá jösz hogy Mia szeret akármit is teszel. Mert tudod ugye, hogy most lehet, hogy el veszíted és nem csak pár napra hanem egész...
Befejezni sem tudom a mondatot.
-Bazd meg.
Vágja rám a telefont. Nagyon remélem, hogy végre összejön Miával.

Oda megyek Ross-hoz.
-Vissza kell mennünk.
Hajolok a füléhez és bele súgom,meg
borzong ahogy a leheletem hozzá ér.
Már épp nyitná a száját, de aztán meg látja az arcomat, és helyette csak zavartan bólint egyet.

Ahogy ki érünk az autóhoz, rögtön hozzám fordul.
- Mi történt?
-Evelynék vissza jöttek Mia súlyosan megsérült.
Válaszolok komolyan, miközben tartom az autó ajtaját, és várom, hogy be szálljon.
Vissza fele az autó út néma csendben úgy tűnik, úgy tűnik, hogy Ross is épp annyira elveszett a gondolataiban, mint én.

Ahogy be értünk az ajtón Evelyn rögtön fut hozzám.
-Itt van Jack, és hozta Michelt azt mondta, hogy túl fogja élni, és hogy szerencsére időben be hoztuk.
-Oliver?
- Az ajtó előtt szobroz, tudod, hogy Mia mintha csak a húga lenne.
-Ross.
Mosolygott, Evelyn Rossra, ahogy meg látja, hogy mögöttem téblából.
- Nyugodtan menny be a szobába itt úgy sem tudsz segíteni.
Fordulok hozzá.
-Nem én inkább itt maradnék..
-Eliza én el megyek hívjatok ha túl élte.
Masírozott felénk Olivér.
-Várj hová mész?
Fogom meg a karját és állítom meg aggódva.
-Le inni magam, hiszen ez az egész az én hibám.
Rántja ki a kezét a kezemből és kimegy az ajtón.
-Na jó, miért hiszi azt, hogy az ő hibája, hogy Mia megsérült?
Fordulók évéhez.
-Mert, Mia Oliver elé ugrott és helyett kapta be a golyót-Bazd meg. Káromkodom.

Az idő csak telik, és mire fel eszmélek már lassan hajnali 3 óra lesz, amikor is nyílik az ajtó és kilép rajta Jack.
-Most már stabil és nem sokára fel is ébred.
Válaszolja zaklatottan, miközben rám pillant és bólint.
-Szolok Olivérnek.
Mondja vigyorogva Evelyn.
-Ne.Állítom
meg.
- Majd én szólok neki. Te addig menny piheny egy kicsit.
Mondom neki, és szerencsére Ross már pár órával ezelőtt be aludt nekem dölve én pedig ágyba vittem.

Oliver nem fogadta a hívásodat.
Oliver nem fogadta a hívásodat.
Oliver nem fogadta az utóbbi 10 hívásodat.

Én esküszöm ki nyírom egyszer, mért nem tudja fel venni azt az átkozott telefont.
Jobban jár, ha nem keverte magát bajba, vagy hogy nem nyírata ki magát.
Esküszöm, ha holnap reggelig nem jön haza, és meg tudom, hogy bajba került, vagy hogy kinyiratta magát esküszöm, vissza hozom a pokolból, és saját kezűleg nyírom ki még egyszer.

Eliza: Vedd már fel azt az átkozott telefont.

Eliza: Jól van, akkor ne vedd fel és itt elmondom mi van Miával.
Mia túl élte szerencsére, az állapota stabil, bár még nem tért magához, de
szeretném, ha végre vissza húznád ide a segged, legkésőbb reggel fél 8 az irodába várlak.
Ja és ez parancs

..................................................................