𝗥𝗼𝘂𝘁𝗲 𝟲𝟲 ~ forma1 - M. V. ff [MAGYARUL]

15. fejezet

Ebben a részben:

"-Lana. Tényleg szeretlek.

-Hazudnék ha azt mondanám, hogy én nem, de akkor nem hazudnék ha azt mondom, hogy nem érdekel. -néztem mélyen a szemébe. -Túl sokat veszítettem nyolc éve, hét hónapja, öt hónapja, aztán négy hónapja is. Nem tudnálak mégegyszer elveszteni Max Verstappen. "

○

Szeptember 29.
Repülőn

MAX SZEMSZÖGE

-Szerinted milyen lesz látni újra? -kérdezett anyám, mire felnéztem az újságomból.

-Nem tom. -próbáltam lezárni a beszélgetést.

-Max. -szólt rám. -A gyerekedet várja.

-Ohh neked nem is mondtam.. -néztem a szemébe.

-Mit? -ilyedt meg. -Csak nem elvetélt?

-Dehogy. Az ellentétje. -nyugtattam. -Ikrek.

-Mi? -kapta fel a fejét. -Tényleg?

-Aha. -próbáltam nem is törődni vele. -De már kiderült vagy négy hónapja.

-Max. -szólalt meg komolyan, és kikapta a kezemből az újságot. -Ha nem is Lanáért, de legyél vele.

-Mi van? -kérdeztem vissza. -Kizárt az életéből. Ha most tudna arról, hogy elrángatsz a nővére esküvőjére kinyírna.

-Nem értem még mindig miért nem beszéltek amúgy. -forgatta a szemét.

-Mondott neki valamit az a szemét dán és besértődött. -magyaráztam. -De ezt csinálja mindig. Csak akkor vagy Laniehez vagy a nagyapjához megy, most meg végre kitaszított mindenkit az életéből.

-Ne beszélj így róla. -hallgatatott el. -Szereted.

-Szerettem. -ráztam meg a fejem, de anyám nem hitt nekem. Én se hinnék.

-Tök mindegy. Amint meglátod a szemed elárul. -vonta meg a vállát. -És bármennyi kócos szőkét fogsz még összeszedni az olasz bárokban, ez nem fog változni.

-Haha. -mondtam szarkasztikusan.

-Jónapot minden kedves utasnak! -szólalt meg a kapitány. -Hamarosan elkedzjük a landolást, kérem csatolják be a csatjaikat. Köszönöm.

..
Taxiban

-Mégse akarok menni. -fordultam anyám felé ilyedten.

-De akarsz. -nyugtatott meg. -Főleg, hogy több ezer kilómétert utaztál érte.

-Mèlanie esküvőéjért, úgy érted? -kérdeztem vissza.

-Nem teljesen. -paskolta meg a vállam. -De.. meg is érkeztünk. -nézett ki az ablakon.

-Jajj. -idegeskedtem, közben elővettem a pénztárcámat és fizettem. -Viszlát! -intettem a taxisnak.