Sose ment a kémia

3. Rész

Már csak pár perc lehetett éjfélig mikor elkezdtem keresni a lányokat, hogy kihívjam őket az udvarra. A tv előtt voltak, ahol Emó valami Disney mesét nézett, Ren meg csak ült és agyalt valamin:)
-Gyertek, mát csak 5 perc van-szóltam oda nekik és együtt ki sétáltunk.

-10!-üvöltött mindenki.
-9!-mondtuk mi is.
-10!-ezek a rockerek. Hát erre amúgy a terminátor (Kinga) be is pöccent.
Na itt jött a számolás blablabla ééés éjfél.
-BOLDOG ÚJ ÉVEEET!-ugrott mindenki egymás nyakába meg csókolták meg egymást a párok. Én Emót húztam magamhoz, ám a csók utáni ölelésnél megakadt a tekintetem Renen. Dave-vel ölelkezve állt. Lehetnék ott én is... Sőt lehetnék akár C helyébe is..

Később mikor a lányok (Ren meg Emó, jövőbeli Ricsi félre ne értsd) összeszedték a cuccaikat Rent félrehúztam és bocsánatot kértem tőle. Annyira egy idióta vagyok. Na mindegy, igazából elsőre mentünk Rent haza kísérni, aztán Emó jött és szép lassan én is haza estem volna. Emó végig pattogta Renékhez az utat, hogy ő milyen boldog, meg mennyire jó volt. Ezért irigylem. Bármi rossz után történik valami jó ő elfelejti és csak a jóra koncentrál.

Másnap reggel a telefonom pittyegésére keltem. Ki a fasz van fent Szilveszter után ilyenkor? Mikor megláttam a nevet rájöttem, hogy sok jó ebből nem lesz. C volt az.
Cortez: Öreg beszéltem Zsoltival és mesélt dolgokat. Mi a fasz?
Cortez: Ricsi nem érdekel, hogy alszol, most átveszem én a szereped. Bogyózol meg szívsz? Mi a gyász ütött beléd?
Cortez: meg mi az, hogy én meg Ren nem illünk össze?! Azt hittem örülsz nekünk:/
Ó bazdmeg. Ezt nagyon. Nagyon. Nagyon. Elcsesztem. Írtam C-nek egy hosszú magyarázó levelet azt a részt kihagyva, hogy mit érzek Ren iránt (hülye lettem volna, ha azt leírom).
Miután vagy egy fél órát szarakodtam a megfogalmazásával és amint elküldtem jött a még nagyobb mélypont. Emó írt.
Virág: Szia Ricsi. Figyelj valamit szeretnék veled megbeszélni.. Át tudsz jönni? Úgy most?
Oo geci.

Magamra kaptam valami Adidas melegítőt kiszedtem a garázsból a járgányt, majd felpattantam rá (mint valami Dóra a felfedező) és kb 15 perc múlva már Emó anyuja engedett be. Felmentem a lányhoz, aki az ágyán ült viszont retek ideges fejet vágott. Ééés akkor kezdődött a fekete leves.
-Ricsi. Igaz az amit Cortez írt nekem?-kérdezte a lány. MI? Írt neki C? Miért? Mit?
-Mi?-ennyit tudtam kinyögni.
-Cortez azt írta beszéltel Renivel. Kapcsis dolgokról-mondta ki szomorúan. Baszki.
-Emó... ez nem úgy volt.
-Akkor, hogy Ricsi?-kezdett el sírni a lány.
-Nem tudom mivan velem. Nagyon szeretlek Emó tudod te is. De Ren a legjobb lány barátom, C meg a fiú és..
-Ricsi nagyon elromlott a kapcsolatunk-vágott közbe, miközben én próbáltam valamit összehozni, hogy ne tudja meg, hogy amúgy a legjobb barátnőjébe vagyok szerelmes. Pfff szánalmas mi?
-Emó ezzel mire akarsz kilyukadni?
-Szakítani szeretnék-mondta ki ezt a két szót és próbálta nem elsírni magát.
-De..-próbáltam közbe szólni.
-Ricsi menj el.
-Meg se magyarázhatom?-kérdeztem reménykedve.
-Egyedül szeretnék lenni-felállt majd kezébe vette Robert Pattinsont és visszaült az ágyba. Rám nézett csalódott tekintettel, majd az ajtóra. Értettem a célzást. Fogtam és lesétáltam a lépcsőn. Kurvára őrlődtem. Köszönés nélkül húztam ki az ajtón és ültem fel a robogómra.

Gondolkozás nélkül csak mentem az utcának az irányával. Próbáltam bármire is gondolni, de egyszerűen semmi. Üres voltam. Nem volt semmi jó gondolatom. A rosszak se jutottak az eszembe. Semmi. Épp egy élest kanyart vettem volna be, mikor a jármű kicsúszott az útról és egyenesen belerepültem egy geci nagy fába. Majd... semmi.

Szédülten ébredtem fel. Rohadtul nem emlékszel semmire, hogy hol vagyok és miért, csak arra, hogy anyám és valami nővér az arcomba liheg.
-Reni. Hívjátok ide Renit!-ennyit tudtam mondani.