Utóirat: Utállak

1.rész

Idegesen pakoltam be a kartondobozba a cuccaim maradékát. A költöztető autó már a házunk előtt állt. Még csak három hete lettem tizenkilenc és két hete tervezem a költözést. Nem gondoltam volna, hogy ilyen stresszes dolog lesz. Szerencsére nagyon sok segítségem van. Az egyetemi szaktársaim, a szüleim, a bátyám és a húgom. Bár ő még csak tizennégy de így is lelkesen segít. Nem tudom lehet-e köze ahhoz, hogy be foglalja a szobám.
-Minden meg van? - lépet be anyu a szobába.
-Igen. - ragasztottam le az utolsó dobozt.
-Nem gondoltam volna, hogy eljön egyszer ez a nap. - igazította meg a blúzát.
-Jajj anyu... - fogtam meg a vállait. - Azért biztos,hogy számítottál rá.
-Igen. - nevetett. - de még a bátyád is itthon él pedig már huszonkettő.
-Azért él itthon mert a kedves barátnője kidobta a lakásukból. - néztem bele a tükörbe.
-Aurora- nézet ki az ablakon.
-Mi az? - fordultam felé.
-Itt a lakás tulaja.
-Mi? - szaladtam le a lépcsőn ki a ház elé.
-Mr.Hudson. - fogtam kezet.
-Bocsánat. - túrt a zsebébe. - elfejeltettem ezt. -
Elővett egy kulcsot.
-Ez a lépcső ház kulcs. - tette bele a kezembe. -Csak ha be akarna valahogy jutni.
-Köszönöm. - mosolyogtam hálásan.
-Ja és a fiam is a házban lakik ha bármilyen kérdése van és nem ér el kérdezze a fiam. - azzal beült a kocsijába és elhajtott.
-Ez meg ki volt? - lépet oda mögém David.
-Bátyám, - fordultam meg a kulccsal a kezembe. -a tulaj. - kerültem ki.
-Minden kész van . - mutatott a költöztető autóra.
-Oké - néztem a kulcsom.
-De ha meg gondoltad magad szívesen beköltözők én. - nevetett.
-A még mit nem. - bokszoltam bele a vállába.

Vissza mentem a házba a kistáskámért.
-Jól van. - léptem a költöztető autó elé.
-Ígérd meg, hogy gyakran haza látogatsz! - ölelt át anya.
-Anya a belvárosba megyek nem Hawaiira. - nevettem.
-Szia Lucy! - öleltem át a húgom. - Igen megkaphatod a szobám.
-Ez azzzz! - bokszolt a levegőbe.
-Cső bratyesz! - ököl pacsiztam vele.
Beültem az autóba és hosszan integettem a családomnak. Apától ma nem tudtam elbucsúzni remélem nem sokára haza jön az üzleti útról.

-Köszönöm! - pakoltam a bejárati ajtóm elé a sok dobozt és elköszöntem a költöztető autó sofőrjétől. Bőven lesz dolgom a héten.
Kinyitottam a zárat. Kétség kívül gyönyörű volt a lakás. Letisztult fehér konyha, márványos fürdőszoba. Csoda szép nappali egy rohadt kényelmes kanapéval, a háló fehér falak, óriási ablakok, éjjeli szekrény és egy hatalmas francia ágy. Mielőtt ide költöztem egy sminkes asztalt vettem, ide mennek a sminkjeim és a parfümök, testpermetek. Az arcápolási termékek egyértelműen a fürdőbe mennek. Annyi tervem van még de jó ég.
Miután bepakoltam az összes bedobozolt cuccom elkezdtem össze söpörni a lépcsőházat, elégé nagy port hagytam. Ekkor hallottam, hogy valaki vagyis inkább valakik jönnek fel a lépcsőn.
-Aaa haver az tök menő. - jött fel a lépcsőn két egy korú, magas fiú. A különbség az volt, hogy az egyiknek barna a másiknak szőke haja volt. Az utóbbi így szólt:
-Nem is tudtam, hogy új takarító nőd van. - nevetett.
Próbáltam nem foglalkozni velük.
-Mondjuk elég jó a segge vajon mit rejthet még. - nyalta meg a szája szélét.
Ekkor felegyenesedtem és felé léptem.
-Nevem Aurora Twice nem takarító nő. - tettem keresztbe a kezeim. -És igen tényleg jó fenekem van csak egy a bökkenő, hogy az olyan tuskók mint te nem kaphatják meg. - azzal bementem a lakásba és magamra zártam az ajtót.
-Fasz fejek! - löktem el magam az ajtótól.
Hirtelen csengettek. Óvatosan kinyitottam az ajtót.
-Szia! - köszönt nekem Emily.
-Jajj szia! - öleltem át.
-Jöttem segíteni kipakolni. - belépet. - huuu gyönyörű ez a lakás.
-Köszönöm.
-Mikor jöttél át ide?
-félórával ezelőtt hozott át a költöztető.
-Na jó - csapta össze a tenyerét. - kezdjük.
Nagyjából kipakoltuk a dolgaim. Szerencsére sok minden be épített volt pl: konyha szekrény hűtő de a kedvencem a gardrób szoba volt. A hálóból nyílt sok férőhely volt benne így könnyen be tudtam rendezkedni.
-Húú - dobta le magát a kanapéra Emily. - Nagyából végeztünk.
-A többit majd holnap megcsinálom. - dobtam le magam én is.
-De... - pattant fel.
-De?
-Ünnepelni kell! - ment a táskájáért.
-Jajj Emily!
Két perccel később egy üveg bor volt a kezébe.
-Avassuk fel a lakást és a boros poharaid. - ujongott.
Töltött nekem is és magának is egy-egy pohárral.
-Kocc! - érintettük össze a poharainkat.

Egy pohárral terveztünk inni de végül több lett belőle.
-Úristen! - nevettem.
-És arra emlékszel amikor Mr.Simth kidobott az órájáról mert elkezdtünk szájfényezni magunk. - Nevetett Emily is.
-Az is egy jó pillanat volt. - húztam le a maradék borom. -Mennyi az idő? - néztem rá a telefonomra.
-Mennyi? - dőlt hátra a barátnőm.
-Hajnali fél négy van.
-Még szerencse,hogy szombat van.
-Na jó elég. - vettem ki a kezéből az újra töltött boros poharat. -Folytassuk a pakolást.
Már vagy félórája pakoltuk a maradék cuccot de még így is volt egy csomó.
-Sosem végzünk. - sóhajtott Emily.
-Már nincs sok hátra! - nyitottam ki egy újabb dobozt.
Hirtelen csengettek.
-Mindjárt jövök! - indultam el a bejárat felé.
Lassan kinyitottam az ajtót.
-Hát te meg ki vagy? - dőltem neki az ajtó félfának, nem tagadom kicsit másnapos voltam.
-Posta! - nyújtott oda nekem pár levelet. - hozzám dobták be.
Elvettem tőle.
-Oh már tudom, neked van az a bunkó haverod. - nézegettem a leveleket.
—Igen. - indult el a bejárati ajtaja felé ami velem szembe volt.
-Ja te vagy Mr.Hudson fia. - csaptam a fejemre.
-Igen William Hudson. - még mindig hátal állt nekem. - te pedig Aurora Twice.
-A bemutatkozásnál illik egymás szemébe nézni! - oktattam ki.
-Jajj nehogy már egy ilyen kis csitri oktasson ki. - azzal becsukta maga mögött az ajtót.
Ez egy fasz fej. Mármint megértem, hogy a tulaj az apja és teljesen ingyen kapott egy lakás biztos semmilyen számlát nem kell fizetni mert apuci megoldja.
-Ki volt az? - kiváncsiskodott Emily.
-Csak az új szomszédom, eléggé seggfej.
-Az új szomszédok mindig seggfejek. - karolt át.

Délelőtt tizenegyre végeztünk minden kipakolni valóval, még így is van csomó tervem. Képek a falra dekorációk stb....
-Köszönöm a segítséget! - köszöntem el a barátnőmtől.
-Bármikor! - ölelt át. - a bármire szükséged van hívj!
-Okés!
-Szia!
-Szia! - azzal becsuktam az ajtót.
Amúgy elkell mennem élelmiszer boltba de nem akartam Emilyt magammal rángatni így inkább nem szóltam neki. Összeszedtem a cuccaim és elindultam.
Azért választottam ezt a lakást mert közel van az egyetem és a munkahelyem is egyaránt, illetve van egy kisbolt is a közelben. Elsétáltam oda.
-Köszönöm! - léptem ki a boltból.
Nem gondoltam volna, hogy ennyi minden van itt egy óriási zacskót sikerült megtömnöm. Ma este pizzát szeretnék sütni. Első sütés az új lakásba.
Amikor elkezdtem közeledni a ház felé megpillantottam a szembe szomszédom Williamet. Épp valami nő szájába logót. Nem foglalkozva velük elmentem mellettük.
-Te jó ég! - szóltam halkan. Baszki Aurora olyan hülye vagy.
-Valami baj van? - engedte el a csajt William.
-Nem dehogy! - babráltam a kulccsal amit nem tudtam betalálni a zárba.
-Jézusom! - kivette a kulcsot a kezemből és elfordította a zárba. - Tessék! - dobta vissza a kulcsot amit elejtettem ez által.
-Hm. - nevettek össze a nőjével.
-Nagyon vicces volt! - léptem be a házba és felmentem a lépcsőn minél hamarabb, hogy ne találkozzak velük újra. Miután konstatáltam, hogy biztonságban vagyok kicsit megnyugodtam.
William Hudson egy seggfej.