Akane korábban azt hitte, hogy a karate edzés a megerőltető. Most döbbent rá, hogy az semmi volt ahhoz képest, ahogy halálistenként edzenie kellett. Szó szerint egyetlen csepp ereje sem maradt a nap végére és babzsákként terült el a földön. Mozdulni sem bírt.
- Köszönjük a segítséget! – hajolt meg Kaito a lány nevében is Amateraszu előtt.
A szellem viszonozta a gesztust, majd eltűnt. Valószínűleg visszaköltözött a kardba. Akanéval ellentétben ő egyáltalán nem tűnt fáradtnak, amit a lány egy kicsit igazságtalannak érzett. Ne úgy volt, hogy a kardja szelleme a lelke egy darabaj? Akkor miért csak ő fárad?
- Ügyes voltál.
- Ezt csak úgy mondod.
Kaito nézett rá egy darabig, ahogy szánalmasan elterült a földön, majd odalépett hozzá, hogy felsegítse.
- Nem hazudok neked. – mondta miközben átvetette a lány karját a vállán. – Szép munka volt, de itt az ideje pihenni.
- Csodás! Remélem, van kéznél valami sufni, ahol meghúzhatom magam!
- Ami azt illeti...
Ha volt valami, ami még az elmúlt hónapok eseményei után is meg tudta lepni Akanét, akkor az az, hogy szállást kapott az első osztag barakkjaiban, a halálistenek között. A szobája egy hosszú, kazettásfalú folyosóról nyílt. Kicsi, négyszögletű helyiség volt, de megvolt benne minden, amire szüksége lehetett.
Amint beléptek, azonnal elterült a kényelmes futonon, aztán befalta az ételt, amit Kaito hozott neki.
- Van külön étkezde, de ilyen állapotban jobb, ha itt maradsz.
- A halálistenek is esznek?
- Nincs rá szükségünk, de az ételek ízét érezzük és... a régi szokások nehezen múlnak. Az itt élők és szolgálók nagyrésze egykor élő ember volt.
- Biztos jó ötlet hogy egyáltalán ide jöttem? Mármint... Mi van, ha valaki kérdezősködni kezd?
- Nincs abban semmi különös, ha új tagok érkeznek az osztagba. A jelenlegi fedőtörténeted szerint ma soroztak be és még csak huszadrangú tiszt vagy. Kis hal. Nem zavarsz sok vizet. Így észrevétlen maradhatsz és senki nem fog gyanakodni.
Logikus. Hol lenne könnyebb elrejteni egy (helyettes) halálistent, ha nem a halálistenek között? Ha elbújna egy külön szobában valahol a gyakorlótéren és valaki véletlenül rátalálna, akkor az azonnal gyanús lenne, hogy bujkál. Így viszont csak egy volt a sok közül, senkinek nem szúrt szemet.
- Már így is sokat tudsz a Lelkek Világáról, de van azért még néhány dolog, amit el kell mondanom, hogy jobban be tudj épülni.
Akane a homlokához emelt kézzel tisztelgett a harmadiktiszt előtt.
- Igenis uram! – egy másodpercig tudta tartani a komoly arckifejezést, aztán kirobbant belőle a nevetés.
Kaito elhúzta a száját, ahogy a nevető lányt figyelte.
- Úgy látom mégsem fárasztott ki eléggé az edzés, ha van időd ennyit idétlenkedni.
- Túlságosan komoly vagy Kaito! – öltött rá nyelvet a lány.
- Azért mert én vagyok az osztag harmadiktisztje. Ez komoly felelősség. Komolyan is kell venni. Ha már itt tartunk! Mások előtt hívj Genshi Harmadiktisztnek.
- Ó! Akkor te nagy hal vagy ugye, Genshi Harmadiktiszt?
- Hát... úgy is mondhatjuk.
- Na és hogy lett belőled harmadiktiszt? – kérdezte Akane miközben egy darab sült halat tömött a szájába. Rágás közben sem vette le a szemét a vele szemben ülő fiúról.
ESTÁS LEYENDO
Akane, a helyettes halálisten - Bleach fanfiction
FanficOszaka egyik kerületében szokatlanul megnövekedett a lidércjelenlét. A főkapitány elküldi a harmadiktisztjét, hogy segítsen a városrészt vigyázó halálistennek és együtt derítsék fel, hogy mi lehet annak a különös energiának a forrása, ami ennyire vo...
