Az ördög markában

51

Zoe

El sem hiszem hogy végre velünk van Elena. Az éjszaka nagyon meghitten és nyugodtan telt . Szerencsére mehetünk is haza . A családunk többi tagja otthon vár minket .

- Indulhatunk szívem ? - kérdi Adam miután aláírt meg kifizetett mindent . Elena már a hordozóba pihent és arra várt hogy haza vigyük az apukájával . Nagyon cuki volt raja a macifüles sapi . Melegen öltöztettem hiszem kint hideg van .

- Igen , induljunk . A folyosón még elköszöntünk kedvenc orvosunktól de nem véglegesen . Adam egy nagy összegű csekket írt neki amit nem akart elfogadni de most a férjem nem engedett .

Kiérve a kórház elé megláttam mennyi testőr van itt .

- Szerelmem tényleg szükség van ennyi emberre ? - vártam a válaszát mert ő épp rakta be a hordozót az autóba. Az autónk körül vagy öt fekete öltönyös férfi állt .

- Igen , számomra a biztonságotok a legfontosabb. Tudod hogy még nem kaptuk el aki fenyegeti Elenát . Menjünk haza ott újra nyugi van . - homlokon csókol és engem is be segít az autóba hátra Elena mellé . Tudtam hogy igaza van így nem is firtattam tovább.

Adam vezetett mellette az egyik testőr, a többi be szállt a minket körülvevő autókba.

- Az út csendesen telt . Elena úgy látszik szeretni fog autókázni mert végig aludta az utat .Be kanyarodva a kapun megláttam családunk többi tagját akik izgatottan várták haza érkezésünket.

Míg nekem Taylor segített kiszállni Adam már nyúlt Elena hordozójáért . Meg melengeti szívem hogy már most mennyire védi őt .

Bent a nappaliba hatalmas lufik vártak minket . Az egész nappali fel volt díszítve . Én a meghatottságtól könnyeimet törölgettem közben a lányok közrefogva öleltek engem .

Rá következő fél órában mindenki megdédelgette Elená kivéve Taylor , mármint nem mintha nem szeretné a keresztlányát csak szimplán tarja még magát mielőtt teljesen megenyhülne . Roberta és Chloe most találkoztak vele először . Pót mamink miután megpuszilta a kis fejecskéjét vissza adta az apukájának miközben elmondta mennyire gyönyörű és hogy már most hasonlít ránk . Erre Adam rá is kontrázott hogy ilyen jó géneket örökölve csak is szép baba lehet .

Chloe türelmesen várta a nagy találkozást a kishúgával .

Adam kezében a babával le guggolt.

- Gyere ide Chloe ! - drága kiskutyám farok csóválva lépet hozzájuk közelebb . Mivel Elena eltűnt Adam félkarjába másikkal Chloe fejét simogatta hogy megnyugtassa . Tudta hogy óvatosan kel bánjon a babával . Egy szemernyit sem féltem hogy bántaná hisz mindíg is nyugodt kutya volt és imádja a gyerekeket . Fekete nózijával megszimatolta a haját és amennyire tudta körbe szaglászta . Mindenki csak csodálta őket.

- Jól van Chloe ügyes vagy ! - dicsérte meg Adam . Ezután én is magamhoz hívtam és megszeretgettem .

- Tényleg szép babát hoztatok össze . - dicsér meg legjobb barátnőm .

Válaszolni már nem tudtam mert Elena sírni kezdett .

- Szívem menjünk fel biztos éhes . - Adam arcára aggodalom költözött . Emilyvel össze nézve kuncogni kezdtünk mert még nem szoktuk meg Adamnak ezt a fajta viselkedését .

- Rendben , ránk fér a pihenés amúgy is . -Taylor közben már felvitte a cuccainkat .

Aisa oda szökkenve akár egy gyerek adott még egy puszit Elena lábára aki még mindíg töretlenül sírt.

Fent a szobánkban az ágy támlának dőlve kiszabadítottam a mellemet Elena ösztönösen kereste a cicit . Mikor megtalálta sírása is alább hagyott . Pici keze a mellemen pihent . Adam le ült mellém az ágyra és csodálattal nézte a kislányunkat .

- Annyira hálás vagyok neked szerelem . - szólalt meg végül .

- Ahogy én neked , így most már tényleg egy család vagyunk . - szabad kezemmel simogattam meg arcát amibe ő bele is helyezte azt .

- Szeretlek szerelmem ! - hajolt közelebb egy csókra. Az egész testem beleremegett ahogy ajkunk találkozott sosem hittem volna hogy lehet az ember napról napra szerelmesebb, de most már tudom .

Miután Adam és én elváltunk egymástól kislányunkat is megpuszilta aki még lelkesen evett . Az már biztos hogy jó étvágya van.

- Egy pillanat és jövök . - mondja Adam majd feláll és eltűnik a szobából . Nem tudom hogy épp hova tűnt de nem sokat kellet rá várnom mert kezében a kisággyal tér vissza .

- Szívem mit csinálsz ? - kérdezem tőle kuncogva .

- Át hozom az ágyát a kislányomnak nem akarom hogy olyan messze legyen tőlünk .

- Akkor minek a gyerekszoba Adam ? Én is szeretném hogy velünk legyen de azért van szobája és ott a bébi őr is .

- De életem , olyan kicsi , csak míg egy picit nagyobb nem lesz , jó ? - bólintottam hiszen így én is nyugodtabb leszek ha közelebb van hozzánk .

Miután én megetettem Elenát az apukája vette át .

- Szívem elmegyek zuhanyozni , meglesztek addig ? - kérdezem Adamtől . Sok könyvet olvastunk el együtt de most jövünk rá hogy a szülőségre valóban nem lehet felkészülni. Minden új és szokatlan .

Adam rám se nézve válaszol .

- Hát persze hogy meg , elvagy Apával nem igaz ? - kérdezi ezt úgy az újszülött lányunktól mint ha tudna válaszolni . De mikor meglátom Elenát mosolyogni tudom már most oda meg vissza van az apukájáért ahogy én is .

Mondanám hogy a zuhanyzás gyorsan ment de akkor hazudnék . Vannak még fájdalmaim a szüléstől , de minden fájdalmat megért .

Mikor vissza érek a szobába Elena már a kiságyában alszik . Adam meg egy száll bokszerban fekszik az ágyunkon .

- Hát szia ! - végig nézek a férjem testén és tudom ezt soha nem fogom tudni megunni .

- Jól vagy szerelmem ? -kérdezi miután felállt és mellém lép .

- Igen , csak még fáradt vagyok . - bújok a mellkasához . Forró bőre megmelegít engem is . Illata még most is a kedvenc illatom .

- Búj be az ágyba pár perc és én is jövök . - homlok puszit ad , be segít az ágyba . Egy kacsintás után eltűnik a fürdőszoba ajtó mögött .

Valóban csak pár percet volt , törölközővel a derekán jelenik meg . Én szó nélkül csurgatom rá a nyálam . Nem tudnám eldönteni most kettőnk közül melyikünk a préda.

Ő mindent tudó mosollyal néz rám . Felfalnánk egymást de tudjuk ennek nem most jött el a pillanata .

Sziasztok , remélem okozok nektek ezzel egy kis boldogságot hogy itt a következő rész . Már tényleg nagyon a végén járunk . Ha minden jól megy egy vagy két részt tervezek még megírni és utána le zárul Adam és Zoe története . Addig is puszi nektek .