Tiszta szívből szerelem

Az utazás

Nos, hol is kezdjem? Szóval a héten (azaz holnap) végre megyek életem első nyári táborába. Legjobb barátnőm Noémi is velem tart. Reggel nagyon korán fel kell kelnünk, hogy időben kiérjünk a reptérre mivel ha lekéssük a gépet akkor ugrott az egész tábor. Már össze is készítettem a csomagomat amit most gyorsba be is rakok a csomagtartóba, hogy reggel majd ne ezzel húzzam el az időt.
*másnap reggel*
-Úristen el fogunk késni! -kiáltottam fel amint megpillantottam a telefonomon az időt.
-Azonnal fel kell hívnom Noémit! Remélem nincs lenémítva a telója.
*Noémi már elkészült és sikerült egy pár perc késéssel felszállni a gépre*
-Huh, már azt hittem, hogy lekéssük. -mondta Noémi megkönnyebbülten.
-Ne is idegesíts most koncentrálok! -förmedtem rá.
-Neked most mi a franc bajod van? -érdeklődik Noémi.
-Semmi csak már nagyon izgulok, remélem egy srác sem lesz szerelmes belém vagy ilyesmi. -jegyeztem meg kicsit ijedten.
*pár óra múlva le is szállt a gép és megérkeztünk *
(Csörög a telefon)
-Igen? -szóltam bele félénken.
-Gyertek már itt várlak titeket a reptér előtt! -kiabált bele a telefonba a táborvezető.
-Rendben megyünk! -tette hozzá Noémi.
*odaértetek a kocsihoz*
-Uram isten mióta néz ki ennyire jól a táborvezető? -suttogta a fülembe Noémi miközben bámulta a pasit.
-Te normális vagy? Megvan a pali vagy úgy 22 éves! -figyelmeztettem nyugodtan Noémit.
-Nem baj nem olyan nagy a korkülönbség, 17 vagyok és nemsokára 18!! -suttogta halkan és idegesen a fülembe.
-Na most akkor be szálltok vagy gyalog akartok jönni? -türelmetlenkedett a táborvezető
-Jövünk már! -mondtam neki.
-Hogy is hívnak titeket? -kérdezi tőlünk kíváncsian.
-Engem Mirának hívnak, őt pedig Noéminek. -válaszoltam a kérdésére normálisan.
-Ha nem haragszol meg Mira akkor nem bánnám ha Noémi ülne be mellém! -jelentette ki mosolyogva.
-Persze nyugodtan üljön csak előre, én úgy is csak hátul szeretek ülni! -válaszoltam neki reménykedve hogy Noémi megragadja a lehetőséget és beszélget vele.
-Elnézést kérek, hogy késtem csak nem találtam a csomagom! -szólalt meg mögülünk egy hang.
-Semmi baj szállj be hátulra Mira mellé! -jelentette ki a táborvezető.
-Ugye nem zavar ha melléd ül? -kérdezi meg tőlem a táborvezető.
-Nem zavar. -mondtam neki.
-Szia, én Marci vagyok! -mutatkozott be nekem a csávó.
-Szia? -köszöntem neki vissza de elég fura volt számomra a szitu.
*el indultunk*
-Azt vettem észre, hogy egész úton engem bámul Marci remélem nem szeretett belém, el kell kerüljem ha megérkezünk az biztos! -írtam idegesen Noéminek.
-Adj neki egy esélyt! Csak nem olyan rossz! -írta vissza Noémi.
*lassan meg is érkeztünk a táborba*