A titokzatos fiú

Jön egy srác a suliba?!

Kedves emberek akik megtalálják ezt a szerzeményt Amy Walton vagyok és  szeretnék beszámolni neked az életemről hogy mi hogyan változott meg és miként.

Szóval mint minden reggel a suli miatt 6:30-kor kelek. Felkelek azért hogy újra és újra megfeleljek másoknak, hogy újra azon agyaljak, hogy most ugyan mit gondolnak rólam.
De ahogy ezen gondolkodtam eltelt 5 perc a "drága" életemből. Ez a kis röpke 5 perc gondolkodás után a szekrényem felé vettem az irányt és össze tettem az outfittem.
Nagyon egyszerű volt ez a szett egy szürkés farmer rövidnadrág és egy fekete vékony pántos felső mert nagyon meleg nyári napnak tűnt a mai is.nGyors fel is vettem és ezek után mentem a fürdőbe és fogat, arcot mostam és megcsináltam az arcápolási rutinom.
Miközben ezeket csináltam feltűnően sokat pittyeget a telefonom de nem igazán foglalkoztam, vele hisz tudtam úgysem nekem szól.
Miután ezekkel végeztem siettem vissza a szobámba (nehogy szokásosan el késsek) a sminkem megcsinálni. De annyira kíváncsi voltam hogy miről megy a dumcsi hogy meg néztem a telefonom és az osztály csoportban a legpletykásabb lányok majd meg haltak.
Nem értettem, hogy mire ez a nyávogás mert amúgy is ilyenek de most nem ismertem rájuk, szóval kicsit jobban bele olvastam miket irkálnak ezek az idióták.

Ahogy olvasgattam és keresgettem hogy miről is lehet szó pont rá bukkantam
  -MI??? JÖN EGY SRÁC A SULIBA? - akkadtak ki a szemeim a mondatot elolvasván.
Nem tudom én sem hogy miért lepődtem meg ennyire ezen hisz itt Los Angelesben elég sűrűn fordulnak meg új arcok na mindegy.
Tippelhettek mennyi lehetett az idő. Ó igen Amy Walton ismét késésbe verte magát. 7:18  perc volt és  7:30- kor jön az iskolabuszom. Elkezdtem kapkodni és éppen hogy időben be tudtam fejezni a sminkem és egy "szolidabb" latina makeupot tudtam összehozni bár nem is akartam túlzásba vinni és így legalább nézek is ki valahogy.
7:29 volt szaladtam le az emeletről. Egyedül voltam mint minden egyes nap szóval nem volt kitől elköszönnöm..
A kulcsot gyorsan a kezembe, táskám a hátamra vágtam és nyitottam ki az ajtót amilyen gyorsan csak tudtam és ugyan olyan gyorsan zártam is be.
Mire be zártam a busz is oda ért úgyhogy haladtam is a buszhoz és miközben szálltam fel a buszsofőr így szólt hozzám:
- Nyugodjon meg Amy időben van! Gratulálok! - nevett aranyosan. Én ezt egy kedvesnek mondható mosollyal reagáltam le.
Majd a szokásos helyre ültem le balról az ötödik ülés és természetesen az  ablak felöli és megfesülködtem mert arra nem igazán maradt időm.
Egy 10-5 perces buszozás után megérkeztünk az iskolába és ahogy az ajtón be léptem mintha a bolondok házába tettem volna be a lábam. Az összes lány nem fért bele a bugyogójába annyira megvoltak kergülve.
Először nem jutott eszembe hogy miért de rá jöttem és miközben ezen gondolkoztam egy ismeretlen hang szólt hozzám
- Szia...