Várod már?

28. F E J E Z E T

-Megérkeztünk! -szóltam neki, amikor a lakásom elé értünk, majd elővettem a kulcsom, és kinyitottam az ajtót, és beengedtem őt a lakásba. Rebivel beszéltem, azt mondta Máténál vannak, és ha hazaérek átugranak, szóval felhívtam, és már el is indultak. -Menő lakásod van! -dicsérte meg Kata, aminek igazán megörültem, hiszen egy lánytól, akinek ilyen ízlése van, jó hallani a dicséretet. -Kávét kérsz? - tettem fel a kérdést Katának, aki épp a falon található képeket nézegette. -Lehet köszi. Ezeket te festetted? - kérdez vissza teljes meglepettséggel, mire őszintén felnevetek, hiszen nem ilyen jellegű kérdésre számítottam tőle. -Oh, dehogyis, én nem tudnék így festeni, elfogynak a türelmem. -közöltem nevetve, majd ő is felnevetett, és kivittem a kávékat az ebédlőasztalomra, és így vártunk Rebire, és a két fiúra.

-Megjöttek! -indultam el az ajtó felé, hogy beengedjem a vendégeimet, mikor Kata épp egy kortyot ivott a kávéból, és zavartan eltávolította az úgynevezett ,,kávébajuszt" ,és a haját kezdte el igazgatni a tévét használva tükörnek.
-Sziasztok, gyertek beljebb! -üdvözöltem őket, Rebinek pedig egy hosszú ölelést is adtam, hiszen ez elmaradhatatlan. Máténak és KDS-nek adtam két puszit, és beinvitáltam őket a nappaliba, ahol Kata már várt rájuk.

Egyből kiszúrtam, hogy Máténak nem tetszik a dolog, de nem érthetem, miért nem szimpatikus neki egy olyan lány, mint Kata. Rebi viszont illedelmesen kezet fogott vele, és bemutatkoztak egymásnak, KDS-sel úgyszintén, aki egy kicsit vissza volt fogva, ugyanis Rebi gondoskodott arról, hogy eszébe se jusson jobban megnézni Katát. Ám KDS hiába volt intelligens, mégis távolságtartó, Rebin mégis láttam valamit, ami nem tetszik neki az egész szituban. -Én elmennék mosdóba, Lea, megmutatnád hol van? - kérdezte Máté gyorsan, és lényegretörően, nekem pedig egyből leesett, hogy nem a mosdó érdekli. -Hát persze. Gyere. -invitáltam magam után, majd miután már nem láttak a többiek, megragadta a karomat, és húzott maga után.

-Most komolyan elhívtad ezt a.. ezt a nem is tudom minek nevezzem valakit? -nézett mélyen a szemembe, a szemei olyan zöldek voltak, mint az angol gyep. Egyszerűen nem érdekel, mit gondolt, csak meredtem a szemeibe, és egészen elvarázsolva éreztem magam a helyzettől. -Miért? -nyögtem ki nagy nehezen, és szemmel láthatóan ő nem volt abban a helyzetben, hogy annyira el legyen varázsolva, mint én voltam, hanem továbbra is aggaszott a kérdéseivel. -Mert ez egy hülye kur... -kezdett bele, mikor a szájára tettem a kezét, mert Rebi türelmetlenül kopogtatott az ajtón. -Gerlepár, én nem tudom mit csináltok odabenn, de gyertek ki, mert a házigazdával beszédem van! -adta ki parancsba Rebi, majd Máté kiment az ajtón, ám nem ment vissza KDS hez és Katához, hanem megvárt az ajtó előtt, Rebi pedig bejött hozzám a fürdőszobába. -Lea, ki ez? -szegezte nekem a kérdést egyből a közepébe csapva, és igazából köpni-nyelni nem tudtam, hiszen féltem, hogy Máté mellett Rebi is megharagszik rám. -Egy barátnőm az egyetemről, baj, hogy elhívtam? -estem kétségbe azonnal, majd Rebi megfogta a kezem, rásimított, és közölte, hogy egyáltalán nem baj, és nyugodjak meg, nem fog lekiabálni.
-Leus, semmi gond nincs. Csak egyszerűen..valami nem szimpatikus ebben a lányban. Annyira látszik rajta, hogy egy utolsó.. -lendült bele a beszédbe, amikor a kis ajtón Máté lépett be, és folytatta a diskurzust. -Én is ezt mondtam. -jelentette ki határozottan. -Hónapok óta írogat nekem, és az összes barátomnak, hogy közel kerüljön hozzám, és mindenki tudja róla, hogy egy álnok kígyó. És igen Bekike, hiába nézel, a kis kéjdikédet is megkörnyékezte, igen, már a kapcsolatotok alatt, de rohadt nagy szerencséd van ezzel a nyomorékkal, aki leszar mindenkit, mert ugyanazt tette vele is, amit másokkal; ignorálta. Szóval ha valamikor is féltékeny lennél, jó tanács: ne legyél, mert ha már szóbaáll veled, jelentesz neki valamit, nem még ha összejön veled.  -kacsintott Máté, majd egy extrém gyenge ütögetést végzett el Rebi arcán, aki égésig pirult a hallottaktól.