Ártatlan kívánság/Lando Norris f.f/

13

Miután a fiúk meghalloták a nevet,nem reagáltak semmit,mert nem tudták ki az szóval megmutattam nekik instagrammon a srác profilját.

-én ezt ismerem-szólalt meg George,mindannyian meglepődve néztünk rá

-csak most nem jut eszembe a neve-mondta

-hát akkor gondolkodj-vágtuk rá mind egyszerre

-basszus....tudom,ő az exemnek a testvére volt-mondta

-akkor gondolom tudod hol lakik-mondta Lando,és erre az összes fiú bólogatni kezdett

-srácok,erre semmi szükség,nem kell semmit se csinálnotok vele-mondtam

-de,mert szeretünk és nem akarjuk,hogy ez mégegyszer ez történjen veled-mondta Pierre

-köszönöm srácok hogy ennyire aggódtok értem de megoldom egyedül is-mondtam

biztos-kérdezte Lando

-biztos-válaszoltam

Egy hatalmas csoportos ölelésbe kezdtünk,aminek az lett a vége hogy nevetve egymás hátán a padlón kötöttünk ki.

-amúgy hány óra van-kérdezte Pierre

-nyolc-mondtam az órámra nézve

-hát akkor azt hiszem itt az ideje menünk-mondta Carlos

-hát akkor sziasztok srácok,lehet hogy holnap nem találkozunk már mert korán megy a gépem vissza Magyarországba-mondtam szomorúan

-aztán el ne felejts majd minket-kacsintott Charles

-titeket lehetetlen lenne-mosolyodtam el

Minden fiútól egyesével elköszöntem és elhagyták a szobámat kivéve Landot.