Emilie Ford
- Emilie hagyj már! - mondta mikor rám nézett aztán szerintem rájött. - Emilie? - ugrott fel és megölelt. - Hiányoztál!- Te is nekem drága. Gyere lépjünk meg Lilytet! - mosolyogtam és hozzá is bekopogtam.
- Tanulok! - kiabált. Ma senkit nem lehet zavarni? Kicsit furcsa, hogy elsős létére egyedül tanul, de rettentő önálló kislány pici kora óta.
- Szia. - léptem be, mire felém kapta a tekintetét.
- Emiiiii! - sikított és rögtön hozzám szaladt. Mind a két húgomat ölelésbe zártam. Rettentően hiányoztak.
- Sarah szedd össze magad egy óra múlva jelenésünk van. - mondtam határozottan, amikor kiörültük magunkat és lesétáltam anyához. Lebeszéltem vele mindent és hála Istennek beleegyezett.
- Engem nem visztek? - szaladt le Sarahval együtt Lilyt is.
- Téged holnap picim. - nyomtam egy puszit a fejére és felkaptam a kocsi kulcsot. Még sajnos nem tudtam autót venni magamnak és azt nem szerettem volna, hogy a szüleim ennyit költsenek rám így letettem a jogsit, de még saját autót nem vezetek.
- Hova is megyünk? - kérdezte Sarah és furcsáltam, hogy nem ellenkezett.
- Fodrászhoz. - vontam meg a vállam.
- Minek? - értetlenkedett.
- Egy kis csajos átalakulás. - kacsintottam.
- Féljek?
- Nincs rá szükség! - nevettem el magam. Nemsokára oda is értünk a kis fodrászatba, ahova kicsiként imádtam járni anyával. Rám is rám fér a változás, de Sarahra még inkább, így a csalódás után talán kicsit újabb erőre kaphat.
- Emilie? - csillant fel Mrs. Jackson szeme.
- Csókolom! - mosolyogtam. A nő megölelgetett aztán megkérdezte mi az elképzelésünk.
- Kezd te Emi én addig kitalálom mit szeretnék. - nézett rám Sarah félve.
- Én egy fekete festésre gondoltam és nagyjából idáig levágni. - magyaráztam el nagyjából az elképzelést és a vállam felé mutattam, hogy rövid hajat szeretnék.
- Nagyon jól fog állni! - mondta Mrs. Jackson.
- Reméljük! - nevettem fel félve. Nem nagy váltás, a hajam amúgy is sötét barna, de ahogy készen lett egyszerűen instant szerelem. Ez százszor jobban áll, mint az eredeti hajszínem.
- Nagyon bomba! - visított fel Sarah. Én hirtelen nem értettem mi baja, de sikerült felfognom.
- Na és te döntöttél drágám? - fordult a húgom felé kedvesen az asszony.
- Fogalmam sincs.. - rázta meg a fejét.
- Szerintem egy fufru nem ártana és lehetne melírozni is. - mutogattam össze vissza.
- Ez nem is rossz. - bólintott Sarah.
- Akkor kezdjük! - csapta össze a tenyerét Mrs. Jackson.
Egy-két óra múlva megújulva léptünk ki a kis üzletből.
- Gyere. - húztam egy kávézó felé, ami három éve még az egyik kedvencem volt, ez most sem változott. Iszonyat finomak a kávék és a sütik is egyaránt.
- Basszus.. - húzta be a nyakát Sarah és könnyek szöktek a szemébe.
- Mi az? - forgolódtam, aztán megláttam miről is van szó. Josh és az új csaja pont beléptek a kávézóba. - Fuhj! - szólaltam fel kicsit lehet hangosabban a kelleténél.
YOU ARE READING
Még mindig szeretlek
Romance~Befejezett~ Az utolsó szeretlek II. kötete. Mikor az ember azt hinné nincs folytatás, ennek itt és most örökre vége, de persze a sors ismét közbeszól. - Több, mint három év eltelt! Jegyes vagy nem állíthatsz csak így be, hogy te még mindig szeretsz...