Stray Kids oneshots |KÉRÉSEK SZÜNETELTETVE|

~Minsung~ 18+

~Jisung szemszöge~

Egy gyors bemutatkozás magamrol. Han Jisung vagyok 17 éves és édesanyukámmal élek. A testvérem az már nem lakik velünk mert elköltözött. Nem tudom mit kéne még mondanom, még talán annyit, hogy a tanulmányi eredményeim jók nem vagyok strébel de hülyese. De akkor kezdjük is el egy unalmas pénteki napot.

-Jisung gyere enni!- hallotam meg anyám hangját.
-Megyek! Gyorsan fel öltözzök és megyek!- orditottam vissza.

Mikor felöltöztem lefutottam majd gyorsam meg ettem a reggelim és indulhatam az iskolába.
-Szia anya!- köszöntem el anyukámtol és nyomtam egy puszit az arcára.
-Ja és finom volt a reggeli! Köszönöm!
-Nincs mit! Vígyáz magadra! Legyen szép napod!- köszönt el tölem.

Szinte futottam a buszra mert késésben voltam de elértem. Miútán be értem az osztályomban lehuppamtam- ami inkább esés volt - barátom mellé.
-Szia Felix! Hogyan aludtál?- köszöntem.
-Szia Jisung! Egész jol? Te?
-Mmh még azért tudnék aludni.
-Várjá Jisung neked lekváros a szádszéle?- kérdezzte majd az ujjával le törölte a kaja maradékot a pofimrol.
-Ez egész ideig nem vettem észre?!- akadtam ki.
-Jézusom nagyom ciki vagyok!- temedtem a kezembe az arcom.
-Semmi baj, elöfordul.- kezdte Felix simogatni a hátam.

Időközben be csöngettek és a tanár is be toppant. A napom nagyon unalmasan és lassan haladt de túl éltem.
-Van kedved át jönni?- kérdezztem meg barátom amikor is haladtunk ki az iskola kapun.
-Mmh szerintem nem, ma találkozom Hyunjinnel de szerintem holnap jó nekem.
-Okéska, majd írj mikor leszel szabad. Szia Felix!- köszöntem el egy öleléssel.
-Szia Hannie!

Mikor haza értem anyám fösztje fogadott aminek nagyon örültem mert már éhes voltam nagyon.
-Szia anyaa! Mi az ebéd?
-Szia édesem! A kedvenced van ma.- mondta mosolyogva.
Le ülltem az asztalhoz és már elöttem is volt a friss meleg étel.

-Ja tényleg ma vendégek jönnek hozzánk este hatra szoval majd segíts össze készülödni.
-Rendben.
Gyorsam meg ettem a kajám majd felmentem le raktam a cuccom és mentem vissza anyumhoz.

~Time skip~
~Kb este 6~

-Jisung gyere le, meg jöttek a vendégek!- ordibált fel anyám.
-Megyek!
Gyorsan még felvettem a maradék kiegészitőtt amit fel akkartam venni majd rohantam le.
-Itt va- nem tudtam be fejezni a mondatom mert egy nagyon helyes pali állt anyám mellet és gondolom a szüllöje mellet.
-Jisung ő Minho. 1 évvel idősebb mint te szoval biztos gyorsan meg lesz a közös hang.
-Szia Lee Minho vagyok.- hajolt meg ellötem.
-Sz-szia én Han Jisung.- én is hajoltam meg.
-Van már kaja szoval szerintem együnk.- törte meg a rövidke csendett anyum.

Végül mellém Minho üllt és elénk a szülleink. Természetes finom volt a kaja és tudtunk is beszelgetni Minhoval aki így elsőlátásra nagyon aranyosnak vélem.
Kb 10 perc telt és a deszertett eszem mikor is egy kezet éreztem meg a combomon. Szinte azzonal vöröslett az arcom és néztem Minhora aki csak mosolygot rám. Végül nem zavartattam magam és ettem tovább majd az a bizonyos kéz meg markolta a combom majd halatt feljebb.
-Kicsit fáj a fejem fel megyek a szobámba pihenni.- kelltem fel az asztaltol.
-Jisung jól vagy? Kell gyógyszer?- kérdezte anyám agodva.
-I-igen jól vagyok.
-Picit vörös is vagy? Nem vagy lázas? De ha tényleg nagyon rosszul vagy akkor menj nyugodtan fel.
-Rendbem, köszönöm az ételt.

Azzonal fel rohantam a szobámba és kis láppámat fel kapcsoltam majd az ágyamra ülltem és probáltam rendezni a légzésem. És írtam Felixnek de nem válaszolt.
-Jisung, Minho vagyok hozztam gyógyszert. Bejöhetek?- hallotam egy kopogást és egy hangot.
-P-persze, gyere csak.

Majd be nyított Minho és még jobban dobogni kezdett a szívem és a pillangok a hasamban össze vissza repültek.
-Tessék vedbe.- adta a kezzembe a gyógyszert és egy pohár vizet.
-K-köszi.

Azt hittem ki is megy helyette leüllt mellém az ágyra.
-Tudom jól, hogy nem azért jöttél fel mert rosszul vagy. Ennyire zavarba ejtett amit csináltam? Hmm?- szolalt meg Minho párperc múlva.
-Folytassam?- erre már oda kaptam a fejem és ezt kihasználta Minho és az ajkamra hajolt.
Majd el döntött az ágyon és kezeim le fogta az ágyhoz.
Szinte kicsókolta a lelkemet is belölem.
-M-minhoh szerintem már gyanusak vagyunk. Menjünk vissza.- mondta mikor el váltunk egymás ajkátol.
-Azt akkarod, hogy itt legyek áló farokal a szülleink mellet? Mert én biztos nem megyek így vissza, de ahogy látom te se vagy nagyon nyugalmi állapotba.- mondta majd az ágyékomra símított amire egyett sohajtottam.
-Mmh de ezt nem szabadna. Mivan ha meg hallanak minket? Vékonyak a falak.
-Ne agodj annyit. Gondolom szűsz vagy és azért agodsz ennyire.- erre nem válaszoltam csak el forditottam a fejem.
-Ezt igennek vesszem.- mondta egy mosolyal az arcán.

Miútán nem válaszoltam neki a nyakamat kezdte puszikal és szívásokkal ellepni.
Majd polomat is levette rólam. És mellem kezdte masszirozni és azt is puszilgatni.
-Mmh hyungh.
-Tetszik neked Sungie? Hmm?- kérdezzte pervez mosolyal.
-I-igenh!- nehéz volt kimondani de nagy nehezen kínyögtem azt amit várt tölem.
Még kicsit dolgozott a felső testemen majd a saját polóját is le vette és meg láttam a kidolgozott testét.
-Meg foghatom a kockáid?- azt hittem nem fogom ki mondani de na sikerült.
-Igen.- mondta egy kisebb kuncogással a végén Minho.

Nem haboztam azzonal fel vezzetem a kezeim a kockáira és simagattam néha fel vezzetem a kezzeim a melléhez de az nagyon nem érdekelt.
Miútán kicsodálkodtam magam addig Minho se tétlengeted levette rólam a nadrágot és alsomat is.
-Van síkositod?
-N-nincs.
-Igazábol nem csodálkozzom. Nagyon kis ártatlan vagy szoval fura lenne ha lenne nálad.- majd be nyálazta 3 ujját és azokat azzonal fel vezette belém.
-Picit várj kérlekh nagyon fáj.
Kicsit várt majd ujjait elkezdte kibe húzogatni bennem ami egy idő útán nem fájt annyira. Addig váltottunk pár csókot amibe csomoszor bele nyögtem.
-Ahh otth mmh!
-Jaj végre meg vagy Jisungie.
-Mmh Minh!- múszály volt valamibe kapaszkodnom szoval Minho hátába martam mancsaim.

Ez a "kisebb" tágítás egy ideig el tartott mert már egyszer sikeresen el élveztem.
-Szerintem már készen állsz babám.- majd kíhúzta Minho az összes ujját és mindkét nadrágját levette magárol és farkát a lyukamhoz helyezte.
-Mehetek?
-Mmh igenh!

Majd azzonal belém hatolt azzal a nem kicsi méretével.
-Mmh Sungie nagyon szűk vagy és meleg.
-Ahh hyungh ahhm...mmh! Mozoghatsz!- ahogy ki mondtam mozogni kezdett bennem ami eszméletlen jó volt.
Egyben volt kemény és egyben ovatos vellem tudta jol, hogy nekem ez az első alkalmam.
Közben megint szétkarmoltam a hátát és húztam le egy csókra.
-Ahh gyorsabbanh kérlekh hyung!
-Remdben de megh ne bándh édesem!- majd gyorsabban húzodott be meg ki bennnem.

-Ahh otth mégh ott mmh kérlekh!- mikor is el találtam bennem azt a kellemes pontott fen akadtak a szemim és úgy nyögtem tovább.
-Imádom a hangod Jisungie. Olyan édesen nyögsz.
Majd kíhúzodott belölem és le ült az ágyra és meg várta amig beleüllök a farkába.
-Lovagolj meg édesem.- kéréset amilyen gyorsan de azzonal meg tettem.
-Ahh hyungh!
-Gyerünk Jisungie nyögj úgy ahogy csak tudsz amig a hangod el nem megy.- mondta a mocskos szavakat.

Mikor kezdtem fáradtni meg fogta csípöm majd amikor mozogtam ő is fel lökte magát azzal még több élvezetett adott magunknak.
-Énh asszem mmh!- mikor ki mondtam kicsit utána el is élveztem.
Majd Minho is el ment bennem.
-Mmh...- nyögtem mikor éreztem, hogy fel tölt Minho. Majd le másztam róla és mellé feküdtem.

Pár perc múlva mikor már rendesen vettük a levegőt eszméltem rá, hogy anyámék ezt biztosan halloták és lassan este fél kilenc lesz. Ezt Minho észre vette.
-Mi a baj?
-Hát a szülleink biztos most fognak minket jól le szídni az biztos.
-Nyugi biztos el mentek és nem kellet nekik végig hallgatni.- probált nyugtatni és elkezdte simogatni a fejem.
-De lenne egy kérdésem.
-Igen?
-Lenne kedved el jönni velem valamikor valahova?
-Persze!- vágtam rá azzonal.
-Rendben.- mondta kuncogva.

~Time skip~

Végül Minho nálunk aludt és a szülleink nem ettek meg minket.
És az is kiderült, hogy egy iskolába járunk Minhoval amit nagyon durca.
Ezek útán sikeresen össze jöttünk.

~Vége~

Előre is boldog ünnepeket!
Puszika!💋