Több a sokknál (Max Verstappen)

8

Molly

Arra keltem fel hajnalban, hogy a bejárati ajtónak verődik a kulcs, majd kinyitódik, aztán bevágódik és csend van a továbbiakban.

A plüss takarón kívül csak a fekete szaténhálóingem volt rajtam, amit csak akkor veszek fel, ha egyedül vagyok és mivel Max azt mondta, hogy csak hajnalba jön, így nem féltem attól, hogy ebben meglát.

Kipattantam a takaró alól és az üres borosüveget felkapva kisettenkedtem a folyosóra, ahol viszont sötét volt. Rátenyereltem a kapcsolóra és amint világos lett lendítettem az üveget.

A levegőben állította meg a kezemet, hogy ne üssem le, majd ijedten a szemembe nézett és egy nagy levegőt vett.

-Hülye vagy? Azt mondtad hajnalban jössz, még csak 11 van.

-Hallottál már olyanról, hogy...- Kis szünetet tartott a mondat közepén, ameddig végig mért, hogy milyen lenge öltözetben állok előtte, majd folytatta.- Hogy nem volt jó a buli? Te mióta alszol ilyen cuccokba? Azt hittem csak a nagyi pizsi játszik.

Egy aprócska pofont adtam az arcára, csak hogy jelezzem, vegye le a szemét rólam, majd faképnél hagytam és visszamentem a takaróm alá.

-Te ittál?- Kérdezte a borosüveget emelgetve.

-Igen, de ezt meg sem érzem nyugi.- Mosolyogtam rá.

-Éhes vagyok, rendelünk valami kaját?- A telefonját kezdte bújni, mire eszembe jutott, hogy én főztem napközben.

-Hát, ha szeretnél persze rendelj de, ha gondolod, akkor egyél abból, amit főztem.

-Főztél?- Tágra nyílt szemekkel nézett rám, majd a konyhára aztán bólogatni kezdett.-Mit főztél?

-Az egyik magyar modell tanított meg igazi magyar pörköltet csinálni és hozzá nokedlit. Én beletudnék fulladni, remélem neked is ízleni fog.

Felpattantam, levettem egy tányért majd szedni kezdtem neki az edényből. Tettem rá tejfölt és mellé jalapeno paprikát, mert tudom, hogy szereti a csípőset.

Nagyon örültem, amikor láttam, hogy a tányérja üres és már sétál szedni magának egy újabb adagot. Én addig odaléptem a pulthoz és teát kezdtem el csinálni. Tényleg olyan igazi családi hangulatot ad ez az egész, így hogy nem marjuk egymást minden pillanatban.

-Én ennél finomabbat még nem ettem, komolyan... Nagyon jó lett.- Bólogatott elismerően.

-Örülök, hogy ízlik. Megmérgeztem, szóval talán van még hátra 10-20 perced.- Hangosan felkacagtam, ő is csatlakozott és együtt nevettünk.

-Fura, hogy régen mennyire nem tudtuk elviselni egymást, most meg milyen jól elvagyunk.

-Felnőttünk, megkomolyodtunk.- Bólogattam a fejemmel.

-A pörkölt mellé többször kérem ezt a ruhát is.- Olyan komolyan nézett a szemembe, hogy nem is nagyon tudtam eldönteni, hogy ez a mondat mit jelent, ezért csak kérdően néztem rá.- Úgy értem rajtad. Jól áll.

Éreztem, ahogy az arcom felveszi a piros színt, ő pedig mosolyogva figyel engem. Ráharaptam a számra, majd lefelé fordítottam a fejem és a lábfejemen számolgattam az ujjaimat, hogy biztosan meg van-e mind a tíz.

Egyértelmű, hogy nem részeg, hiszen az feltűnne, viszont abban is biztos vagyok, hogy a pia beszél belőle. Berakta a tányért a mosogatógépbe, majd felém fordult és rám mosolygott.

-Megyek megfürdöm, aztán lefekszem. Köszönöm a késői vacsorát.- Keze elindult felém, de végül a hajába túrt vele, majd hátat fordított és elsétált.

Szinte perzselődött a bőröm, annyira melegem volt. Nem mostanában éreztem ekkora vonzalmat férfi iránt és ez rohadtul megrémít, ugyanakkor nagyon tetszik. Az erkélyajtó felé sétáltam, kinyitottam és nekitámaszkodva hagytam, hogy felfrissítsen az éjjeli lehűlt levegő.

-Ezért vettem meg. Feljöttem elsőnek és a kilátás magával ragadott.- Hallottam meg a hátam mögül a hangját.

-Valahogy megtudom érteni. Gyönyörű.

-Te is gyönyörű vagy.- Egymás felé fordultunk, majd mosolyogva néztük egymást.

-Ezt most betudom annak, hogy ittál mert, ha józan vagy ilyen még csak eszedbe sem jut, nem hogy még ki is kotyogod..

Végig pillantottam az előttem álló férfin és egy nagyot nyeltem amikor észrevettem, hogy egy nyamvadt alsónadrágban áll mellettem.

Szemeim kitágultak, majd automatikusan elindultam, hogy elmenekülök a kialakult szituációból de természetesen neki csapódtam az erkélyajtónak.

Hallottam, ahogy kuncog, én viszont rohadt mérges voltam, hogy már most ennyire elvette az eszemet.

-Rohadt életbe!-Kiáltottam fel.

-Jól vagy?- Csuklómnál visszahúzott, maga felé fordított, majd a fejemet kezdte el nézni.

-Igen. Soha jobban, csak álmos vagyok.- Meg a francokat. Félek, ha maradok akkor rámászok és megerőszakolom.-Szóval, most jó éjt.

Sebesen sétáltam a szobám felé, majd magam mögött becsuktam az ajtót és behunyva a szemem neki simultam.

-Miért nem mehet egyszerűen az egész bonyodalmak nélkül?!

Saját magamnak tettem fel a kérdést, amire tényleg szerettem volna tudni a választ. Nem tudok kiigazodni magamon, Max-en pedig főleg nem.

Szerintem direkt szexizik nekem, hogy még nehezebb legyen ez az egész és élvezi, hogy húzhatja az agyam.

Kikukucskáltam és mivel már minden sötét volt, így kisettenkedtem vízért a konyhába. Lekaptam egy poharat, tele engedtem, majd inni kezdtem, ekkor pedig oldalról megjelent mellettem Max, összefont karokkal, aztán nekitámaszkodott a konyhapultnak.

-Miért menekülsz előlem?- Egy pár másodpercig elvesztünk egymás szemében, majd elszakítottam róla a pillantásom.

-Nem menekülök...- Rántottam egyet a vállamon, majd szembe fordultam vele.

-Valóban? Nekem nem úgy tűnik. Haragszol még a múlt miatt, igaz?

-Nem, szinte meg sem történt.- Mosolyogtam rá, majd faképnél hagytam.

Nem igazán értem, azt hiszi, hogy csak úgy megbocsátottam a múltban történt viselkedését? Soha senki nem volt még velem ekkora szemét, bár azok után nem is hagytam, hogy közel kerüljön hozzám bárki.

Talán holnap majd megint úgy teszünk, mintha semmi nem történt volna ma este, pedig kétszer is flörtölni próbált velem, én pedig majdnem bedőltem. Most nem szabad ilyen játszmákban részt vennem, Bambi boldogsága százszor többet ér, ha pedig feszültek vagyunk és veszekszünk, akkor azt ő is megérzi.

A telefonomért nyúltam, majd Max számára kattintva üzenetet kezdtem írni neki.

"-Holnap délután el kell utaznom egy fotózás miatt. Vigyem a bébit, vagy maradhat veled?

-Maradhat, viszont én holnapután indulok versenyre. Elviszem magammal, te pedig gyere majd utánunk. Intézek mindent."