SZÍVÜTÉS [SPACC FF.]

1. rész - mutass utat nekem

“Elmúlt réges rég az a nyár
Nem jön vissza többé már
A parton az emlék a széllel száll
A szívem még mindig téged vár„
(T.Danny - Elmúlt)

Ma van egy éve kereken, hogy meghalt az édesapám. Nem tudtam még most se feldolgozni ami történt. Kiderült, hogy rákos de már későn, így nem tudták már megmenteni.
Apa halála után nem tudtuk eltartani a házunkat anyával, így éppen pakolunk, hogy elköltözzünk.
Békéscsabán lakunk most, egy szép terebélyes házba. Még utoljára körülnéztem, nagyon hiányozni fog.
Bepakoltuk a kocsiba az utolsó két dobozt, még visszanéztem a házra ahol felnőttem.
- gyere Eszti indulunk - szólt a 7 éves öcsém, Dominik.
Felsóhajtottam majd beültem az anyósülésre, és elkezdtük utunkat. Budapestre fogunk költözni, így elég hosszú lesz az út.

A felét már lekocsikáztuk, szóval már nincs olyan sok vissza. Domi alszik a hátsó ülésen, én anyával halkan zenéthallgatok a rádióba.
Megéheztem így előkaptam az egyik szendvicsemet és elkezdtem falatozni.

3 óra múlva fel is értünk Pestre. Anya odaállt a ház felhajtójára és leállította a motort.
Kiszálltam és becsöngettem a lakásba, mivel a tulajdonos mondta, hogy itt lesz.
Nem sokkal később nyílt is az ajtó és egy ötvenes éveiben járó férfi lépett ki rajta.
- jó napot kívánok! - intettem - Takáts Eszter - nyújtottam kezem - mi vagyunk azok akik megvették ezt a lakást - néztem hátra anyáékra akik idő közben kiszálltak a kocsiból és idejöttek hozzám.
- jó napot! Ezt tessék aláírni anyukádnak és mivel már kifizették ezért így már az önöké is lesz! - nyújtott anya felé egy papírt és egy tollat.
Elvette anya és aláírta, majd visszaadta a tulajnak, aki intett majd el is ment.
A kocsi háttulja az út felé nézett így körülnéztem és mikor megbizonyosodtam róla hogy nem jön semmi felnyitottam a csomagtartót és a könnyebb dobozokat kiemeltem belőle.
A picivel nehezebb dobozokat anya vette ki, és voltak olyanok is amit még mi ketten sem bírtunk el.
- segíthetek? - hallottunk meg magunk mögött egy rekedtes férfi hangot.
Megfordultam, és egy befonott, szőkésbarna hajú férfit láttam magam előtt.
- hát jól jönne a segítség - nevettem el magam kínosan. Odajött hozzánk és leemelte a dobozokat, majd én is alá nyúltam és bevittük a lakásba.
- köszönjük szépen - mosolygott rá anya mikor végeztünk.
- igazán nincs mit, ha kell még valamiben segíteni akkor szóljanak csak - mosolygott ránk vissza.
- rendben, köszönjük, nagyon kedves vagy - tűrtem el egy hajtincsemet fülem mögé.
- egyébként Tóth László, Spacc vagyok, de csak Laci - nyújtotta a kezét - itt lakom a szembeszomszédba, csak esténként nem vagyok itthon szóval bármi segítség kell csak szóljatok! - mutatott maga mögé.
- Takáts Eszter - fogadtam el gesztusát. Ezek szerint énekes lehet. Inkább csak régebbi zenéket hallgatok, szóval nem tudom.
Anyáékkal is kezetfogott majd elköszönt és visszament a házába.
- helyes fiú nem kicsim? - nézett rám mosolyogva anya.
- jajj anya hagyjál már - nevettem - nem is ismerem még, csak a nevét tudom - legyintettem.
- pedig valami énekes lehet mert van művészneve - ráncolta össze szemöldökét.
- de tudod jól, hogy régebbi zenéket hallgatok - csuktam le a csomagtartót, majd elindultunk be mindannyian.

Anya segített felvinni a szobámba az ágyam darabjait, majd otthagyott egyedül. Elkezdtem összerakosgatni, közben a Csókkirály ment a spotifyn.
Nehezen, de sikerült, elkezdtem felhúzni rá az ágyneműt. Azt húztam rá, amit még apa adott 5 éve a 15. születésnapomra. Kipakoltam a szoba többi részébe is, majd elégedetten néztem körül. Eléggé hideg volt szóval elindultam megkeresni a termosztátot.
- anya, nem tudod merre van a termosztát? - néztem rá ahogy leértem a lépcsőn. Éppen a konyhába pakolta ki az edényeket.
- a folyosó végén a baloldali szobába - felelte. Elindultam arra amerre navigált majd feltettem a fűtést. Borzasztóan fáztam.
Nem tudom miért de folyton Lacira gondoltam, hogy mikor kopog be, hogy tud-e segíteni valamit. De sajnos nem történt meg.
Mivel már elég késő volt, így gyorsan vettem egy zuhanyt és bedőltem az ágyba, nyakig betakaróztamy és nem sokra rá el is nyomott az álom.

Másnap mikor felébredtem csicseregtek a madarak és arősen sütött be a nap.
Megnéztem az időt a telefonomon, 10:37.
Kikászálódtam az ágyból és lebattyogtam a lépcsőn. Nekiálltam kávét főzni, miközben főtt elővettem a “örökké szeretlek„ feliratú bögrémet amit még apától kaptam.
Miután lefőtt a kávé öntöttem magamnak és tettem bele tejszínt és cukrot is.
Anyáék nincsenek most itthon, mert elmentek Domival sulit nézni, így egész nap egyedül leszek.
Miközben iszogattam a kávémat csengetésre lettem figyelmes. Magamra vettem a köntösömet és felvettem a papucsomat, majd kimentem a házból.
- szia, ne haragudj a zavarásért, csak húgommal kosaraztunk és átjött hozzátok a labda - láttam meg Lacit a kerítésnek támaszkodva, mellette volt egy kicsivel fiatalabb lányka, gondolok ő lehet a húga.
Oldalra pillantottam és megláttam a labdát, felkaptam, és pattogtatva odavittem nekik.
- sziasztok - mosolyogtam rájuk - semmi gond nincsen - húztam összébb köntösömet - gyertek be egy kávéra, én is most iszogatom - nyitottam ki a kaput.
- okés - mondta Laci, majd beléptek mindketten. Ahogy a lány elém ért kinyújtotta a kezét, és a szemembe nézett.
- Tóth Zsófi vagyok, Laci húga, én is itt lakok a szomszédban! - mutatkozott be mosolyogva. Elfogadtam illedelmesen a kézfogását.
- Takáts Eszter! - mosolyogtam rá.
Bementünk a házba, mondtam nekik hogy üljenek le nyugodtan majd töltöttem nekik is kávét, és odaraktam melléjük a tejet és a cukrot, mivel nem tudom hogy isszák. Én is visszaültem helyemre és újra kortyolgatni kezdtem kávémat.
- anyukádék? - ivott bele Laci is.
- elmentek iskolát nézni Dominak, az öcsémnek - adtam választ, majd tettem még cukrot az italba.
- én igazán megismernélek jobban, úgyhogy ha van kedved akkor majd lóghatunk együtt - nézett rám Zsófi. Nagyon jól esik hogy így befogadtak már a második napon.
- okés, benne vagyok - kevergettem kávémat
- melyik suliba jársz? - kérdezte.
- hát utsó évem van hála az istennek már csak pár hónap van vissza, de ide fogok jönni ami itt van a sarkon - mutattam mögéjük.
- uuu én is oda járok, csak nekem még vissza van 2 év sajnos, de akkor majd tudunk ott is beszélgetni - mosolygott rám.
- hát akkor igen - nevettem - és te Laci, mivel foglalkozol? - néztem rá az említett személyre.
- én énekes vagyok, nem járok már suliba hála az égnek, egy duóba vagyok bent, a BrunoxSpaccba - húzta le utolsó kortyát.
Még beszélgettünk egy kicsit, majd elkellett menniük. Kikísértem őket, megköszönték a labdát és integetve elmentek. Én betettem a mosogatóba a poharakat majd felszaladtam a szobámba és felöltöztem.

Háát ez most más típusú story, de remélem tetszeni fog azért!💞🫠